https://www.budapest13.hu/rendelet/2009-11/
https://www.budapest13.hu/rendelet/2009-11/
Aktuális változat
Időállapot váltás
11/2009. (IV. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az út- és közműépítési hozzájárulásról
A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) és (3) bekezdésében és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Bevezető rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya az önkormányzat által a közigazgatási határon belül létesített közlekedési létesítményekkel közvetlenül érintett ingatlanokra terjed ki. Több közúttal határolt ingatlan (pl.: saroktelek) vonatkozásában az ingatlan mentén előbb megvalósuló közlekedési létesítmények során kell alkalmazni e rendelet előírásait.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:
a) a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben újonnan beépítésre szánt, vagy rehabilitációra kijelölt területen önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítésre és közműfejlesztésre,
b) beépített területen helyi közút építésére, és kialakult építési telkek utólagos közmű-rácsatlakozására,
c) az önkormányzat és a helyi közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok között a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. §-a alapján létrejött együttműködés keretében megvalósuló helyi közút építésére (földút szilárd burkolattal történő ellátására).
(3) A rendelet személyi hatálya a közigazgatási határon belül létesített közlekedési létesítményekkel közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosaira terjed ki.
(4) E rendelet alapján nem kell fejlesztési hozzájárulást fizetni:
a) meglévő létesítmények felújítása esetén,
b) amennyiben az önkormányzati telekértékesítés esetében az építési telek eladási árának megállapításakor a közlekedési létesítmény megvalósításából eredő értéknövekedést figyelembe vették,
c) ha az útépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették,
d) ha a létesítményt az ingatlanok tulajdonosai által önként vállalt hozzájárulásból létesítették,
e) e rendelet hatályba lépését követően kártalanítás nélkül közterület céljára igénybe vett területnek megfelelő ingatlanrészre.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Közvetlenül érintett ingatlan: olyan önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan, amely
– közvetlenül határos a megépülő közlekedési létesítménnyel,
– a közlekedési létesítménnyel közvetlenül határos ingatlan vagy ingatlanok igénybevételével (szolgalmi út, szívességi használat, stb.), és kizárólag a megépítésre kerülő közlekedési létesítményen közelíthető meg;
2. Közlekedési létesítmény: közterületen lévő helyi közút, gyalogút, kerékpárút és járda, berendezési tárgyai, és a közúthoz tartozó zöldfelületek;
3. Helyi közút: önkormányzati tulajdonban lévő közút;
4. Útépítés: új helyi közút, gyalogút, kerékpárút és járda építése, vagy földút szilárd burkolattal történő ellátása, mely nem terjed ki a közvetlenül érintett ingatlanok közúti csatlakozásának létesítésére;
5. Beruházási összköltség: a beruházás pénzügyi lezárását követően a út- és közműlétesítmény vissza nem térítendő állami és egyéb támogatásokkal csökkentett aktivált értéke, amely magában foglalja a beruházás előkészítésének, tervezésének és kivitelezésének igazolt költségeit;
6. Közműépítés: víz-, gáz- és elektromos energia ellátás, közvilágítás, hírközlési alépítmények, szenny- és csapadékvíz elvezetés fejlesztése a telekhatárig;
7. Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező beépített vagy a hatályos építési szabályzat, vagy szabályozási terv szerint beépíthető földrészletek, valamint az 1997. évi CXLI. törvény 12. §-a szerinti egyéb önálló ingatlanok;
8. Újonnan beépítésre szánt terület: a jóváhagyott helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben megállapított azon beépítésre szánt terület, amely jellemzően új beépítettségű, illetve további beépítés céljára szolgáló területrész;
9. Rehabilitációra kijelölt terület: a jóváhagyott helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben megállapított, elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése;
10. Bruttó beépíthető szintterület: az érintett ingatlanra vonatkozóan az építési szabályzatban (szabályozási tervben) meghatározott szintterületi mutató és az ingatlan térmértékének szorzata;
11. Szintterületi mutató: Az épület bruttó össz-szintterületének és a telekterületnek a hányadosa (m2/m2).
II. fejezet
Önkormányzati beruházásban megvalósuló út- és közműfejlesztés
Újonnan beépítésre szánt, vagy rehabilitációra kijelölt területen megvalósuló út- és közműépítés
3. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, vagy a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott területeken megvalósuló út- és közműépítések beruházási összköltségének 90 %-át a jelen rendelet 4. §-ában meghatározottak szerint a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja át abban az esetben, ha az út- és közműépítésre nem kötött településrendezési szerződést.
(3) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott út- és közműépítésre településrendezési szerződést köthet. A településrendezési szerződést átruházott hatáskörben a polgármester köti meg, a Tulajdonosi és Lakásgazdálkodási Bizottság javaslata alapján.
Az önkormányzat közigazgatási határán belül megvalósuló további út- és közműépítés
4. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a közvetlenül érintett ingatlan tulajdonosa az önkormányzat által épített új közlekedési létesítmények és a közlekedési létesítményeket kiszolgáló közművek megvalósítása esetén út- és közműépítési hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat a mindenkor hatályban lévő költségvetési rendelete szerint határoz arról, hogy a közigazgatási határain belül mely közlekedési létesítményeket és közlekedési létesítményeket kiszolgáló közműveket építi meg, melynek megvalósítását követően a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosai út- és közműépítési hozzájárulást fizetnek.
(3) Az önkormányzati beruházásról szóló döntés után, a beruházás tényleges kivitelezésének megkezdését megelőzően a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosait írásban tájékoztatni kell a tervezett közlekedési létesítmény és közmű megépítéséről, az út- és közműépítési hozzájárulás későbbi kiszabásáról, az út- és közműépítési hozzájárulás becsült összegéről, valamint a fizetés várható időpontjáról.
(4) Az út- és közműépítési hozzájárulás mértéke a beruházási összköltség 90 %-a.
(5) Az út- és közműépítési hozzájárulás az érintett tulajdonosok között a hatályos szabályozási tervben vagy építési szabályzatban meghatározott szintterületi mutatóval számított építhető bruttó össz-szintterület alapján négyzetméter arányosan kerül megosztásra.
(6) Az út- és közműépítési hozzájárulás összegét a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosaival az út műszaki átadás-átvételének napját követő 30 napon belül a jegyző határozatban közli. A fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, tulajdonközösség esetén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli.
(7) Az út- és közműépítési hozzájárulás összegét a közvetlenül érintett ingatlan tulajdonosa a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles egy összegben megfizetni az önkormányzatnak.
(8) Az útépítési hozzájárulás megállapításával, a részletfizetés engedélyezésével, a hozzájárulás beszedésével kapcsolatos ügyekben a jegyző a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alapján jár el.
III. fejezet
Útépítési együttműködés
5. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, és a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.
(2) Az önkormányzat – ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz – az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig – jelen rendeletben meghatározott módon – útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.
(3) Az útépítési együttműködési hozzájárulást a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester írja elő. Az útépítési együttműködési hozzájárulást meghatározó polgármesteri határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.
(4) Az útépítési együttműködési hozzájárulás összegét a kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül köteles egy összegben megfizetni az önkormányzatnak.
(5) A befizetett útépítési együttműködési hozzájárulásokat elkülönítetten kell nyilvántartani, a bevételt az önkormányzat kizárólag az érintett együttműködési megállapodásban foglalt beruházás támogatására fordíthatja.
(6) Az útépítési együttműködési hozzájárulás megállapításával, a részletfizetés engedélyezésével, a hozzájárulás beszedésével kapcsolatos ügyekben a polgármester a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alapján jár el.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
6. § (1) E rendelet 2009. május 15. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló 25/1999. (VII. 1) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 29/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, a 12/2005. (IV. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, a 12/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet rendelkezéseit a már elrendelt, de el nem kezdett beruházások esetében is alkalmazni kell.
(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
| Dr. Prehlik Lajos s. k. | Dr. Tóth József s. k. |
| jegyző | polgármester |
11/2009. (IV. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az út- és közműépítési hozzájárulásról
A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) és (3) bekezdésében és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Bevezető rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya az önkormányzat által a közigazgatási határon belül létesített közlekedési létesítményekkel közvetlenül érintett ingatlanokra terjed ki. Több közúttal határolt ingatlan (pl.: saroktelek) vonatkozásában az ingatlan mentén előbb megvalósuló közlekedési létesítmények során kell alkalmazni e rendelet előírásait.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:
a) a helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben újonnan beépítésre szánt, vagy rehabilitációra kijelölt területen önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítésre és közműfejlesztésre,
b) beépített területen helyi közút építésére, és kialakult építési telkek utólagos közmű-rácsatlakozására,
c) az önkormányzat és a helyi közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok között a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. §-a alapján létrejött együttműködés keretében megvalósuló helyi közút építésére (földút szilárd burkolattal történő ellátására).
(3) A rendelet személyi hatálya a közigazgatási határon belül létesített közlekedési létesítményekkel közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosaira terjed ki.
(4) E rendelet alapján nem kell fejlesztési hozzájárulást fizetni:
a) meglévő létesítmények felújítása esetén,
b) amennyiben az önkormányzati telekértékesítés esetében az építési telek eladási árának megállapításakor a közlekedési létesítmény megvalósításából eredő értéknövekedést figyelembe vették,
c) ha az útépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették,
d) ha a létesítményt az ingatlanok tulajdonosai által önként vállalt hozzájárulásból létesítették,
e) e rendelet hatályba lépését követően kártalanítás nélkül közterület céljára igénybe vett területnek megfelelő ingatlanrészre.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Közvetlenül érintett ingatlan: olyan önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlan, amely
– közvetlenül határos a megépülő közlekedési létesítménnyel,
– a közlekedési létesítménnyel közvetlenül határos ingatlan vagy ingatlanok igénybevételével (szolgalmi út, szívességi használat, stb.), és kizárólag a megépítésre kerülő közlekedési létesítményen közelíthető meg;
2. Közlekedési létesítmény: közterületen lévő helyi közút, gyalogút, kerékpárút és járda, berendezési tárgyai, és a közúthoz tartozó zöldfelületek;
3. Helyi közút: önkormányzati tulajdonban lévő közút;
4. Útépítés: új helyi közút, gyalogút, kerékpárút és járda építése, vagy földút szilárd burkolattal történő ellátása, mely nem terjed ki a közvetlenül érintett ingatlanok közúti csatlakozásának létesítésére;
5. Beruházási összköltség: a beruházás pénzügyi lezárását követően a út- és közműlétesítmény vissza nem térítendő állami és egyéb támogatásokkal csökkentett aktivált értéke, amely magában foglalja a beruházás előkészítésének, tervezésének és kivitelezésének igazolt költségeit;
6. Közműépítés: víz-, gáz- és elektromos energia ellátás, közvilágítás, hírközlési alépítmények, szenny- és csapadékvíz elvezetés fejlesztése a telekhatárig;
7. Ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező beépített vagy a hatályos építési szabályzat, vagy szabályozási terv szerint beépíthető földrészletek, valamint az 1997. évi CXLI. törvény 12. §-a szerinti egyéb önálló ingatlanok;
8. Újonnan beépítésre szánt terület: a jóváhagyott helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben megállapított azon beépítésre szánt terület, amely jellemzően új beépítettségű, illetve további beépítés céljára szolgáló területrész;
9. Rehabilitációra kijelölt terület: a jóváhagyott helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben megállapított, elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése;
10. Bruttó beépíthető szintterület: az érintett ingatlanra vonatkozóan az építési szabályzatban (szabályozási tervben) meghatározott szintterületi mutató és az ingatlan térmértékének szorzata;
11. Szintterületi mutató: Az épület bruttó össz-szintterületének és a telekterületnek a hányadosa (m2/m2).
II. fejezet
Önkormányzati beruházásban megvalósuló út- és közműfejlesztés
Újonnan beépítésre szánt, vagy rehabilitációra kijelölt területen megvalósuló út- és közműépítés
3. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, vagy a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott területeken megvalósuló út- és közműépítések beruházási összköltségének 90 %-át a jelen rendelet 4. §-ában meghatározottak szerint a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja át abban az esetben, ha az út- és közműépítésre nem kötött településrendezési szerződést.
(3) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott út- és közműépítésre településrendezési szerződést köthet. A településrendezési szerződést a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell megkötni.1
Az önkormányzat közigazgatási határán belül megvalósuló további út- és közműépítés
4. § (1) Az önkormányzat közigazgatási területén a közvetlenül érintett ingatlan tulajdonosa az önkormányzat által épített új közlekedési létesítmények és a közlekedési létesítményeket kiszolgáló közművek megvalósítása esetén út- és közműépítési hozzájárulást köteles fizetni.
(2) A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat a mindenkor hatályban lévő költségvetési rendelete szerint határoz arról, hogy a közigazgatási határain belül mely közlekedési létesítményeket és közlekedési létesítményeket kiszolgáló közműveket építi meg, melynek megvalósítását követően a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosai út- és közműépítési hozzájárulást fizetnek.
(3) Az önkormányzati beruházásról szóló döntés után, a beruházás tényleges kivitelezésének megkezdését megelőzően a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosait írásban tájékoztatni kell a tervezett közlekedési létesítmény és közmű megépítéséről, az út- és közműépítési hozzájárulás későbbi kiszabásáról, az út- és közműépítési hozzájárulás becsült összegéről, valamint a fizetés várható időpontjáról.
(4) Az út- és közműépítési hozzájárulás mértéke a beruházási összköltség 90 %-a.
(5) Az út- és közműépítési hozzájárulás az érintett tulajdonosok között a hatályos szabályozási tervben vagy építési szabályzatban meghatározott szintterületi mutatóval számított építhető bruttó össz-szintterület alapján négyzetméter arányosan kerül megosztásra.
(6) Az út- és közműépítési hozzájárulás összegét a közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosaival az út műszaki átadás-átvételének napját követő 30 napon belül a jegyző határozatban közli. A fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, tulajdonközösség esetén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli.
(7) Az út- és közműépítési hozzájárulás összegét a közvetlenül érintett ingatlan tulajdonosa a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles egy összegben megfizetni az önkormányzatnak.
(8) Az útépítési hozzájárulás megállapításával, a részletfizetés engedélyezésével, a hozzájárulás beszedésével kapcsolatos ügyekben a jegyző a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alapján jár el.
III. fejezet
Útépítési együttműködés
5. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, és a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.
(2) Az önkormányzat – ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz – az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig – jelen rendeletben meghatározott módon – útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.
(3) Az útépítési együttműködési hozzájárulást a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározottak szerint kell előírni.2
(4) Az útépítési együttműködési hozzájárulás összegét a kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül köteles egy összegben megfizetni az önkormányzatnak.
(5) A befizetett útépítési együttműködési hozzájárulásokat elkülönítetten kell nyilvántartani, a bevételt az önkormányzat kizárólag az érintett együttműködési megállapodásban foglalt beruházás támogatására fordíthatja.
(6) Az útépítési együttműködési hozzájárulás megállapításával, a részletfizetés engedélyezésével, a hozzájárulás beszedésével kapcsolatos ügyekben a polgármester a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alapján jár el.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
6. § (1) E rendelet 2009. május 15. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló 25/1999. (VII. 1) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 29/2004. (IX. 13.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, a 12/2005. (IV. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, a 12/2006. (V. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet rendelkezéseit a már elrendelt, de el nem kezdett beruházások esetében is alkalmazni kell.
(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
| Dr. Prehlik Lajos s. k. | Dr. Tóth József s. k. |
| jegyző | polgármester |
Önkormányzat
Témák
A-Z