Témák A-Z

Az ünnepi alkalomból Mécs Imre emlékezett egykori harcostársára. Kopácsi Sándor a nép mellett állt, a népből jött. Számára a nép és a nemzet azonos volt – emelte ki az egykori 1956-os halálraítélt. Mint mondta, Kopácsi Sándort 1956. október 23-án reggel ismerte meg. Aznap megdöbbenve tapasztalták, hogy a rendőrök fegyverekkel ellátva lepték el az utcákat, félelmetes kép fogadta az utcákon járókat. Kopácsi Sándor azonban a reggeli értekezleten parancsot adott ki, hogy ne lőjenek a népre. A rendőrség pedig valóban nem avatkozott be. – Nagy bátorság kellett, hogy ezt vállalta Kopácsi Sándor, és a progresszió mellé állt – tette hozzá Mécs Imre.

Kálóczi Kálmán, a Nagy Imre Társaság elnöke hangsúlyozta: Kopácsi Sándor születésének kilencvenedik évfordulója méltó alkalom arra, hogy a sétány avatásával egybekötve emlékezzünk az egykori rendőrfőkapitányra.

Örökké tisztelni, becsülni és szeretni fogjuk Kopácsi Sándort, s ez élteti az ő emlékét – ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája. Mint mondta, ha baj volt, Kopácsi Sándor mindig segített a bajba jutottakon. A humánus, emberi, szelíd rend híve volt, aki hitt a béke és a harmónia egységében, amelyben szinte magától születik meg a rend.

Az avatás alkalmából megkoszorúzta Kopácsi Sándor emléktábláját dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere. Az emlékezés koszorúit helyezték el a helyszínen a Fővárosi Önkormányzat, a Nagy Imre Társaság, a Kopácsi Sándor Baráti Kör és Kopácsi Sándor rokonai. Rajtuk kívül az egykori rendőfőkapitány barátai és tisztelői is virággal fejezték ki tiszteletüket Kopácsi Sándor emléke előtt.

Kapcsolódó galéria:

A Kopácsi Sándor sétány avatása