Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Nyomtatás Továbbküldés ismerősnek

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át,

aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

Az egy főre jutó összeg számításánál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni

a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,

f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A feltételek fennállása esetén gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának megállapítása 1 év időtartamra szól.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

Hatósági bizonyítvány kerül kiállításra, a szociális rászorultság igazolására.

Ügyet intéző szervezeti egység:

Szociális Osztály

 Ügyfél által csatolandó mellékletek:

A kormány rendelet 3. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,

b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,

c) a Gyvt. 19. §-a (2) bekezdésének aa) alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,

d) a Gyvt. 19. §-a (2) bekezdésének ab) alpontjában szabályozott esetben a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,

f) a Gyvt. 20. §-ának (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyv másolatát.

Eljárás illetéke:

Illetékmentes

Ügyintézési határidő: 

30 nap, egy alkalommal meghosszabbítható

Első fokon döntés hozó szerv: 

Jegyző nevében Szociális Osztály

Másodfokon döntéshozó szerv:

Budapest Főváros KormányHivatala Szociális és Gyámhivatal

Illetékesség amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik.

A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Jogszabály
1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

149/1997. (IX.10.) Kormány rendelet