A gyermek, ha az adott naptári évben betölti 5. életévét, a közoktatási törvény értelmében köteles - napi négy órában - óvodai foglalkozásokon részt venni a nevelési év kezdő napjától, melynek teljesítéséért a szülő felelős.
A gyermek legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik.
Amennyiben a szülő nem tesz eleget az 5. életévét betöltött óvodás- és tanköteles korú gyermekével szembeni kötelezettségének, úgy a jegyző a bejelentésre hivatalból (a hivatal Oktatási és Művelődési vezetőjének és munkatársainak koordinációs tevékenységével) határozatban elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy képzési kötelezettség teljesítését.
Amennyiben egy gyermek, tanuló esetében, tankötelezettségének teljesítése folyamán felmerül, hogy speciális fejlesztésre van szükség, azt az intézmény vezetőjének jeleznie kell a kiskorú szülője, gondviselője felé. (Ezen túlmenően, szakértői vélemény készítésére irányuló kérelmet a szülő bármikor kezdeményezhet.)
A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.
Az igényjogosultságot a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg.
Az eredményes fejlesztés eléréséhez nélkülözhetetlen a szülők, a gondviselő aktív közreműködése (pl. a szakértői és rehabilitációs vizsgálaton történő megjelenés, együttműködés, a gyermek megfelelő intézménybe történő beíratása).
Amennyiben a szülő, a gondviselő nem működik együtt gyermeke megfelelő fejlesztésének biztosításában, úgy a jegyző a közoktatásról szóló törvény rendelkezése alapján, a tankötelezettség teljesítése érdekében kötelezheti a szülőt arra, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetve, hogy gyermekét a szakértői bizottság által kijelölt nevelési-oktatási intézménybe írassa be.
A szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal a szülő egyet ért és egyetértését aláírásával igazolja.
A szakvéleményt a szülővel ismertetni kell. Az ismertetés során fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a szakvéleményben foglaltak megváltoztatását kezdeményezheti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél. A szakvéleményt a szülő részére át kell adni, illetve meg kell küldeni.
Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője köteles erről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt tájékoztatni. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz első fokon a tankötelezettség teljesítésének kérdésében.
A szülő ezen határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását. A fellebbezést a közigazgatási hivatalnak címezve, az illetékes jegyzőnek kell megküldeni.
A jegyző határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján indított eljárásban - a közigazgatási hivatal megkeresésére - szakértőként az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai - Szakmai Szolgáltató Intézmény (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Intézmény) jár el másodfokon.
Ügyintézéshez szükséges a szakértői bizottság szakvéleménye.
Jogszabályok:
a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 6. §, (4) bekezdése, a 30.§, továbbá a 91.§ (7). bekezdés b) pontja
a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 15.§ (5) bekezdés a.) – d.) pontja, a 16.§ (2) bekezdése
a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 15. § (1) bekezdése