XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/2020/09/16/galambos-erzsi-glatz-ferenc-es-javori-ferenc-a-kerulet-uj-diszpolgarai/

Témák A-Z

Galambos Erzsi, Glatz Ferenc és Jávori Ferenc a kerület új díszpolgárai

2020. szeptember 16. - Frissítve Kulturális hírek

A XIII. kerület 1938. június 1-jén vált önálló közigazgatási egységgé. A születésnap egyik rangos eseménye minden évben a díszpolgárrá avatás, amely idén – az egészségügyi korlátozások miatt – szeptemberre tolódott. A jelenlegi járványhelyzet miatt a díszpolgárrá avatást ma szűk körben rendezte meg a XIII. Kerületi Önkormányzat. Az egészségvédelmi szabályok, intézkedések betartása mellett az ünnepségen dr. Tóth József polgármester – a képviselő-testület, a lakosság, a civil és a társadalmi szervezetek javaslatai alapján – díszpolgári címet adományozott Galambos Erzsi színművésznek, Glatz Ferenc történésznek, akadémikusnak és Jávori Ferenc zenésznek, zeneszerzőnek. Mindannyian kötődnek a XIII. kerülethez, életútjuk során kimagasló munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, tevékenységükkel öregbítették a kerület hírnevét, tekintélyét. A mai díjazottakkal együtt már 87 díszpolgára van a XIII. kerületnek.

 

Galambos Erzsi Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulata, a Budapesti Operettszínház és a József Attila Színház örökös tagja.

Több mint 150 főszerepet játszott. Töretlen pályája során végigjátszotta a prózai és zenés szerepek teljes palettáját. Volt Puck a Szentivánéji álomból, Elisa a My Fair Ladyből, Muskátné a Liliomból, férfiként is helytállt mint Luca az Éjjeli menedékhelyben, volt Dulcinea, Lola Blau és Kocsma Jenny, Maya, Dolly és Osztrigás Mici s persze megannyi film, televíziójáték főhőse. A musical műfajának egyik első hazai előadója. Gyerekként Lakner Artúr Gyermekszínházban játszott. Kezdőként Somlay Artúr, Latabár Kálmán, Rátonyi Róbert, Básti Lajos, Gombaszögi Ella és Honthy Hanna partnere volt. 1955-1958 között a Miskolci Nemzeti Színház tagja, 1958-1962 között a kecskeméti Katona József Színházé, s itt készítette első koreográfiáit is. 1962-től két évig a Petőfi Színház társulatához kötődött. 1964-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, innen 1983-ban a József Attila Színházhoz ment. A József Attila Színházban eltöltött 37 év alatt számos sikeres alakításával megörvendeztette mind az ország, a főváros és a XIII. kerület lakosságát is.

 

 

 Glatz Ferenc Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Az újkori európai művelődéstörténet és a történeti segédtudományok neves tudósa. 1989 és 1990 között művelődési miniszter. 1964-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Ezután az MTA Történettudományi Intézetben kapott segédmunkatársi állást a Századok című szakfolyóirat szerkesztőségi titkáraként. 1986-ban kinevezték az intézet tudományos igazgatóhelyettesévé. 1988-ban rövid ideig az intézet megbízott igazgatója volt, majd 1990-ben ismét az intézet igazgatója lett. 1994-ben kutatóprofesszori megbízást kapott. Igazgatói posztjáról 1996-ban távozott, amikor az MTA elnökévé választották. 2002-ben, miután elnöki mandátuma lejárt, ismét átvette az igazgatói pozíciót. 1976-ban védte meg a történettudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Történettudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben az MTA Társadalomkutató Központ tudományos tanácsának elnöke. Szerkesztője volt a Történelmi Szemlének, s 1979-től a lap 2013-as megszűnéséig a História alapító-szerkesztője. Emellett számos könyvsorozat szerkesztője. 1967 és 1996 között a Fürst Sándor, ma Hollán Ernő utca 21/b. házban lakott.

 

 Jávori Ferenc Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója és vezetője

Huszonnégy éve él a XIII. kerületben. Az idén 30 éves jubileumát ünneplő Budapest Klezmer Band vezetője. Fontos szerepet játszik a klezmer népszerűsítésében, miközben otthonos a klasszikus zenében és a musical műfajában is. Kárpátalján született, gyerekkorát szülővárosában, soknemzetiségű környezetben töltötte, ami még fogékonyabbá tette őt más kultúrák befogadására. Mindig is érdekelte a klezmer zene, ezért felkereste Galambos Gyula cigányprímást, akitől klezmert tanult. 1967-ben felvételt nyert a drohobicsi Zeneművészeti Egyetem hegedű tanszakára, itt zongorázni is tanult. Az egyetem elvégzése után Nagyszőlősön és Huszton is tanított zenét. 1976-ban áttelepült Magyarországra, zenekari hegedűsként került a Budapesti Operettszínházba. Az 1980-as évek végén ismerkedett meg jobban a klezmer zenével az Egyesült Államokban, ennek hatására 1990-ben megalapította a Budapest Klezmer Bandet, amellyel nemzetközi szinten is komoly sikereket ért el. 1990-es években Több sikeres zenés darabot írt, például a Menyasszonytáncot, amely a világ első klezmeroperettje. 2008-ban a budapesti Müpában Purimtól a Menyasszonytáncig címmel tartotta meg szerzői estjét. Munkásságát 2014-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Vissza

Díjaink, elismeréseink