Témák A-Z

– A Magyar Progresszív Intézet elemzése szerint a XIII. kerület a legélhetőbb város(rész) Magyarországon, ami a helyi önkormányzatot dicséri. De vajon 2014-ben lesz még Angyalföld és Újlipótváros?

– Nem hiszem, hogy a fővárosban átrendeződik a közigazgatás. Korábban voltak ilyen elképzelések, ahogy visszaemlékszem, ez az 1970-es évektől napirenden volt, végül azonban senki nem tett javaslatot a változtatásra.

– Budapest azonban gyengülhet a kerületekkel szemben, jelenleg így áll a politikai meccs.

– Arról, hogy Budapesten kétszintű marad a közigazgatás, már megszületett a politikai alku. Annyi azonban biztos, hogy ezen a területen tisztább viszonyokat kellene teremteni. A törvényalkotásnak a rendszerváltozás óta nagy adóssága, hogy nem pontosan határozta meg, mi a közügy, mi a közszolgáltatás, és mi a közfeladat. Ki kellene végre mondani, hogy az oktatás közügy, el kellene dönteni, hogy a lakásgazdálkodás közügy vagy sem, s hogy a szociális ellátás milyen mértékig az. Fontos lenne azt is meghatározni, melyik feladat hárul az államra, melyik az önkormányzatokra, illetve magánvállalkozókra. Ezzel ugyanis meghatároznák magát az önkormányzati rendszert. Az Európai Charta kimondja, hogy minél több feladatot helyben kell megvalósítani. Ehhez azonban hatáskörre és pénzre van szükség. Ma nálunk az államosítás a divat, pedig állítom, hogy helyben hatékonyabban lehet az ügyeket elintézni. Annál is inkább, mert a “szolgabürokrácia” fölfelé akar megfelelni. Nekem az utcán elmondják, ha valami nem tetszik. Megkérdezik, miért nem tiszta a járda, mért nem nyírták le a füvet, melyik iskolában miért nincs művészeti oktatás. A szolgabürokráciától közvetlenül nem lehet kérdezni. A mai tudásunk szerint Budapesten a jövőben is kétszintű lesz a közigazgatás. De a különböző törvényekben benne van, hogy minden rekvirálható, pedig az itt élő 110 ezer ember nagyon rossz néven venné, ha a megtermelt és őrzött vagyont elherdálnák.

– A XIII. kerületnek a Magyar Progresszív Intézet kutatása szerint a nagyvárosok, illetve a fővárosi kerületek közül a legkisebb az adóssága. Egy emberre összesen 654 forint jut, ami egy cigaretta ára. Hogyan lehetett ezt elérni?

– Sokan kérdezik ezt tőlünk. Az önkormányzati eladósodottságának fejlődéstörténete van. Azzal kezdődött, hogy az európai uniós források lehívásához saját forrásra volt szükség, ezért kölcsönt kellett felvenni. Ez jó szándékú dolog. Később azonban sokan a hitelt jó “bulinak” tekintették – a buli szót idézőjelbe teszem –, mert árfolyamnyereséget lehetett elérni, amiből kifizették a kamatot és még maradt is pénz. Amikor viszont beütött a krach, szorult helyzetbe kerültek a települések. Ettől függetlenül elfogadhatatlan, hogy akár a hajléktalanokat, az orvosokat vagy a rendvédelmi dolgozókat, az önkormányzatokat is elkezdték stigmatizálni. Mintha az önkormányzatok lennének a felelősek az ország eladósodottságáért, holott a 22 600 milliárdos tartozásállományból az önkormányzatok 5-6 százalékkal rendelkeznek. Ráadásul a 3175 önkormányzat közül 99 helyhatóság az, amely az adósságállomány 95 százalékát felhalmozta.

– A megyei önkormányzati intézmények tartozását majd az állam kiegyenlíti. Előfordulhat, hogy például a legeladósodottabbak között szereplő V. kerület adósságát is átvállalják?

– Meglátjuk. Ez a Fideszen belüli politikai alku kérdése. Most a megyei önkormányzatok 180 milliárdos adósságát vállalja át az állam, aminek fejében 1000 milliárdnyi vagyont vesz el, ami nem jó. Az önkormányzati szférában egyébként együtt van jelen a pazarlás és a hiány. Sok a feleslegesen fenntartott intézmény. Tizenhét éve mondom, milyen fontos a “méretgazdaságosság”, ami azt jelenti, hogy annyi intézmény kell, amennyire helyben szükség van, és örülök neki, hogy ezt már más is eltanulta. Senki nem dicsért bennünket akkor, amikor kevesebb gyerek élt a kerületben, és ezért intézményeket zártunk be, és 300 pedagógustól megváltunk. Most viszont, hogy 1150 gyerek születik nálunk, bölcsődet, óvodát nyitunk. A választások idején sem tettünk másként és azt gondolom ezt honorálták az itt élők. A vagyonnal megfelelően kell gazdálkodni, ahol ezt teszik, ott nem adósodnak el, sőt gyarapodnak. A XIII. kerületnek ma már 85 milliárd forint a vagyona.

– Azt mondja, nem jó, hogy a megyei önkormányzatok vagyona az államhoz kerül. Ám Pintér Sándor belügyminiszter úgy véli, ha az állam adja a pénzt, legyen joga ellenőrizni, hogy az önkormányzat a jó gazda gondosságával használja-e azt.

– Nyáron, az önkormányzati törvény előkészítése kapcsán háromszor is konzultálhattam a belügyminiszter úrral, köszönet érte. Tudom, hogy ma csodafegyverként, csodaszóként használják a normatív finanszírozás helyett a feladatfinanszírozást. Ez az én logikám szerint azt jelentené, hogy az állam meghatározza a feladatot és a végrehajtáshoz szükséges pénzt odaadja az önkormányzatnak. A mostani törvénytervezet azonban nem erről szól. Az önkormányzati törvény koncepciója az országos finanszírozást közvetíti; meg akarják határozni, hogy a településeknek mennyit kell saját bevételükből a kötelező feladatokra fordítania. Ez a gazdasági önállóság, az autonómia csökkentése. A parlamenti bizottság ülésén feltettük a kérdést: mi lesz a vagyonnal. A válasz úgy szólt, hogy az más miniszteriális szervezethez tartozik. Amúgy a szocialista párt több mint száz módosító indítványt nyújt be az önkormányzati törvényhez, de szkeptikus vagyok, mert várhatóan politikai parancsra, a már ismert arroganciával szavazzák majd le javaslatainkat. Nem értem például, miért államosítják az oktatást, amikor a miniszterelnök elismerte, hogy erre a területre nincs elég pénz. De ma sok mindent nem lehet megérteni.

– Budapesten tudomása szerint kétszintű marad a közigazgatás, nem szűnnek meg a kerületek, de a választási térképet átrajzolja a Fidesz. Szocialista jelöltként eséllyel indulhat 2014-ben is?

– Reménykedem benne. De tudni kell, hogy a polgármesteri, illetve a parlamenti képviselői funkció összeférhetetlen lesz. Ezt kimondhatják az országgyűlési törvényben, vagy más jogszabályban és nagy valószínűséggel ki is fogják mondani. Pedig ha klasszikusan külön vesszük a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalmat, akkor a törvényhozói hatalomnak nem lehet része a miniszterelnök sem, meg a miniszterek sem. De mondok mást. A nagy állami kórházak igazgatói olyan intézményeket irányítanak, amelyek évente többet költenek, mint a kisebb települések, így ezek az igazgatók sem ülhetnének a parlamentben. De valakinek mindig fekete báránynak kell lenni. Ami a választókerületeket illeti, azt tudjuk, hogy Budapesten a 32 körzetből kell 18-at csinálni, vagyis össze kell vonni őket. A XIII. kerületből egy kisebb sávot csatolnak Újpesthez – ezzel 10-15 ezer választópolgárt veszítünk. Természetesen az MSZP módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy ez megmaradhasson, két választókerület azonban nem lesz. Az egyetlenben nyerhetünk, de ezért folyamatosan kell dolgozni.

– Azt már tudja, hogy Szanyi Tibor vagy ön lesz helyben a szocialista jelölt a következő parlamenti választáson? 2010-ben MSZP-s jelöltként csak önök tudtak egyéni mandátumot szerezni, ráadásul mindketten ebben a kerületben.

– Még meg sem született a törvény, így korai a kérdés.

– Többek szerint olyan választójogi törvényt akar a Fidesz, amelyikkel nagyon könnyen hatalmon maradhat, de amelyiket a nemzetközi porondon kevéssé lehet megtámadni. Pedig például a győztest is premizáló töredékszavazati rendszer sokak szerint elfogadhatatlan.

– Igazuk van az elemzőknek, elfogadhatatlan, hogy a győztesnek és a nagyobbaknak kedvez a beterjesztett javaslat. Értem a szándékot, megérteni viszont nem tudom. A mostani rendszer kiegyenlítettebb, hiszen nem csak listás, hanem kompenzációs listás lehetőségeket is nyújt. Sem alkotmányosnak, sem elfogadhatónak nem tartom, hogy egy szavazat két mandátumot is eredményezhessen, pedig ha a megválasztott egyéni képviselő szavazatának egy része felmegy a listára, ez történik majd. A tervezetnek persze más hibái is vannak. Nem rendezi például a névjegyzékbe való kerülés problémáját. Eléggé homályos a nemzetiségek, a kisebbségek mandátumhoz jutása is. Annyi biztos, hogy 199 parlamenti képviselő lesz 2014-ben, és ebből jut majd mandátum a kisebbségeknek. Ebben az ügyben egyébként taktikáznak. Nem tudni pontosan kik juthatnak így képviselői helyhez: esetleg azok, akik a kormánynak tetszenek, vagy mindenki? Ehhez is módosító javaslatokat kell beadni. A szocialista párt koncepciójával élesen ellentétes a javaslat, mert mi tisztán listás választási rendszert akartunk volna.

– Mit jelent majd az új törvény egy szocialista jelölt számára? Előre feladja, vagy hisz abban, hogy győzhet és építkezik?

– Miért adnám fel? Eddig is meg kellett küzdeni a mandátumért, és így lesz legközelebb is. Az építkezést azonnal el kell kezdeni a választókerületekben. Ebben mi mindig erősek voltunk. A XIII. kerületben az elmúlt időszakban megtanultuk, hogy nem a párton belüli harcokkal, a pozíciók megszerzésével, hanem a polgárokkal kell törődni, mert számukra ez a fontos. Ez hozhat legközelebb is szavazatot. Egy szocialista jelöltnek meg különösen törekedni kell arra, hogy folyamatosan jól teljesítsen.

– Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben ki akarják mondani, hogy az egykori állampárt felelősségében az MSZP is osztozik. Sokak szerint ennek ugyan nem lesz jogi következménye, de a kampányban jól jöhet a jobboldalnak.

– Elolvastam a javaslatot, próbáltam értelmezni és rájöttem, hogy mindaz, amiért felelőssé akarnak tenni, a jelenlegi hatalomra jellemző dolog. Felrónák a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztását – ez történt a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításakor. A szabadságjogok elvétele is a mostani kormány eszköze; beavatkoznak a nevelésbe, a művelődésbe, a tudományos életbe, a kultúrába, hiszen ezeket saját ideológiai céljaikra használják. Görbe tükör ez a javaslat, amelyben a kormány magát láthatja. Nagy veszélyeket hordoz egyébként a tervezet, amely csupán álca. A hatalmon lévők e mögé akarják rejteni a költségvetés hibáit éppúgy, mint azt, hogy vissza kellett kullogniuk az IMF-hez. Annyi azonban sejthető, hogy ha az átmeneti rendelkezéseket megszavazzák – és miért nem fogadná el azokat a kormánypárti többség -, akkor ezt a szocialisták ellen fogják használni a választási kampányban.

Fazekas Ágnes