XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió Akadálymentes verzió ikon

https://www.budapest13.hu/rendelet/2014-16/

Témák A-Z

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (VII. 2.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 56/2001. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról a Budapest, XIII. kerület Népfürdő utca - Vizafogó utca - Esztergomi út - Jakab József utca - Dagály utca által határolt terület szabályozása érdekében

Aktuális változat

Időállapot váltás


Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (VII. 2.) önkormányzati rendelete

a Budapest Főváros XIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 56/2001. (XII. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról a Budapest, XIII. kerület Népfürdő utca – Vizafogó utca – Esztergomi út – Jakab József utca – Dagály utca által határolt terület szabályozása érdekében

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (3) bekezdésében foglalt feladat- és hatáskörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § A Kerületi Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT) területi hatálya Budapest, XIII. kerület Népfürdő utca – Vizafogó utca – Esztergomi út – Jakab József utca – Dagály utca által határolt területre terjed ki.

2. § (1) A KVSZ 40. §-ának (1) bekezdése kiegészül az alábbi e) ponttal:

e) L1-XIII-Z Zártsorú beépítésű nagyvárosias lakóterület”.

(2) A KVSZ kiegészül az alábbi címmel és 44/A. §-sal:

„L1-XIII-Z

Zártsorú beépítésű nagyvárosias lakóterület

44/A. § (1) Az övezet az L1 keretövezet területének zártsorú jelleggel beépíthető része.

(2) Az övezet területén kereskedelmi rendeltetésű egység csak az épület pinceszintjén, földszintjén és I. emeletén alakítható ki.

(3) Az elhelyezhető bruttó kereskedelmi szintterület legfeljebb 1 000 m².

(4) Az L1-XIII-Z építési övezet telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét,

f) és a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 33. §-ban és a 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a 3/B. sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni a megadott paraméterek között, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik.

A KSZT a 3/B. számú táblázat határértékeit szigoríthatja, ha a kialakult állapot, illetve a városkép kedvezőbb kialakítása, vagy egyéb műszaki szempontok azt indokolttá teszik.

3/B. sz. táblázat
Az
építési
övezet
jele
Az építési telek Az épület
beépítési
módja
legkisebb
kialakítható
legnagyobb megengedett legkisebb
kötelező
legkisebb
kötelező
legnagyobb
megengedett
területe szélessége beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
terepszint
alatti
beépítési
mértéke
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m % m² /m² % % m
L1-
XIII-Z
zártsorú 4000 30 55(65*) 2,5** 80 25 10,5 22
*kizárólag földszinten
** közcélú sportlétesítmény esetén 0,5 értékkel növelhető”

3. § (1) A KVSZ 40. §-ának (7) bekezdése kiegészül az alábbi d) ponttal:

d) L7-XIII-1/B Alacsony intenzitású lakótelep”.

(2) A KVSZ kiegészül az alábbi címmel és 56/C. §-sal:

„L7-XIII-1/B

Alacsony intenzitású lakótelep

56/C. § (1) A jelen § előírásait az 56. § rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) Az L1-XIII-1/B építési övezet telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét

f) és a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb vagy legnagyobb értékét a 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével a 14/C. sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni a megadott paraméterek között, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik.

A KSZT a 14/C. sz. táblázat határértékeit szigoríthatja, ha a kialakult állapot, illetve a városkép kedvezőbb kialakítása, vagy egyéb műszaki szempontok azt indokolttá teszik.

14/C. sz. táblázat
Az
építési
övezet
jele
Az építési telek Az épület
beépítési
módja
legkisebb
kialakítható
legnagyobb megengedett legkisebb
kötelező
legkisebb
kötelező
legnagyobb
megengedett
területe szélessége beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
terepszint
alatti
beépítési
mértéke
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m % m² /m² % % m
L7-XIII-1/B KA* 2 500 40 50 2,4 60 45 7,5 16
* kialakult”

4. § A KVSZ 69. § (4) bekezdése kiegészül az alábbi mondattal:

„A telek területének 10%-át elérő közhasználat céljára átadott terület esetén KSZT a sportfunkció arányát ettől eltérően is meghatározhatja.”

5. § A KVSZ 80. §-a kiegészül az alábbi 31/B. sz. táblázattal:

„31/B. sz. táblázat
Az
építési
övezet
jele
Az építési telek Az épület
beépítési
módja
legkisebb
kialakítható
legnagyobb megengedett legkisebb
kötelező
legkisebb
kötelező
legnagyobb
megengedett
területe szélessége beépítési
mértéke
szintterületi
mutatója
terepszint
alatti
beépítési
mértéke
zöldfelületi
mértéke
építménymagassága
m % m² /m² % % m
KV-
SZK-
XIII
szabadonálló 25 000 KA* 15 0,2 50 70 3,5 12
* kialakult”

6. § A KVSZ 7.a/… számú melléklettel, e rendelet 1. mellékletével egészül ki.

7. § A KVSZ 7.b/… számú melléklettel, e rendelet 2. mellékletével egészül ki.

8. § A KVSZ 2. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.

Záró rendelkezések

9. § Ez a rendelet 2014. július 31. napján lép hatályba.

10. § A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

11. § Hatályát veszti a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a 28/2005. (XII. 19.) önkormányzati rendelettel módosított lehatárolású 39/2003. (IX. 22.) önkormányzati rendelete a Budapest, XIII. kerület Vizafogó utca – Esztergomi út – Dagály utca – Népfürdő utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről.

Dr. Prehlik Lajos Dr. Tóth József
jegyző polgármester

1. melléklet a 16/2014. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez, a KVSZ 7.a/… számú melléklete

Budapest, XIII. kerület Népfürdő utca – Vizafogó utca – Esztergomi út – Jakab József utca – Dagály utca által határolt területre vonatkozó szabályozási tervlap

2. melléklet a 16/2014. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez, a KVSZ 7.b/… számú melléklete

Kiegészítő rendelkezések a Budapest, XIII. kerület Népfürdő utca – Vizafogó utca – Esztergomi út – Jakab József utca – Dagály utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéhez

1. Fogalommeghatározás

1.1 Szabadtéri sportfunkció: szabad téren, vagy szezonálisan mobil szerkezettel fedetten kialakított sportcélú / sportolásra alkalmas terület (sportpálya).

1.2 Nem idényjellegű sportfunkció: Épületen belül – nem mobil szerkezettel fedetten – kialakított sportcélú / sportolásra alkalmas terület, amely évszaktól és napszaktól függetlenül használható.

2. Telekalakítás

2.1 A Népfürdő utca – szivattyútelep déli telekhatára – Jakab József utca – Bodor utca közötti területen új telek közterületi határvonala 50,0 m-nél kisebb nem lehet.

3. Sportfunkció biztosítása

A Szabályozási Terv egyes lehatárolásain belül eltérő formában és mértékben kell a sportfunkciót biztosítani a következők szerint:

a) Az „A” jelű lehatároláson belül a közhasználatú gyalogos sétánytól

秮délre a lehatárolás telekre eső területének legalább 30%-án szabadtéri, vagy nem idényjellegű;

秮északra a lehatárolás telekre eső területének legalább 20%-án szabadtéri vagy nem idényjellegű;

b) a „B” jelű lehatároláson belül: a lehatárolás telekre eső területének legalább 35%-án szabadtéri;

c) a „C” jelű lehatároláson belül: a lehatárolás telekre eső területének legalább 85%-án szabadtéri

sportfunkció biztosítandó.

A fentieknek megfelelő mértékben kialakításra kerülő sportcélú területek és épületek közhasználatát tulajdonos és az önkormányzat közötti külön szerződés rögzíti.

A közhasználatú sportfunkció esetében az érintett telken 0,5 szintterületi mutató kedvezmény adható.

4. Beépítés, építmények elhelyezése és kialakítása

4.1 Népfürdő utca – Bodor utca – Jakab József utca – Dagály utca által határolt területen:

4.1.1. Meglévő lapostetős épületen kizárólag lakás céljára létesíthető magastető úgy, hogy:

4.1.1.1. a már meglévő telektömbön belüli magastetők arányait és tetőhajlásszögét figyelembe veszi, és tetőgerinc magassága nem haladja meg a terepszinttől mért 22 métert,

4.1.1.2. és a lakások nettó alapterülete átlagosan nem lehet kisebb 60 m²-nél.

4.1.2. A beépítés egységességének biztosítása céljából az egy ingatlanon álló több lakóépület homlokzatait csak azonos építészeti megoldásokkal lehet megváltoztatni.

4.2 Népfürdő utca – szivattyútelep déli telekhatára – Jakab József utca – Bodor utca által határolt területen:

4.2.1. A Népfürdő utca menti homlokzat 1. emelet fölötti részén

a) az azonos síkon elhelyezkedő homlokzatszakasz 60,0 m-nél hosszabb, és

b) ezen homlokzatszakaszok közötti síkváltás 3,0 m-nél kisebb

nem lehet.

4.2.2. A telken belül a felszíni parkolás nem megengedett.

4.2.3. A közhasználatú gyalogos sétányra néző épületek homlokzatát úgy kell kialakítani, mintha a sétány közterület lenne.

4.2.4. Zártsorú csatlakozás esetén a csatlakozó homlokzatmagasságtól való legnagyobb eltérés mértéke ± 1,5 m lehet.

4.2.5. Az épület/építmény legmagasabb pontja a szabályozási tervlapon a „Meghatározott arányban sportfunkció biztosítandó” lehatárolással

a) érintett területen 25,0 m,

b) nem érintett területen 29,0 m

lehet.

4.2.6. A szabályozási tervlapon jelölt „Benyúló épületrész árkádosítandó” lehatároláson belül kialakított árkádok

a) közhasználata biztosítandó,

b) legkisebb belmagassága 4,50 m, melynek szintben a járdaszinthez illeszkednie kell.

4.2.7. A „Felülépítés helye közhasználat céljára kijelölt területen” elnevezésű, a szabályozási tervlapon jelölt lehatároláson belül terepszint feletti épületrész a rendezett terepszinttől számított legalább 13,0 méteres magasság felett alakítható ki.

4.2.8. Amennyiben az épületköz két telekre esik, az épületköz szélességének legalább 6,0 m-es sávja az egyik telekre kell, hogy essen.

5. Közterületek, közhasználat céljára átadott területek

5.1. A közhasználat céljára átadott területet:

a) gyalogos és/vagy parkosított területként kell kialakítani,

b) akadálymentesítéséről gondoskodni kell,

c) használata időben nem korlátozható,

d) további kialakítására és használatára vonatkozó szabályokat a tulajdonos és az önkormányzat közötti külön szerződésben kell rögzíteni.

5.2 A közhasználatú gyalogos sétány kialakítására vonatkozó rendelkezések:

5.2.1. A közhasználatú gyalogos sétány céljára átadott területet (burkolat, növényzet, fasor, utcabútor, köztárgy, stb.) és az azt határoló kerítés szakaszokat egységes kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani, külön szerződésben meghatározott feltételekkel és ütemezésben.

5.2.2. A közhasználatú gyalogos sétány mentén a sétány széleitől számított, legfeljebb 3-3 m-es sávban helyezhető el vendéglátó terasz.

5.3. Közterületen és közhasználatú területen pavilon nem létesíthető.

6. Közmű

6.1. A közterületeken az ivóvíz főnyomócső és a szennyvíz-nyomócső előírt és a szabályozási terven rögzített védőtávolságát figyelembe kell venni.

6.2. A tervezési területen önálló antennatartó szerkezet (torony) nem helyezhető el.

7. Zöldfelület

7.1 Közterületi fasor:

7.1.1. A már kialakult közterületi fasort kötelezően meg kell tartani és fenntartásáról gondoskodni kell.

7.2. Fasor telepítendő a szabályozási tervlapon jelölt helyen:

a) Előnevelt legalább 18-20 cm törzskörméretű egyedekkel.

b) A faegyedeket egymástól a tűzoltó szakhatóság előírásai szerint meghatározott minimális méretnél nagyobb távolságra ültetni nem szabad.

c) A közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen csak automata öntözőrendszer kiépítésével együtt telepíthető fasor és zöldfelület.

7.3. Tetőkert

a) A területen tetőkert az 1. számú táblázat szerint vehető figyelembe a zöldfelület számításánál:

1. számú táblázat
Az épített
szerkezet feletti
termőföld
rétegvastagsága
A telepíthető növényállomány szerkezete A tetőkert
zöldfelületként
kialakított
összterületéből az
előírt zöldfelület
számításánál
figyelembe vehető %
20-30 cm
termőréteg
egyszintes,
gyeppel vagy talajtakaró lágyszárú növényekkel
borított
20%
30-80 cm
termőréteg
kétszintes,
gyepszinten zárt, cserjeszinten részben zárt
növényállomány
40%
80-200 cm-nél
200 cm felett*
háromszintes,
gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel képzett
növénytelepítés
55%
100%*
*BVKSZ alapján

b) Tetőkert kialakításánál az automata öntözőrendszer kialakítása kötelező, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe.

7.4 A homlokzati zöldfelület akkor számítható be a zöldfelület előírt mértékébe az OTÉK szerinti arányban, ha:

a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egy-egy homlokzati síkon, melynek felfuttatását szolgáló korszerű, tartós szerkezet kerül kialakításra, és amely a növényzet felfuttatásáig a homlokzat szerves részét képezi, és

b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m és hozzátartozóan automatikus öntözőrendszer is kiépítésre kerül.

8. Környezetvédelem

8.1. A Népfürdő utcára néző lakószobák külső nyílászáróit fokozott hangszigeteléssel kell ellátni.

9. Régészet

9.1. A szabályozási terv alá vont terület egésze régészeti lelőhely, melynek a szabályozási tervlapon külön jelölt része egyedi régészeti védettséget élvez. Földmunkával járó beruházás esetén régészeti feltárás szükséges, a munkálatokat az illetékes hatóság előírásai szerint lehet elvégezni.

10. Egyéb előírások

10.1. A Dagály utca 17. és 19. számú épületben (hrsz.: 25867/10) lévő polgárvédelmi létesítményeket érintő változás esetén az illetékes szakhatóság állásfoglalását ki kell kérni.

11. Településrendezési szerződés

11.1 A KSZT-ben rögzített városfejlesztési célok megvalósítását településrendezési szerződés segítheti, melyben elsősorban:

a) a közhasználat céljára szolgáló terület kialakításának,

b) a Bodor utca Népfürdő utcára való kikötésének,

c) a Jakab József utca kiépítésének,

d) a kapcsolódó közterületi parkolók, tömegközlekedési viszonylatok megállói és gyalogos átkelőhelyek korszerűsítésének

módja és feltételei kerülhetnek meghatározásra.

Vissza

Díjaink, elismeréseink


                            Idősbarát önkormányzat díj