XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió

https://www.budapest13.hu/2012/03/06/nyugdijas-lett-voros-peter/

Témák A-Z

Nyugdíjas lett Vörös Péter

2012. március 06. Kulturális hírek

Vörös Péter– Jelképesen szólva, mintha férjhez adnám a gyermekem, aki most kirepül – ez egyszerre öröm és némi fájdalom – e hasonlattal búcsúzik a Hírnökben megjelent interjúban nyugdíjba vonulása alkalmából a Lehel Csarnoktól Vörös Péter, aki tíz éven át, december 31-ei nyugdíjba vonulásáig igazgatta az annak idején minden elemében megújult piacot.

A kerülettel továbbra is szoros marad a kapcsolata, hiszen a január 1-jén megalakult XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. felügyelőbizottságának elnökévé választották a 62 éves közgazdászt. Vörös Péternek gyermekkora óta erős a kerületi kötődése, a Bolyai János középiskolában érettségizett, a Honvédban vízilabdázott, s évtizedekig lakott a Pannónia utcában. A diploma után sokfelé megfordult, mígnem a szintén kerületi székhelyű Autóker Holding vezérigazgató-helyetteseként ért fel a csúcsra. Azaz majdnem a csúcsra, mert ez után következett még csak a Lehel.

Az 1990-es évek elejétől az önkormányzat bizottságaiban is munkát vállalt, amikor az ezredforduló tájékán érte a hír: a régi piac helyén új csarnok épül. Izgatta a kihívás, gondolt egyet, s megpályázta a vezetői posztot. Jött, látott és győzött: 2001. május elsején a frissiben megalakult Lehel Csarnokot Üzemeltető Kft. ügyvezetőjévé nevezték ki.

Vörös Péter gyakran lángosozott a régi piacon, ahol a családi bevásárlásokat is intézték. Szerette a hangulatát, de az új csarnok minőségi változást jelentett. Óriási feladat volt az új Lehel megszervezése. „Mint egy gömb, amelyben minden felület összeér, olyan volt az egész.” Három elvárásnak kellett egyszerre megfelelni. Miközben épült a WestEnd, a Váci út túlvégén pedig a Tesco, e plázavilágban kellett bebizonyítani, hogy egy hagyományos piac is képes felvenni velük a versenyt. Úgy, hogy sok kritika érte a Lehel küllemét, érdemtelenül: az építészeti díjak ezekre sorra rácáfoltak. A régi-új kereskedőknek is be kellett bizonyítani, hogy nem csak utcai pavilonokban, hanem egy modern vásárcsarnokban is lehet hagyományos, jó hangulatú piacot működtetni. Végül az épület nagyságával is meg kellett küzdeni: a 43 ezer négyzetmétert a régi kereskedőkkel nem tudták megtölteni, ezért újakat kellett odacsalogatni. Mindez igencsak jól sikerült, hiszen 2003-tól már stabil a kereskedői kör, cserélődés alig van, újaknak bejutni pedig szinte lehetetlen. Egyszerűen nincs hová.

Vörös Péter szerint a piac mindeközben továbbra is megmaradt olcsónak, s megjelentek a minőségi áruk is, ki-ki pénztárcájának megfelelően válogathat. A három éve változatlan bérleti díjak a korábbiaknál ugyan magasabbak, de mégis megéri a kereskedőknek, akik biztos vásárlói körre számíthatnak. A jó infrastruktúrát korszerű technikával, raktárak sorával, 15 árufeltöltő és négy személyszállító lifttel, három mozgólépcsővel, parkolóházzal és jó tömegközlekedési adottságokkal biztosítják. A vásárlókért több mint negyven hentes, félszáz zöldségárus, húsznál is több tejbolt és pékség, tucatnyi savanyúságos, tizenöt vegyes élelmiszeres és száz őstermelő verseng.

Az első forgalomszámlálás 2004-ben, a következő 2007-ben volt: a napi átlagos mintegy 29 ezer vásárló száma visszaigazolta a csarnoküzemeltetők üzletpolitikáját. Ehhez a piac különböző szolgáltatásai is hozzájárultak: Vörös Péter csalogató tárgyalásainak köszönhetően megtelepült a posta, később a földhivatal is irodát nyitott (ez sajnos 2010 végén bezárt), emellett bankfiók és patika is működik a csarnokban. Összességében sikerült elérni, hogy ne csak a lábukkal, hanem a pénztárcájukkal is szavazzanak a vásárlók, akik láthatóan szívesen jönnek a Lehelre ügyintézni és vásárolni is. Azért, hogy ez így is maradjon, ma már hagyományosnak számító kulturális, szórakoztató és egészségügyi szűrőprogramokkal is várják őket időről időre.

„Ezt az örökséget adom át” – mondja a piaci kereskedelmet főiskolai rangra emelő Vörös Péter, aki e sajátos tudományt a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak is oktatta éveken át; azt a szakmai izgalmat, amit mindez a plázavilág egysíkú üzletszervezésével szemben kínál. A felügyelő-bizottsági elnökké előlépett, „örökmozgó” Vörös Péternek a közszolgáltató zrt. hasonló kihívást jelent, mint egykor a Lehel, igaz, nem annyira a napi operatív munkában, mint inkább a szakmai irányításban. Így több ideje jut majd a családra, a két lányunokára, az egészségmegőrzésre és a sportra, hiszen imád úszni, focizni, teniszezni és kihajózni: Vörös Péter újra vitorlát bont.

Kálmán Attila

Vissza

Díjaink, elismeréseink