XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/2012/05/18/az-orion-sztori/

Témák A-Z

Az Orion-sztori

2012. május 18. Kulturális hírek

Az Orion a hazai ipartörténet egyik kiemelkedő sikertörténete.

Kremeneczky János osztrák-magyar üzletember már 1882-ben létrehozta első gyárát. A kezdeti sikerek terjeszkedésre sarkallták. Az alacsonyabb bérköltségek és az iparosítás erőteljes állami támogatásának eredményeként 1913-ban a pesti Váci úton alapította meg a Magyar Wolframlámpagyárat, amely ezen a néven kezdte meg a tevékenységét. Hamarosan komoly vetélytársa lett a már európai ismertségű Egyesült Izzólámpagyárnak.

A rádiózás előretörése

Miután az erőviszonyok tisztázódtak, a két cég igyekezett megférni egymás mellett a piacon, bár a csendes konkurenciaharc még sokáig folytatódott közöttük – tudtuk meg Antal Ildikótól. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum elektrotechnikai múzemának intézményvezetője részletezte: eközben az alkalmazott tudományok fejlődése egy új, addig nem ismert műszaki-kulturális folyamatot hozott emberközelbe, amelyet a világháború tovább erősített. Ez a rádiózás előretörése volt.

Ipartörténeti forrásokból úgy tudni, hogy Kremeneczky János bécsi gyárában az 1920-as évek elején már komoly rádiócsőgyártás folyt. Ez ismét fellobbantotta a két cég vetélkedését, amit fokozott az izzólámpagyártás terén érzékelhető konkurenciaharc is. A vetélkedés következtében a Magyar Wolframlámpagyár 1924-ben felvette az Orion márkanevet, és a következő esztendőtől valamennyi termékét ezen a néven forgalmazta.

Az Orion-márkanévhez elválaszthatatlanul kötődő háromfejes embléma, Bottlik József grafikus művész alkotása.

A gyár műszaki vezetése fantáziát látott a rádióvevő-készülékek gyártásában is, első típusait a német Telefunken cég szabadalmainak felhasználásával forgalmazta, majd 1926-tól egyre sikeresebb lett a minőségi termékek piacán. Az ország vezetése szinte erején felül támogatta a hazai rádióadás egész Kárpát-medencére történő kiterjesztését. Az Orion műszaki gárdája elsőként vette fel képletesen a kesztyűt, amelynek eredménye egy nagystílű és nagyívű készülékprogram – fogalmazott Antal Ildikó. Egy olyan program, amely tartalékokkal is rendelkezett, amelyek egy gazdasági válság és az ahhoz szorosan kapcsolódó teljes társadalmi átalakulás sem tudott megakasztani.

Az itthon gyártott rádiók fele Orion-termék volt

Az 1930-as évek közepétől a 60-as évek közepéig a gyár mindent megalkotott, amit ezen a szakterületen kivitelezni lehetett. Két rendkívül sikeres néprádió-akció kötődik a márkához, az egyik a ’40-es, a másik az ’50-es évek elején. Az 1940-es évek elején, cseppet sem ideális körülmények között, a hazai rádiógyártás darabszáma százezerre emelkedett, amelynek fele Orion emblémával hirdeti alkotói elkötelezettségét. Ez a mennyiség ugyanakkor a világ rádióexportjának bő negyedrésze.

Az Orion özben feszegette a teljesítőképességének határait is: 1938-ban lépnek piacra első zeneszekrényükkel (Orion 99G). Ezt egy reprezentatív sorozat követte, benne minden múzeum és gyűjtő legszebb álmával, az Orion 299-es zongorarádióval, amelynél nagyszabásúbb készülék azóta sem készült sehol. Az újabb visszaesés, a világháborús időszak felszámolta azt a vevőkört, amely ezeket a különlegességeket be tudta fogadni. Ezután jött a második fénykor, az igényes tömegtermékek kora. A vállalat 1951-ben költözött a Váci útról a Jászberényi útra, ahonnan pár év múlva már negyedmillió készülék kerül az üzletek polcaira. Köztük egy újabb ipari remekmű, a kisméretű, nemes vonalvezetésű, 4 hullámsávú AR 306-os, amelyet 1958-ban a brüsszeli világkiállítás aranyérmével tüntettek ki.

Nemzetközi siker – példátlan gyártási kapacitás

Az Orionnal egy olyan hiradástechnikai nagyvállalat született, amely minden vonatkozásban kiállta a nemzetközi összehasonlítás mércéjét: 4 évtized alatt 286 rádiótípus 3 millió, míg 3 évtized alatt ugyancsak több tucat, emelkedő tudású tv-készülékből 3 millió darabot hoztak forgalomba. Az Orion egy olyan szellemi műhely, ahol a kialakult műszaki értelmiség a szakmai diadalutat biztosította.

Önmagában az jelentős ipartörténeti tény, hogy az Orion alkotógárdája – mérnökök és munkások együttesen – a híres-hírhedt Orion 115A néprádióból félmilliós szériával járult hozzá egy nehéz időszakban a rádiózás elterjesztéséhez. Ez az egyetlen tény elég lehetne ahhoz, hogy emléktábla őrizze a gyár és az ott dolgozó mérnökök, munkások emlékét.

A Magyar Wolframlámpagyár és Kremeneczky János emléktáblája 2012 májusa óta hívja fel a figyelmet a XIII. kerületben az Orion sikerére, a XIII. kerület legendás gyárára.

 

 

Vissza

Díjaink, elismeréseink