Rendszeres pénzellátásra josoultak az a személy, aki katonai szolgálat, légitámadás, hadművelet vagy visszamaradt robbanóanyag felrobbanása következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folyamán hadieredetű fogyatkozást szenvedett, s hasonlóképpen támogatásra számíthat hátramaradt hozzátartozója. A támogatás mértéke függ a munkaképesség-csökkenés mértékétől, ennek alapján öt kategóriát alakítottak ki.
Általános információk:
A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás által bekövetkezett munkaképesség-csökkenésének mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni. Erről
a hadigondozásról szóló törvény rendelkezik.
- Az I. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki hadieredetű fogyatkozása következtében munkaképességét teljesen, 100%-ban elvesztette,
- a II. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 75 %-ban, de 100 %-nál kisebb mértékben,
- a III. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 65 %-ban, de 75 %-nál kisebb mértékben,
- a IV. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 50 %-ban, de 65 %-nál kisebb mértékben,
- az V. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, aki legalább 25 %-ban, de 50 %-nál kisebb mértékben vesztette el munkaképességét.
A járadékosztályba sorolás alapját képező hadieredetű fogyatkozás százalékos mértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bizottsága állapítja meg.
Ez elé a bizottság elé utalja a Szociális Osztály azt, aki
- azt, aki hadirokkantként kéri nyilvántartásba vételét
- azt a hadirokkantat, aki magasabb járadékosztályba történő besorolását kéri.
A bizottság a vizsgálat iránti kérelem megérkezésétől számított 22 munkanapon belül kiállítja szakvéleményt.
Nem jogosult hadigondozásra:
- aki rokkantságát szándékosan maga okozta
- az a hozzátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta.
Az a nemzeti gondozásban részesülő személy, aki ugyanazon hátrány miatt e törvény feltételei szerint igazoltan hadigondozásra lenne jogosult - ha ez részére kedvezőbb -, kérheti hadigondozottá történő átminősítését és a továbbiakban a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény alapján őt megillető jogosultságok helyett e törvényen alapuló jogosultságoknak a részére történő megállapítását.
Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha
- a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül
- a hadiárva, hadigyámolt betölti a 4. §-ban meghatározott életkort
- a hadigondozott meghal
- a hadirokkant munkaképességét egészen visszanyerte, vagy munkaképesség-csökkenése 25 százaléknál kisebb mértékűvé vált
- a 4. §-ban meghatározott mértékben megrokkant - és csak ennélfogva jogosult - hadigyámolt és hadiárva munkaképesség-csökkenése a 67%-ot már nem éri el.
A hadigondozott köteles a körülményeiben bekövetkezett, a hadigondozási jogosultságra kiható változást 8 napon belül bejelenteni a hadigondozási hatóságnak.
Ügyet intéző szervezeti egység:
a Szociális Osztály
Ügyintéző:
Molnár Judit 31. szoba
Kérelem:
A letölthető nyomtatványt kell benyújtani.
Az eljárás során vizsgálja a hatóság, hogy a kérelmező nemzeti gondozott-e.
Eljárás illetéke:
Illetékmentes
Ügyintézési határidő:
30 nap
I. fokon döntés hozó szerv: a jegyző nevében a Szociális Osztály
II. fokon döntést hozó szerv: a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala
Amennyiben a kérelmező a járadékosztályba sorolást megállapító határozat ellen azért él jogorvoslattal, mert a bizottság szakvéleményében foglaltakkal nem ért egyet, a másodfokú eljárás során az OOSZI másodfokú orvosi bizottságát kell megkeresni az orvosi szakvélemény felülvizsgálata céljából.
Jogszabályok:
1994. évi XLV. törvény a hadigondozásról
113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet a végrehajtásáról 2. §, 4. §, 14. §