Témák A-Z

7/2010. (II. 12.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

Budapest, XIII. kerület Reitter Ferenc utca – Szegedi út – Jász utca – Országbíró utca által határolt terület szabályozása érdekében a Budapest, XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosításáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet (továbbiakban: KVSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja (továbbiakban: rendelet):

A KSZT területi hatálya

1. § (1) A rendelet 1. számú mellékletét Budapest, XIII. kerület Reitter Ferenc utca – Szegedi út – Jász utca – Országbíró utca által határolt területre vonatkozó szabályozási tervlap, 2. számú mellékletét az ugyanezen területre vonatkozó kiegészítő előírások képezik.

A rendelet 1. számú melléklete egyben a KVSZ 7a. /…. számú melléklete, illetőleg a 2. számú melléklete a KVSZ 7b. /…. számú melléklete.

(2) A Kerületi Szabályozási Terv (a továbbiakban KSZT) területi hatályát az 1. számú melléklet rögzíti.

2. § (1) A KVSZ 59. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi új h) ponttal:

„h) I-XIII-V/HZ/1 Vegyes beépítésű intézményterület”.

(2) A KVSZ 66/E § alatt szereplő 21/D számú táblázata az alábbiak szerint változik:

21/D számú táblázat

Záró rendelkezések

3. § (1) Jelen rendelet 2010. március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001. (XII. 20.) számú, a Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendeletének 2. számú melléklete a jelen rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001. (XII. 20.) számú, a Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelete 6. számú mellékletéből a hrsz.: 27195 ingatlanra vonatkozó sor törlésre kerül, ennek megfelelően a 3/b számú melléklet módosul.

1. számú melléklet a 7/2010. (II. 12.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

2. számú melléklet a 7/2010. (II. 12.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez, a KVSZ 7.b/… számú melléklete:

Kiegészítő rendelkezések a Budapest, XIII. kerület Reitter Ferenc utca – Szegedi út – Jász utca – Országbíró utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéhez

1. Értelmező rendelkezések:

1.1. Az építési hely terepszint alatt és felett is beépíthető területrészén (a továbbiakban terepszint feletti építési hely): a beépítés mértékébe beszámító és nem beszámító épületrészek a lehatároláson belül egyaránt elhelyezhetők.

1.2. Az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető területrészén: csak a beépítés mértékébe be nem számító pinceszinti, valamint terepszint alatti építmények és a hozzátartozó műtárgyak (rámpa, lépcső, támfal, mellvéd stb.) helyezhetők el a lehatároláson belül.

1.3. Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítési mód: Az épületek a telek oldalhatárán zártsorúan csatlakoznak egymáshoz, kivéve, ahol a szabályozási terv kötelező épületközt határoz meg, vagy ahol épületköz kialakítását lehetővé teszi.

1.4. Épületköz kialakítása esetén a közre néző homlokzatokat tűzfalasan kialakítani nem lehet, és amennyiben az épületköz két telekre esik, úgy az épületköz szélességének legalább 6,0 m-es sávja az egyik telekre kell, hogy essen.

a) Épületköz és minimális szélessége: a szabályozási tervlapon jelölt helyen, a rögzített szélességgel a terepszint felett épületköz alakítandó ki az építési hely teljes mélységében. Az épületközt határoló homlokzatok között átkötő, áthidaló épületrészek kialakítása nem lehetséges.

b) Megadott szakaszon belül kialakítandó épületköz és minimális szélessége: a szabályozási tervlapon jelölt helyen, a feltüntetett sávon belül a rögzített minimális szélességgel épületköz alakítandó ki, az építési hely teljes mélységében.

c) Megadott szakaszon belül épületköz kialakítható: a szabályozási tervlapon jelölt helyen, a feltüntetett sávon belül épületköz kialakítható.

A b) és c) pont szerinti épületközök esetében az épületközt határoló homlokzatok között átkötő, áthidaló épületrészek kialakítása lehetséges, de legfeljebb az építési hely mélységének 1/3-ában, a terepszinttől számított 7,0 méter magasság fölött.

1.5. Megadott szakaszon belül a homlokzat maximális F/L értéke: az érintett homlokzat szabályozási tervlapon jelölt szakaszán legfeljebb a maximálisan megadott F/L érték érhető el.

1.6. Teljes értékű zöldfelület létesítésének elsődleges helye: Telkenként a lehatárolás területének legalább:

a) 60%-án, illetve

b) a gyalogos átvezetéssel érintett telkek esetén 45%-án

háromszintes növényállomány telepítendő.

1.7. Teljes értékű zöldfelület alakítandó ki meghatározott arányban: A lehatárolás területének legalább 20%-án teljes értékű, alá nem épített zöldfelület alakítandó ki.

1.8. Gyalogos átvezetés (a két végpontja kötelező, az iránya nem): a tömbbelsőben gyalogos átjárás biztosítandó, a Jász utcai és a Reitter Ferenc utcai végpontok rögzítettek.

1.9. Létesíthető parkolóház ajánlott helye: A szabályozási tervlapon jelölt helyen és maximális férőhelyszámmal parkolóház létesíthető.

1.10. Felülépítés: épületrészek közötti átkötő, áthidaló épületrész, mely a terepszinttől számított 7,0 méter magasság fölött kerül kialakításra.

2. Telekalakítás

2.1. Új telek homlokvonala 30,0 méternél kisebb nem lehet.

2.2. Új telek mélysége a Reitter Ferenc utca, a Szegedi út, és a Jász utca mentén 40,0 méternél, az Országbíró utca mentén 30,0 méternél kisebb nem lehet.

3. Rendelkezések a tervszerű telekalakítás és városképi megújulás érdekében

3.1. A tömb rendezése érdekében szabályos méretű telkek akkor is kialakíthatók, ha a kialakuló, illetve visszamaradó telkek meglévő építményeinek figyelembevételével számított:

a) beépítési paraméterek, illetve

b) a telepítési távolságok, elő-, oldal- és hátsókerti méretek

nem felelnek meg az általánosan előírtaknak.

3.2. A szabályozási tervlapon bontandónak, illetve új épület használatba vételéig bontandónak jelölt épületek nem bővíthetők.

4. Rendelkezések a terület beépítésére, építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozóan

4.1. A beépítési mérték legfeljebb +5%-os kedvezménye akkor érvényesíthető, ha

a) a telek 2500 m²-nél kisebb saroktelek, és amelynek legalább az egyik homlokvonala nem haladja meg a 40 métert, vagy

b) a telken megőrzésre kerül a szabályozási tervlapon megtartásra javasolt épület, vagy

c) a gyalogosátvezetés biztosítására – az erről szóló külön szerződés alapján – közhasználat céljára átadásra kerül a telek egy része, vagy

d) a telken felülépítés(ek) kerülnek kialakításra rendezett terepszinttől 7,0 méternél magasabb alsó síkkal.

További legfeljebb +5%-os kedvezmény érvényesíthető, ha a fenti feltételek közül egyszerre legalább kettő teljesül.

A b), c) és d) esetekben a kedvezmények érvényesítésének további részletes feltételei településrendezési szerződésben rögzítendők.

4.2. Amennyiben a 4.1. pont részben vagy egészben érvényesítésre kerül, a tényleges többlet beépítési mértékkel azonos %-kal csökkenthető a legkisebb kötelező zöldfelület.

4.3. A szintterületi mutató +0,2 -es kedvezménye akkor érvényesíthető, ha:

a) a telek 2500 m²-nél kisebb saroktelek, vagy

b) a telken megőrzésre kerül a szabályozási tervlapon megtartásra javasolt épület, vagy

c) a gyalogosátvezetés biztosítására – az erről szóló külön szerződés alapján – közhasználat céljára átadásra kerül a telek egy része.

A b) és c) esetekben a kedvezmények érvényesítésének további részletes feltételei településrendezési szerződésben rögzítendők.

4.4. A KVSZ 4. számú melléklete alapján a 22 méteres legnagyobb megengedett építménymagasság alkalmazható, épület legmagasabb pontja a 25 métert nem haladhatja meg.

4.5. A szabályozási tervlapon jelölt, „Szabadon állóan is telepíthető építmények helye” elnevezésű lehatárolásban szabadon állóan is telepíthetők építmények a telepítési távolságok betartásával, melyek legkisebb építménymagassága 8,00 méter lehet.

4.6. Az építménymagasság legkisebb értéke legfeljebb 12,0 méter lehet, de az utcai homlokzat F/L értéke ez esetben legalább:

a) 16,0 méter, illetve

b) megtartásra javasolt épület bővítése esetén 13,0 méter legyen.

4.7. Elvi építési engedély iránti kérelem benyújtása kötelező az építési engedély megkérése előtt:

a) két vagy több telek együttes beépítése, illetve

b) a szabályozási tervlapon megtartásra javasolt épületek megtartása

esetén a beépítéssel kapcsolatos követelmények és a településképi és építészeti követelmények tisztázására. Az elvi engedélyben tisztázni kell a telekhatáron való épületcsatlakozás vagy épületköz kialakításának módját. Elvi engedélyezési eljárás nélkül a 4.8. és 4.9. pontok rendelkezéseit kell betartani.

4.8. Elvi engedélyezési eljárás nélkül telek oldalhatárától számítva, a terepszint feletti építési hely előkerti határvonalán legalább 6-6 méter hosszon homlokzatnak kell állnia.

4.9. Zártsorú épületcsatlakozás esetén – elvi építési engedélyezési eljárás nélkül – az épület oldalfala/tűzfala – a terepszint feletti építési hely előkerti határvonalától számított:

a) legalább 14,0 méteres mélységig a telek oldalhatárán legyen tűzfalas kialakítással,

b) 14,0 m-től:

ba) nyílászáróval ellátott homlokzat esetén a telekhatártól legalább az övezet legnagyobb építménymagasságának fele távolságra építhető.

bb) telekhatáron csatlakozó épület fsz, illetve fsz+1 szintjei feletti homlokzata esetén a telekhatártól legalább az övezet legnagyobb építménymagasságának fele távolságra építhető.

bc) legfeljebb 20 m-ig az oldalhatáron állhat tűzfalas kialakítás esetén, amennyiben a szomszédos telek meglévő vagy tervezett beépítését az nem korlátozza.

c) 20 m-en túl a telek oldalhatárán állhat, amennyiben a szomszédos telek meglévő vagy tervezett beépítését az nem korlátozza, és az építmény ezen sávba eső legmagasabb pontja nem haladja meg a 10,0 m-t.

4.10. Épület hátsó telekhatár felé néző homlokzata és ezen telekhatár közötti távolság nem lehet kisebb:

a) a hátsó telekhatárra néző homlokzat F/L értékének felénél, illetve

b) 8,0 méternél.

4.11. Az I-XIII-V/HZ/1 övezetben Reitter Ferenc utcai és Szegedi úti homlokzattal nem létesíthető:

a) lakás,

b) gyermekintézmény,

c) egészségügyi intézmény.

4.12. Kerítés a telek homlokvonalán nem létesíthető, csak az utcai homlokzatok vonalában és a tömbbelsőben, kivéve a gyalogos átvezetés helyét, ahol legalább 10,0 méter széles szabad átjárást kell biztosítani.

4.13. A közterület felőli homlokzatok legalább 30%-án téglaburkolatot kell alkalmazni.

5. A közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások

5.1. A közhasználat céljára átadott területet a terepszinten úgy kell kialakítani, mintha gyalogos közterület lenne, és akadálymentesítésükről gondoskodni kell.

5.2. Amennyiben a közhasználat céljára átadott terület használata időben korlátozásra kerül, az az utcai homlokzatok vonalában áttört térhatároló szerkezettel lezárható a településrendezési szerződésben meghatározott időtartamra.

5.3. A közhasználat céljára átadott terület további kialakítására és használatára vonatkozó szabályokat a tulajdonos és az önkormányzat közötti külön szerződés rögzíti.

6. Közlekedés

6.1. A Szegedi úton közvetlen gépjármű kiszolgálást biztosító útcsatlakozás, kapubehajtó, mélygarázs lehajtó nem létesíthető.

6.2. A Jász utcában max. 500 férőhelyes parkolóház létesítése lehetséges a szabályozási tervlapon jelölt helyen, a tömb telkein létesülő funkciók parkoló férőhely igényének részbeni kielégítésére.

6.3. Parkolóház létesítés esetén a használatbavétel feltétele, a Jász utca és a Szegedi út csomópontjának megfelelő forgalomtechnikai kialakítása.

6.4. A mélygarázsok telekhatáron összenyithatók a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak figyelembevételével.

7. Közművek

7.1. Új transzformátor csak épületben helyezhető el, szállítójárművel közvetlenül megközelíthető helyiségben.

7.2. 6 méternél magasabb elektronikus hírközlési építmény – beleértve a műtárgynak minősülő antennatartó szerkezetet is – a területen nem helyezhető el.

7.3. Kisméretű távközlési antenna (mikrocella) az épületek homlokzatán nem látható módon helyezhető el.

8. Zöldfelületek

8.1. Fasor telepítendő a Szegedi út mentén a szabályozási tervlapon jelölt sávban, előnevelt legalább 18-20 cm törzs körméretű egyedekkel. A faegyedeket egymástól 10 méternél, vagy a tűzoltó szakhatóság előírásai szerint meghatározott minimális méretnél nagyobb távolságra ültetni nem szabad.

8.2. A közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen csak automata öntözőrendszer kiépítésével együtt telepíthetők fasorok és zöldfelületek.

8.3. A I-XIII-V/HZ/1 építési övezet területén a telek beépítetlen területének minden megkezdett 400 m²-e után egy lombos fa telepítendő.

8.4. Az előírt zöldfelület

a) legalább 2/3-a teljes értékű alá nem épített zöldfelület,

b) legfeljebb 1/3-a lehet – minimum 0,5 m talajtakarású – tetőkerti zöldfelület.

c) A zöldfelületbe a vízfelületek területük 30%-ának mértékéig számíthatók be.

9. Környezetvédelem

9.1. A Szegedi út és a Reitter Ferenc utca irányába néző épületek zajérzékeny homlokzatait passzív akusztikai védelemmel kell ellátni.

10. Régészet

10.1. A szabályozási terv alá vont terület régészeti érdekű terület, melyen tereprendezésnél és egyéb földmunkával járó beruházásnál a munkálatokat az illetékes hatóság előírásai szerint lehet elvégezni.

3. számú melléklet a 7/2010. (II. 12.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez