34/2006. (XI. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az önkormányzati tulajdonú lakások béréről

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv., (a továbbiakban: Ltv.) valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV. 14.) Főv. Kgy. számú rendelet alapján Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonú lakások béréről a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra terjed ki.

A lakás bérének megállapítási elvei

2. § (1) A havi bér mértékének az Ltv. 34-35. §-aiban foglaltakkal összhangban fedezetet kell nyújtania a bérlakásként hasznosított lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos ráfordításokra.

(2) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete, műszaki állapota, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás határozza meg.

(3) A lakbérbevételnek nem kell fedeznie az önkormányzati tulajdonú lakás üresen tartásából, elmaradt felújításokból, illetve a lakás bérbeadás előtti, rendeltetésszerű használatba hozatalából eredő ráfordításokat.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti ráfordításokat, illetve bevételeket kerületi szinten kell számítani.

(5) *  Az önkormányzati lakások lakbérét az (1) bekezdésben megállapított elvek szerint kell megállapítani.

(6) A lakbérkategóriák megállapításánál a következő növelő és csökkentő tényezőket kell figyelembe venni:

a) az épület építésének, vagy teljes felújításának időpontját,

b) az épület közvetlen környezetének szolgáltató, kereskedelmi, valamint egyéb ellátást biztosító létesítményekkel való ellátottságát,

c) az épület közművel való ellátottságát, és

d) *  az épület általános állapotát, különös tekintettel a környezeti ártalmakra.

(7) A 3. §-ban megállapított bérleti díjat

a) az épületen belüli fekvés alapján földszinti lakásoknál 3%-kal,

b) a zárófödém alatti lakásoknál 3%-kal,

c) az udvari, illetve sötét lakásoknál 2%-kal

csökkenteni kell.

(8) Bérbeadó Önkormányzat a bérleti jogviszony keretében a bérleti díj fejében gondoskodik különösen:

a) az épület karbantartásáról,

b) az épület központi berendezéseinek (épületgépészeti berendezéseinek) üzemképes állapotáról,

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,

d) a közös használatra szolgáló helyiségek takarításáról.

(9) A lakásbérleti jogviszony önmagában nem kötelezi a bérbeadót a lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások biztosítására, ezekre a bérlőnek a bérbeadóval a bérleti szerződésben kell megállapodnia, illetve a szolgáltatóval külön megállapodást kell kötnie.

(10) Különszolgáltatások körébe tartozik különösen:

a) a vízellátás és csatornahasználat biztosítása,

b) a felvonó használatának biztosítása,

c) a kapunyitás,

d) központi fűtés és melegvízellátás,

e) szemét elszállítás,

f) rádió és televízió adók vételének biztosítása,

g) kaputelefon használatának biztosítása,

h) épületen belül a gépkocsi parkolás lehetőségének biztosítása.

Az alaplakbér mértéke és a különböző lakbér-kategóriák

3. § (1) *  A nettó bérleti díjat – mindhárom lakbérfajtában – e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) *  Az 1. számú mellékletben meghatározott lakbért az I–X. kategóriába tartozó épületeknél a 2. § (6) bekezdésében meghatározott tényezők módosítják. Az egyes kategóriákat e rendelet 2. számú melléklete, az épületek besorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat által végrehajtott épület-, vagy tömbrehabilitáció során felújított épületekben bérbe adott, vagy új építésű épületekben lévő új lakások bérleti díját a XI. kategória szerint kell meghatározni. Ezen lakbér nagysága az első évben nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2%-a. Az első évben megállapított lakbér nagyságát minden évben úgy kell módosítani, hogy értékállósága biztosított legyen.

(4) *  A Fecskeházban bérbe adott lakások és a fecskelakásként hasznosított lakások lakbérének összegét a XII. kategória szerint kell meghatározni.

(5) *  A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F §-ában meghatározott elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan az Önkormányzat tulajdonába kerülő lakások lakbérének összegét a XIII. kategória szerint kell meghatározni.

(6) * 

(6a) *  A 1131 Budapest, Jász utca 91. és a 1139 Budapest, Kartács utca 14. szám alatti önkormányzati lakóépületek lakásainak lakbér összegét a XIV/1. kategória szerint, a 1131 Budapest, Jász utca 72. szám és a 1135 Budapest, Petneházy utca 90. szám alatti lakóépület lakásainak lakbér összegét a XIV/2. kategória szerint kell megállapítani.

(7) *  A Szobabérlők Házában lévő lakóegységek lakbérének összegét a XV. kategória szerint kell megállapítani.

(8) *  A házfelügyeletet ellátók részére biztosított szolgálati lakások lakbérének összegét a IV. kategória szociális lakbérén kell megállapítani.

(9) *  A Klapka Központban lévő lakások lakbérének összegét a XVI. kategória szerint kell megállapítani.

(10) *  A műteremlakások bérlőjének lakbérét a bérlőkijelölővel kötött mindenkori megállapodással összhangban kell megállapítani, annak hiányában az általános szabályok szerint terheli a bérlőt a lakbér és a különszolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége.

A lakásbérleti díjak értékmegőrzésének biztosítása

4. § (1) A 3. §-ban meghatározott alaplakbérek mértéket a Képviselő-testület rendeletben határozza meg.

(2)–(3) * 

A jogcímnélküli lakáshasználat díja

5. § (1) A lakás jogcímnélküli használata esetén - használati díjként - az e rendelet alapján megállapítható havi bérnek megfelelő összeget, valamint a lakásra megállapított különszolgáltatások összességét kell alapul venni.

(2) Ha a jogcímnélküli használó és a bérbeadó nem állapodtak meg abban, hogy a jogcímnélküli használó önként, legfeljebb három hónapon belül - peres eljárás nélkül - a lakást kiüríti és a bérbeadó birtokába adja, a jogcímnélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díjat a bérbeadó ötszörösére emelheti.

A különszolgáltatások díjának mértéke

6. § (1) A különszolgáltatások díjának mértékét a felhasználás és a szolgáltatásért mindenkor fizetendő árak figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Társasházban lévő lakás esetében a különszolgáltatások díjának mértékét a társasházközösség által alkalmazott számítási módszer alapján, a társasház által közölt adatok figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A nem társasházban lévő lakások esetében a különszolgáltatások díjának mértékét az előző évben ténylegesen felmerült felhasználás adatai, valamint a tárgyidőszakra érvényes árak alapján kell megállapítani. A számítás során az épületben lakásonként el nem különíthetően mért (számított) adatokból a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső hányadot figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A nem társasházban levő lakások esetében az egyes lakásokra eső víz- és csatornadíjat - ha a bérlő ezen szolgáltatások díjait nem közvetlenül a közüzemi szolgáltatók részére fizeti meg - a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számítási módszer szerint kell megállapítani.

(5) A közüzemi szolgáltatók által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltatók részére köteles megfizetni.

(6) *  A Klapka Központban és a 1131 Budapest, Jász utca 72. szám alatti lakóházban bérbeadott lakás bérlője a jelen rendelet szerinti lakbért és 400 Ft/m2/hó + Áfa üzemeltetési költséget köteles megfizetni a Bérbeadó részére, a lakbérrel egyidejűleg, a lakbérre előírt fizetési feltételek szerint.

A lakbér és a külön szolgáltatások díjának közlése

7. § (1) A lakbér mértékét és változását a bérbeadó a hatályba lépést (változást) megelőzően, írásban köteles közölni a bérlővel.

(2) A bérbeadó a különszolgáltatások díját - társasház esetében - a társasházi közös költségek változásával együtt, azzal megegyező időpontban változtatja.

(3) A bérbeadó a különszolgáltatások díjának változásáról és annak időpontjáról a soron következő számlával egyidejűleg értesíti a bérlőt, egyben ezzel együtt kiszámlázásra kerül a változás időpontjától az értesítés megküldéséig esedékessé vált összeg, illetve esetleges csökkenés esetén a különbözet jóváírásra kerül.

A fizetési kötelezettség teljesítése

8. § (1) Az e rendelet szerinti lakbér és különszolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a lakásbérleti jogviszony létrejöttének napjától, illetve a jogcímnélküli lakáshasználat kezdő napjától esedékes, és a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjáig, illetve a lakás tényleges visszaadásának napjáig áll fenn.

(2) *  Az e rendelet szerinti fizetési kötelezettségnek a bérlő havonta, egy összegben, legkésőbb a számlán megjelölt fizetési határidőig köteles eleget tenni.

(3) Az e rendelet szerinti fizetési kötelezettség a bérlőt terheli.

(4) A bérlőtársakat a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.

(5) A társbérlőket a fizetési kötelezettség az általuk kizárólagosan használt lakóterület arányában terheli.

(6) A lakást jogcím nélkül használó által fizetendő használati díj mértékének megállapítására is a lakbérre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) A bérlő a lakbért és a különszolgáltatások díját együttesen köteles megfizetni.

(8) A különszolgáltatásokért járó díj nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.

Záró rendelkezések

9. § (1) Az Önkormányzat a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről külön rendeletet alkot.

(2) Jelen rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit a 2007. január 1-jét megelőzően megkötött bérleti szerződésekre is alkalmazni kell.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 23/1996. (IX.27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet, az 50/1995. (XI.27.) Budapest Főváros XIII. kerület önkormányzati rendelet., valamint az azt módosító 28/1996. (X.21.), 28/1997. (X.13.), 35/1997. (XI.17.), 28/1998. (XII.1.), 35/1999. (XI.22.), 22/2000. (IX.18.), 44/2001. (X.20.), 24/2002. (XII.1.), 14/2003. (III.17.), 51/2003. (XI.20.), 37/2004. (XI.22.) 26/2006. (VII.5.) Budapest Főváros XIII. kerület önkormányzati rendeletek.

Dr. Sinka József s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. számú melléklet a 34/2006. (XI. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez * 

Komfortfokozat Szociális
(Ft/m2/hó)
Költség
(Ft/m2/hó)
Piaci
(Ft/m2/hó)
összkomfortos 335 391 928
komfortos 335 391 928
félkomfortos 217 252 702
komfort nélküli 146 172 503
szükséglakás 90 106 230

2. melléklet a 34/2006. (XI. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez * 

Önkormányzati tulajdonban lévő lakások nettó lakbére szociális, költség és piaci alapú lakbérfajtában kategóriák szerint

A 2. mellékletben szereplő valamennyi nettó lakbér – a XV. lakbérkategóriát kivéve – Ft/m2/hó összegben értendő.

I. II. III. IV. V.
szociális költség piaci szociális költség piaci szociális költség piaci szociális költség piaci szociális költség piaci
összkomfortos 198 234 774 253 298 859 290 340 895 335 391 928 360 421 964
komfortos 198 234 774 253 298 859 290 340 895 335 391 928 360 421 964
félkomfortos 128 150 583 161 190 652 187 218 676 217 252 702 232 269 727
komfort nélküli 88 101 418 110 130 464 127 146 482 146 172 503 157 184 522
szükséglakás 56 64 192 70 84 211 82 95 221 90 106 230 98 114 236
VI. VII. VIII. IX. X.
szociális költség piaci szociális költség piaci szociális költség piaci szociális költség piaci szociális költség piaci
összkomfortos 384 449 1000 408 474 1038 428 504 1084 445 522 1115 472 551 1158
komfortos 384 449 1000 408 474 1038 428 504 1084 445 522 1115 472 551 1158
félkomfortos 246 288 756 259 305 786 277 325 814 288 337 846 300 352 872
komfort nélküli 168 196 539 176 205 560 187 218 582 196 230 602 204 240 624
szükséglakás 104 122 246 110 130 257 119 137 265 122 142 276 130 155 287
XI/1. XI/2. XII. XIII. XIV/1. Általános passzív lakások XIV/2. Jász u. 72. Passzív jellegű lakások
költség piaci költség piaci költség piaci piaci piaci
összkomfortos 722 1158 534 1084 560 minden komfortfok. 1146 minden komfortfok. 1040 minden komfortfok. 1440
komfortos 534 1084 560
XV. Szobabérlők Háza XVI. Klapka Központ
költség piaci
összkomfortos 24.568 Ft/hó/férőhely 45 nm alatt 1440
komfortos 45 nm felett 960

3. számú melléklet a 34/2006 (XI. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelethez

A nem társasházban lévő lakások víz-és csatornadíj számítási módszere

1.) Mérőhelyenként meg kell állapítani az előző évi tényleges vízfogyasztás mértékét. Működésképtelen vízóra esetén a közüzemi szolgáltató által közölt arányosított vízfogyasztás mértéke képezi a számítás alapját. Ezen rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a melegvíz előállításához felhasznált - más módon meg nem térített - ivóvíz mennyiségének megállapításánál is.

2.) Az 1.) pont szerinti fogyasztásból le kell vonni:

a) a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső vízfogyasztást;

b) azon lakások fogyasztását, amelyek esetében a bérlő a víz- és csatornadíjat közvetlenül a közüzemi szolgáltatók részére fizeti meg;

c) a közösségi vízfelhasználást;

d) a csőtörés során keletkezett vízveszteséget.

3.) Az 1.) és 2.) pont alapján meghatározott vízmennyiséget el kell osztani a mérőhelyhez kapcsolódó lakások szobaszámától és komfortfokozatától függő - az 5.) pontban meghatározott - szorzófaktorok összességével.

4.) A mérőhelyhez kapcsolódó egyes lakásokra eső havi víz- és csatornadíj mértékét úgy kell meghatározni, hogy a 3.) pont alapján kiszámított hányadost meg kell szorozni az adott lakásra vonatkozó szorzófaktorral és a tárgyidőszakra érvényes víz- és csatornadíjjal, majd az így kapott mennyiséget el kell osztani tizenkettővel.

5.) A 3.) és a 4.) pont alkalmazása során használt szorzófaktorok:

Lakószobák száma
Komfortfokozat 1 szoba 1+1/2
szoba
2 szoba 2+1/2
szoba
3 szoba 3+1/2
szoba
4 és több
szoba
összkomfortos 2,20 2,67 3,14 3,61 4.09 4,56 5,03
komfortos 2,00 2,43 2,86 3,29 3,71 4,14 4,57
félkomfortos 1,40 1,70 2,00 2,30 2,60 2,90 3,20
komfortnélküli és
szükséglakás
1,00 1,21 1,43 1,64 1,86 2,07 2,29

6.) Ha az egyes lakásokra eső víz- és csatornadíj mértéke másképpen nem határozható meg, akkor a fizetendő havi díj mértéke az adott lakáshoz tartozó - alább meghatározott - évi normatíva és a tárgyidőszakra érvényes víz- és csatornadíj szorzatának egytizenketted része.

A normatíva mértéke m3/ év:

Lakószobák száma
Komfortfokozat 1 szoba 1+1/2
szoba
2 szoba 2+1/2
szoba
3 szoba 3+1/2
szoba
4 és több
szoba
összkomfortos 154 187 220 253 286 319 352
komfortos 140 170 200 230 260 290 320
félkomfortos 98 119 140 161 182 203 224
komfortnélküli és
szükséglakás
70 85 100 115 130 145 160

7.) A közcsatornába be nem kötött ingatlanon keletkezett házi szennyvíz (települési folyékony hulladék) elszállításával kapcsolatos díjmegtérítésre a csatornadíj megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. melléklet a 34/2006. (XI. 20.) önkormányzati rendelethez *