Témák A-Z

Szeptember7-én a kerület országgyűlési képviselői Hiszékeny Dezső és Varjú László, Holopné Schramek Kornélia és Borszéki Gyula alpolgármesterek, a képviselő-testület több tagja, az önkormányzati intézmények, a kerületi kulturális és civil szervezetek, valamint a lakosság reprezentánsainak jelenlétében dr. Tóth József polgármester ünnepélyesen átadta a kerület lakosságának a felújított Láng Művelődési Központot.

Az eseményen dr. Palatka Lívia, a művelődési központ felújítását lebonyolító XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. vezérigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tóth József polgármester osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. Mint elhangzott, az önkormányzat elmúlt húsz éves tevékenységét a kerület magas színvonalú, fenntartható és visszafordíthatatlan fejlődési pályára állítása jellemzi. –Az elmúlt két évtized alatt 20.000 új lakás – ebből 599 önkormányzati beruházásban -, a Váci úti irodabulvár létrejöttével 70.000 új munkahely, minőségi infrastruktúra, sport, kulturális és egészségügyi szolgáltatások születtek kerületünkben. Az integrált település menedzsment elkötelezett híveiként valljuk: harmonikus összhangban kell lennie a lakókörnyezet, a munkahelyi beruházások és a  rekreációs célú fejlesztések területeinek ahhoz, hogy jó legyen itt élni – mondotta a polgármester, majd áttekintette a Láng László által alapított Láng Gépgyár kulturális és művelődési intézményének létrejötte óta eltelt időszakot, rámutatva, hogy annak egész történetét a hagyományok megőrzése és a folyamatos megújulás jellemzi. –Az építészek szakmai álláspontja szerint a „Láng” építészetileg és jellegzetes belsőépítészeti megoldásaival olyan értéket képvisel, amelyet érdemes volt a felújítás során  megmenteni. Ennek megfelelően átörökítették az épület bizonyos építészeti értékeit, miközben energetikai szempontból, gépészetileg és egyéb belsőépítészeti dolgokban is teljesen korszerű lett az épület. Azt is figyelembe vették, hogy az évtizedek alatt jelentősen megváltoztak egy ilyen óriási művelődési-kulturális centrum funkcionális igényei. A beruházásra a kerületi önkormányzat 1,3 milliárd forintot fordított. A Láng Művelődési Központ és annak elődei mindig  meghatározó szerepet töltöttek be a XIII. kerület kulturális, civil életében. Ma sincs másként – immáron egy különlegesen felújított épületben, a Rozsnyay utcában.

A kivitelezés – közbeszerzési eljárás keretében – 2017. január 2-án kezdődött, és 2018 nyarán fejeződött be. Az épület teljes energetikai korszerűsítésével, hőszigetelésével és a vadonatúj épületgépészeti rendszerrel az üzemeltetés gazdaságosabbá is vált. Az épület akadálymentes, 3 új liftet is felszereltek.

A színháztermet a legmodernebb digitális hang- és fénytechnikai eszközökkel – egyebek mellett energiatakarékos LED színházi lámpákkal – alakították ki. A beépített berendezések a színházi előadások, a koncertek és a konferenciák eltérő igényeit is képesek kiszolgálni.

A Láng Művelődési Központ 1997 márciusában került a kerületi önkormányzat tulajdonába – a Fővárosi Önkormányzat és a XIII. Kerületi Önkormányzat megállapodásával, miután a Láng Gépgyártól megvásárolták az ingatlant. Az önkormányzat 1997. október 16-án üzemeltetési szerződést kötött a Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesülettel, amelynek értelmében az épület továbbra is a Láng Művelődési Központ tevékenységének színteréül szolgál. Cserébe az egyesület évenkénti közművelődési megállapodásban rögzített kerületi közművelődési feladatokat lát el.

Ünnepi beszédét követően dr. Tóth József átadta az 1 milliárd 376 millió forintos beruházás eredményeként megújult kulturális intézmény kulcsát a Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesület elnökének, Veisse Istvánnak, aki emléklap átadásával viszonozta a polgármester gesztusát.

Egy dalkörrel kezdődött

A Láng Kultúrház a gyári sportkörhöz kötődően indult a harmincas évek végén az 1929-ben alakult Tisztviselői Dalkörrel, a biliárd-, turista-, fotó-, bridzs- és műkedvelő-szakosztállyal (utóbbi a későbbi színjátszó csoport elődje). A művelődési otthonok alapításával (1949. augusztus 20-tól) a Láng Kultúrház – művelődési otthon lett. A meglévő amatőr művészeti csoportok (szimfonikus zenekar, dalárda, színjátszók) mellett újak is formálódtak, például fúvószenekar, néptáncosok, bábcsoport. Idővel megszervezték a Dolgozók Általános Iskoláját, s különböző szakmai tanfolyamokat is indítottak.

Egyre többen jártak ide, a hely szűk lett. Úgyhogy 1968-ban – a SZOT, a Vasas Szakszervezet és a Láng Gépgyár dolgozóinak összefogásával – átépítették a művelődési házat. Ennek költsége akkor 20 millió forint volt.

Az újjáépített Láng Művelődési Központot 1970. január 14-én adták át. Az intézmény fenntartója a Láng Gépgyár volt, működtetője a szakszervezeti bizottság. Továbbra is lényeges szerepet töltött be a gyár dolgozóinak tanulásában, művelődésében, szórakozásában. Ugyanakkor kifelé is nyitott filmklubokkal, színházi előadásokkal, vasárnapi matinékkal, könyvtár- és hírlapolvasó szolgáltatással. A magyar eszperantisták székhelye is itt volt. Országos hírű volt a vasútmodellező klubja. Mindig feladatának tekintette az öntevékeny művészeti csoportok felkarolását. Bevételeinek háromnegyed részét saját forrásból teremtette meg.

A hetvenes évek tovább öregbítették a „Láng” hírnevét azzal, hogy a művelődési ház helyet adott rock- és beatzenekarok bemutatkozásához, indulásukhoz. A „Lánghoz” kötődött például a Hungária és az M7-es együttes is; utóbbi a Gemini, Metro, Hungária kivált tagjaiból szerveződött. Évekig a Láng Művelődési Központ aulájában tartották a lottósorsolást; a mostani felújítással megőrizték a majdnem 1 méter átmérőjű régi totó-lottó szimbólumot.

A ma átadott épületben állandó kiállítás mutatja be a művelődési központ történetét.

A rendszerváltás: Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesület

A Láng Művelődési Központ a kerületi önkormányzat tulajdona; üzemeltetője a Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesület.

A rendszerváltáskor az addigi szakszervezeti (vállalati) művelődési házak egyik napról a másikra fenntartó és működtető nélkül maradtak. A Láng kultúrházat használó civil szervezetek és magánszemélyek úgy döntöttek: megóvják a helyet. Megalakították az Angyalföldi Láng Művelődési Központ Közművelődési Egyesületet (rövidített neve: Láng Művelődési Központ). Az egyesület – önálló jogi személyként – az intézmény fenntartója és működtetője; 1998. január 1-től közhasznú szervezet. Célja: a tagjai és a területi vonzáskörébe tartozók számára a kulturális, közművelődési, önképzési, szórakozó-szabadidős lehetőségek és tevékenységek, illetve ezek feltételeinek biztosítása.

Az egyesület meghatározó szerepet tölt be a kerületi közművelődési és civil feladatok ellátásában; több mint húsz közművelődési egyesületet fogad be, szakmailag segíti és támogatja őket. Túl ezen klubkönyvtárat működtetnek, szabadidős tevékenységeket szerveznek, kiállításokat, fesztiválokat, bemutatókat rendeznek, más eseményekkel az egészséges életmód kialakítását is elősegítik. Az egyesület civil szervezeteinek közel ezer aktív tagja van; 65 százalékuk kerületi lakos.

De mitől is Láng a Láng?

Láng László 1873-ban telepítette át gépjavító műhelyét a Váci útra. Az 1890-es évek elején az ország gőzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng fedezte. A budapesti földalatti generátorainak meghajtó gőzgépét a Láng gyár készítette. A 20. század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat. Láng Lászlónak fontos volt, hogy dolgozói művelődhessenek, szórakozzanak, erre biztatta is őket, támogatta is ezt az önszervezőző művészeti tevékenységüket. Mindig is jelentős közösségnek számított a „Láng” dolgozóinak igen nagy köre. Ők egymással is szolidárisak voltak.

A Láng László Gépgyár Rt-t 1948-ban államosították; a cég fő profilja az energetikai gépgyártás lett. A hazai villamos erőművekben többnyire Láng-turbinák dolgoztak. A cég exportja is jelentős volt.

2000 közepe óta – az ABB és a francia Alstom Power fúzióját követően – a cég új neve: Alstom Power Hungária Rt.