Kapcsolattartási ügyek Nyomtatás Továbbküldés ismerősnek

Illetékesség:

A XIII. kerületi Polgármesteri hivatal Gyámhivatala az illetékes, ha a kiskorú törvényes képviselőjének állandó bejelentett lakóhelye a XIII. kerületben van.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok felsorolása

• személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány
• lakcímet igazoló hatósági igazolvány
• jogerős bírói ítélet, amelyben a bíróság a kapcsolattartást szabályozta
• kérelem

Eljárási illeték: nincs.

Alapvető eljárási szabályok:

Ha a különélõ szülõk nem tudnak megegyezni a kapcsolattartás kérdésében, és nincs közöttük gyermekelhelyezési vagy bontóper folyamatban, vagy a bírói döntéstõl már 2 év eltelt, a gyámhivatal határozattal dönt, a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza. A kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.A kapcsolattartás szabályozása: A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával rendezi. Az egyezséget a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának.Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve.

A gyámhivatal, a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha Egyezség hiányában a gyámhivatal, a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.

a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan

veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit - a tartási kötelezettség kivételével - önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott.

A kapcsolattartás újraszabályozása: A kapcsolattartás újraszabályozását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság vagy a gyámhivatal a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak és a kapcsolattartás újraszabályozása a gyermek érdekeit szolgálja.

A kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése és megvonása: A gyámhivatal, a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával, és ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget.

A gyámhivatal, - kérelemre - meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél.

A gyámhivatal, a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot - kérelemre - megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása:

• A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindításának 30 napon belül van helye.

Ha a gyámhivatal az eljárás során megállapítja az önhiba fennállását, végzéssel elrendeli a végrehajtást, a végzésben a mulasztó felet:

• felhívja, hogy a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget, illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével,
• figyelmezteti a feleket a kötelezettség önhibából történő nem teljesítésének jogkövetkezményeire,
• kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
• A gyermekvédelmi közvetítői eljárás:
• Ha a szülők, illetve a kapcsolattartásra jogosultak a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére, a felek beleegyezésével kerülhet sor

Ügyfélfogadás:

Budapest, Béke tér 1.

Ügyfélfogadási idő:
H: 13.30-18.00
Sze: 08.00-16.30
P: 08.00-11.30

Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő :

Kérelemre a kapcsolattartás a gyámhivatal a jogerős bírói döntéstől számított 2 éven túl szabályozza, illetve újra szabályozza A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtása iránti eljárás megindításának 30 napon belül van helye.

Jogszabályok:

a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23) kormányrendelet 9. § a.) pont

a családjogi törvény 92. §

A gyámhatóságokról valamint a gyermekvé-delmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10) Korm. rend. 27-30. §

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény