Fennmaradási engedély Nyomtatás Továbbküldés ismerősnek

Fennmaradási engedély – ha annak feltételei fennállnak vagy megteremthetők – csak az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelmére adható.

A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély nélküli bontás jogkövetkezményre az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

Fennmaradási engedély megadása esetén, ha – az Étv. 44. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján, ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára alkalmas –  a hatóság az építésügyi bírság befizetéséig meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben egyben ideiglenes használatbavételi engedélyt is ad.

A meghatározott időre szóló fennmaradási engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság – külön kérelem nélkül – egyszerűsített határozattal véglegesíti.

A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. § (8) bekezdése szerint a fennmaradási engedélykérelemhez:

a) fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén – tartalmától függően – mellékelni kell a 27. § (5) bekezdésben (lásd. lejjebb) foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető – ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő – nyilatkozatát, valamint

b) a végleges fennmaradási engedélykérelem esetén a 36. § szerinti mellékleteket. (lásd. lejjebb)

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok:

A fennmaradási engedélykérelemhez - a tartalmától függően - mellékelni kell:

a) a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rend. 5. sz. mellékletének VI. fejezetében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,

b) a tervezői nyilatkozatot,

c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,

d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.

e) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,

f) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,

g) a közút kezelőjének hozzájárulását

- közút területén, az alatt vagy felett építmény,

- belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése esetén,

j) j) a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát,

k) k) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,

l) m) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,

m) n) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,

n) o) a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.

Eljárási illeték:

1990. évi XCIII. törvény XV. melléklet i. pontja szerint jelen melléklet c), f), és h) pontokban megállapított illeték másfélszerese. (lásd. építési-, bontási engedélyezési eljárásoknál)

Az eljárás menete:

A 2004. évi CXL. törvény (Ket.) és a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 39. § (5) alapján:

• a kérelem és mellékleteinek benyújtása
• helyszíni szemle megtartása
• tényállás tisztázása
• szakhatóságok megkeresése
• szükség esetén hiánypótlás
• a döntés meghozatala
• a döntés kézbesítése (postázás)
• döntés jogerőre emelkedése.

Az eljárási határidő:

A 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése alapján a döntést a kérelem előterjesztését követő naptól számított két hónapon belül kell meghozni.

Vonatkozó jogszabályok:

193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Engr.)

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

56/2001. (XII. 20.) ÖK. rendelet (KVSZ)

1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)

Az eljárással kapcsolatos illetékességi terület:

A XIII. kerület közigazgatási területe

A ténylegesen eljáró szerv neve, elérhetősége

Építésügyi Osztály

1139 Budapest, Béke tér 1.

tel.: 452-41-15,

e-mail: epites@bp13.hu

Ügyfélfogadási idő:

hétfő: 13.30-18.00,

szerda: 8.00-16.30,

péntek: 8.00-11.30