2010-ben kormányrendelet született, mely országos hatállyal írja elő a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására vonatkozó szabályokat (A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a magyarorszag.hu portálon is megtalálható.) Ezek közül érdemes kiemelni néhányat.
- Ezután a kutyákat eladásukkor, elajándékozásukkor mikrochip beültetésével kell megjelölni (ez vonatkozik a magánszemélyek közötti ajándékozásra és a menhelyről történő örökbefogadásra is). A jogszabály alapján azon kutyákat, melyeknek gazdája nem változik, nem kötelező jelölni, de ezeket is érdemes, hiszen ez nagyban megkönnyíti megtalálni a gazdit, ha a kutya elkóborolna.
- Szigorodtak az állatok tartására vonatkozó előírások: kutyát 10 m2-nél kisebb területen, vagy állandóan kikötve nem szabad tartani, a kikötéshez használt eszköz pedig nem lehet 4 m-nél rövidebb.
- Nem jelent változást a korábbi szabályokhoz képest, hogy (a kijelölt kutyafuttatók kivételével) közterületen kutyát csak pórázon vezetve szabad sétáltatni.
Az állattartásra vonatkozó előírások országos szintű szabályozása miatt az Önkormányzat Képviselő-testülete új jogszabályt fogadott el az állattartás helyi szabályairól, mely május 15-én lép hatályba. Az új rendelet három olyan kérdéskört szabályoz, melyekre a kormányrendelet nem tér ki. Ezek a kerületben tartható állatfajok, az ingatlanonként tartható állatok egyedszáma és a kutyafuttatók kijelölése. A korábbi szabályokhoz képest ezekben alapvető változás nem történt. A legfontosabb tudnivalók a következők:
- A XIII. kerület területén – a Népsziget kivételével – nem tarthatók gazdasági haszonállatok (pl. baromfi, fogyasztási célra szánt nyúl).
- Lakásonként egy kutya és két macska, családi házban két kutya és két macska tartható külön engedély nélkül. Ennél több állat tartásához engedély szükséges. Az engedély megadásának feltétele a szomszédok legalább háromnegyedének írásos hozzájárulása.
- Fontos változás, hogy az új helyi rendelet alapján a galambok etetése már nemcsak közterületen, hanem magánterületen is tilos, és szabálysértésnek minősül, mely 50.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.