XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió Akadálymentes verzió ikon

https://www.budapest13.hu/rendelet/2005-28/

Témák A-Z

28/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Esztergomi út - Dagály utca - Jakab József utca - 25884/47 hrsz telek által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről

Aktuális változat

Időállapot váltás


28/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Esztergomi út – Dagály utca – Jakab József utca – 25884/47 hrsz telek által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános és különleges előírások

1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest, XIII. kerület Esztergomi út – Dagály utca – Jakab József utca – 25884/47 hrsz telek által határolt területre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen a 36/2002.(III.7.) sz. Korm. Rendelettel módosított Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a 46/1998. (X. 15.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: FSZKT rendelet), a 47/1998. (X. 15.) Főv. KGY. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), 48/1998. (X. 15.) Főv. KGY. rendelet valamint a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (továbbiakban: KVSZ) szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, telekalakítást végrehajtani, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeken bármilyen rendezést végrehajtani csak a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján lehet.

(4) Jelen rendelet 1. számú mellékletét a szabályozást tervlap képezi. 2. számú mellékletét a KVSZ-ről szóló 56/2001. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet „Építménymagassági megkötések” című, 4 számú mellékletének az (1) bekezdés szerinti területre vonatkozó módosítása képezi.

A szabályozási terv szabályozási elemei

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei:

a) építési övezet és határa,

b) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,

c) kötelező megszüntető jel,

d) építési hely- a 3.§-ban foglalt eltérésekkel -az alábbi bontásban:

da) terepszint felett is beépíthető része,

db) kizárólag terepszint alatt beépíthető része,

dc) terepszint alatt és kizárólag az emeleti szinteken beépíthető része,

e) szabályozás végrehajtása, vagy új építés esetén kötelezően bontandó épület,

f) meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal – I,

g) meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal – II,

h) árkádkialakítás kötelező sávja,

i) közhasználat céljára kijelölt területsáv,

j) terepszint alatt nem beépíthető zöldsáv meghatározott arányú zöldfelülettel,

k) tetőkerti sáv: földszint felett meghatározott arányú beépítéssel,

l) közterület felőli zöldsáv meghatározott arányú kialakítással,

m) megtartandó / ültetendő fasor, parkolófásítás,

n) Ék.: kialakítandó épületköz,

o) Éh.: építészeti hangsúly,

p) Ém.: építménymagasság külön meghatározott értéke, – KVSZ 4. sz. melléklete alapján

q) Hm.: építhető homlokzatmagasság,

r) Hcs.: csatlakozó homlokzatmagasság eltérési mértéke, (meglévő csatlakozó magasságtól),

s) meghatározott minimális – maximális méretek, arányok,

t) szabályozási terv területi hatálya.

(2) Más jogszabályban meghatározott kötelező szabályozási elemek:

a) más tervben (KSZT) rögzített szabályozási vonal,

b) 120 kV-os távvezeték biztonsági övezete (szakági jogszabály).

c) örökségvédelmi elemek: a terület egésze védett régészeti lelőhely (Övt).

(3) A szabályozási terv nem kötelező, irányadó elemei:

a) irányadó telekhatár,

b) meglévő épület (megtartható vagy bontható),

c) javasolt gépkocsi behajtó,

d) út céljára kijelölt építési terület minimális szélessége.

Értelmező és általános kiegészítő rendelkezések

3. § (1) Az építési hely terepszint felett is beépíthető területrészén: pinceszint, mélygarázs és a beépítésbe beszámító épületrészek, felmenő épületszerkezetek helyezhetők el.

Új építés esetén, az építési helyen kívül eső bármilyen bontandónak jelölt építmény vagy építményrész elbontandó.

A beépítésbe beszámító épületrészek távolsága a telek hátsó- és oldalsó telekhatárától – a bármely telekhatáron való zártsorú összeépülés kivételével – legalább 6,0 m, az (5) bekezdés szerinti épületköz és a (12) bekezdés szerinti homlokzatok közötti legkisebb távolság együttes betartásával.

(2) Az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető területrészén: csak a beépítés mértékébe be nem számító pinceszinti, valamint terepszint alatti építmények és a hozzátartozó műtárgyak (rámpa, lépcső, támfal, mellvéd, stb.) létesíthetők.

(3) Az építési hely terepszint alatt és kizárólag emeleti szinten beépíthető részén: az emeleti szint alsó síkja nem lehet 6,0 m-nél alacsonyabb az alatta lévő burkolt terepszinti síkhoz képest.

(4) Zártsorú beépítési mód egyéb előírásai: Az épületek a telekhatáron zártsorúan csatlakoznak egymáshoz, kivéve, ahol a szabályozási terv kötelező épületközt határoz meg, vagy ahol épületköz kialakítását lehetővé teszi.

Az építési helyen belül zárt udvart (egy telken az udvart minden oldalról egybefüggő épülethomlokzattal körülvéve) kialakítani nem lehet a földszint felett.

(5) Kötelező épületköz: Az építési helyen belül a szabályozási tervlapon jelölt szakaszon – az ott rögzített minimális szélességgel – épületköz alakítandó ki. Az épületköz 20 m-es mélységében a tervlapon jelölt terepszint alatt nem beépíthető zöldsáv előírt legkisebb szélessége egybeeshet.

Az épületközre néző homlokzatokat tűzfalasan kialakítani nem lehet.

Amennyiben az épületköz két telekre esik, úgy az épületköz szélességének legalább 6,0 m-es sávja az egyik telekre essen. Az épületközre néző homlokzatok közötti legkisebb (telepítési) távolság:

a) amennyiben egyik szembenéző homlokzat hossza sem nagyobb 20,0 m-nél, a szabályozási tervlapon rögzített minimális szélesség;

b) amennyiben mindkét szemközti homlokzat hossza meghaladja a 20 m-t, úgy az egymás felé tekintő nagyobbik homlokzat építménymagasságának megfelelő távolság;

c) az Esztergomi út felé az épületköz szélessége maximum 25 m;

d) a Turbina utca folytatásában közhasználat céljára kijelölt terület mentén a kötelező épületköz szélessége – a magasságok figyelembevétele nélkül – minimum 15,0 m – maximum 25 m.

(6) Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal – I.: Az épület homlokzati síkja az építési vonalon legyen a szabályozási tervlapon meghatározott szakaszon, melytől a megadott szakasz legfeljebb 1/3 hosszán, kizárólag a II. emeleti szint felett lehet eltérni. Erkély legfeljebb 1,5 m-rel nyúlhat a közterület fölé.

Meglévő épületcsatlakozásnál – a csatlakozástól mért 3,0 m-es sávon belül – a homlokzatsík nem térhet el.

(7) A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal -II: A jelölt homlokzatszakasz teljes hosszán – a létesített épületköz szakasza kivételével – az emeleti homlokzati síkok felülete legalább 50%-ban az építési vonalon legyen, kivéve, ahol a szabályozási terv ettől eltérő értéket határoz meg. Az építési vonalhoz viszonyított +/- 0,5 m-es eltérés – az építészeti részletképzések miatt – megengedett.

A telek homlokvonalán rögzített építési vonal -II esetében az I. emeleti szint felett épületrész kinyúlása legfeljebb 1,0 m, erkély esetén legfeljebb 1,5 m.

Az oldalsó telekhatártól számított 2,0 m-es homlokzati sávon belül a homlokzatsík a rögzített vonalon legyen.

(8) Terepszint alatt nem beépíthető zöldsáv meghatározott arányú zöldfelülettel: A zöldsáv minimális területét – legalább a szabályozási tervlapon rögzített arányban -, teljes értékű zöldfelületként kell kialakítani. A zöldsáv minimális szélességi és mélységi méretén belül a beépítésbe beszámító épületrész nem létesíthető.

Az építési helyen belül a szabályozási terven jelölt terepszint alatt nem beépíthető zöldsáv mélysége legalább 20,0 m, mely a tervlapon jelölt szakaszon szabadon kialakítható az ott rögzített minimális szélességgel. A Jakab József utca felől a két zöldsáv összevontan is kialakítható.

Ahol nincs külön rögzített méret, ott a szabályozási tervlapon lehatárolt terület egészére kell a zöldfelületi arányt számítani.

(9) A közterület felőli zöldsáv vonala: mentén, a szabályozási terven jelölt szakasz legalább felén, minimum 5 m mélységű és – egybefüggő szakaszonként – legalább 12 m-es szélességű kertet kell kialakítani, mely a terepszint alatt sem építhető be. A (8) bekezdés szerinti kötelező zöldsáv ezen szakaszokba beleértendő.

(10) Tetőkerti sáv, földszint felett meghatározott arányú beépítéssel: A szabályozási terven jelölt területen belül csak a földszint építhető be teljes mértékben, az efeletti szintek legfeljebb a szabályozási terven rögzített arányában építhetők be telkenként.

A földszint zárófödémének legalább felét, minimum 0,5 m talajtakarású tetőkerti zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(11) Tetőkerti sáv felé néző homlokzatok magassági meghatározása: A homlokzat magasságát – annak sávra néző síkjában – a rendezett terepszinttől, vagy a földszinti zárófödém feletti burkolat vagy a talajtakarás csatlakozó felső síkjától kell mérni az építménymagasságnál általánosan meghatározott érintővonal magasságáig. (1. sz. függelék ábra)

(12) Tetőkerti sáv felé néző homlokzatok közötti távolság: A tetőkerti lehatárolás sávja felé tekintő szemközti homlokzatok közötti távolság – függetlenül attól, hogy az épületek egy telken, vagy szomszédos telkeken helyezkednek el – :

a) 16 m-nél szélesebb épülethomlokzatok között a kialakuló udvarrészre tekintő nagyobbik homlokzatmagasság 1,2 szeresének értéke,

b) amennyiben az egyik homlokzat szélessége a 16 m-t nem haladja meg, akkor a közöttük lévő távolság legalább a magasabb homlokzatnak megfelelő méretű, de minimum 16 m.

(13) Tetőkerti lehatárolás felé néző homlokzatok telekhatártól mért távolsága:

a) a hátsó telekhatár mentén egy-egy telekre a tetőkerti lehatárolás:

aa) legalább 12 m-es sávja essen, amennyiben az épület a földszint felett a tetőkerti lehatárolás sávjába nem nyúlik be,

ab) legalább 6,0 m-es sávja essen, amennyiben az épületszárny a földszint felett a tetőkerti lehatárolás sávjába benyúlik,

b) az oldalsó telekhatár mentén egy-egy telekre a tetőkerti lehatárolás legalább 6,0 m-es sávja essen,

kivéve, ha a tetőkerti lehatárolás sávjában a telekhatárok mentén az épületek egymáshoz csatlakoznak.

A telektömbök szabályozása – közterületek, közhasználat céljára kijelölt területek

4. § (1) Az új közterületek legkisebb szabályozási szélessége:

a)

Esztergomi út a Turbina utca vonalától északra

27,0 m,

b)

Esztergomi út a Turbina utca vonalától délre

40,0 m,

c)

Jakab József utca – Bodor utcától északra

13,5 m,

d)

Jakab József utca – Esztergomi útra merőleges szakasza

15,5 m,

e)

Bodor utca új szakasza a Jakab József utca és az Esztergomi út között

16,0 m.

A meglévő kialakult közterületek szabályozási szélessége változatlan.

(2) Az Esztergomi út végleges keresztmetszeti kialakítása:

a) 2×1 sávos gyűjtőút, nyugati oldalon párhuzamos parkolósávval,

b) kétoldali zöldsávval, azokban a közműveket figyelembe vevő fasortelepítéssel,

c) kétoldali járdával.

Az Esztergomi út keresztmetszeti szélessége ütemezetten is kialakítható a keleti oldal szabályozási terven meghatározott szakaszán. A keresztmetszet ütemezett kialakítása esetén – ahol a teljes keresztmetszeti kialakítás nem lehetséges – I. ütemben legalább 7,0 m burkolatszélességű, 2×1 sávos útpálya, a nyugati oldalon egyoldali járda, fasoros zöldsáv, a keleti oldalon fasor nélküli zöldsáv létesítendő.

(3) A további új közterületeken legalább egyoldali fasort kell ültetni, mely megvalósítható a párhuzamos parkolóállások 2 parkolóállásonként ültetett fásításával is.

(4) A már kialakult közterületi, vagy a szabályozás során közterületbe eső fasorokat kötelezően meg kell tartani, és fenntartásukról gondoskodni kell, szükség szerint a fasor-rekonstrukciót el kell végezni.

(5) A területen közhasználat céljára kijelölt területek:

a) az Esztergomi út – Jakab József utca között: a Turbina utca meghosszabbításában gyalogos sétány kialakítása céljából,

b) az Esztergomi úttal párhuzamosan: közhasználatú parkolósáv kialakítása céljából,

c) Bodor utca folytatásában kialakuló új közterület mentén: árkád kialakítása céljából.

(6) A közhasználat céljára átadott területet kialakítani kizárólag az önkormányzat és a tulajdonos közötti szerződés alapján szabad. A közhasználat céljára átadott területről szóló szerződésben a szintterületi mutatóra vonatkozóan legfeljebb a KVSZ 28.§ szerinti engedmény 50%-a adható, azzal a feltétellel, ha biztosított, hogy:

a) a telket érintően az (5) bekezdés szerinti közhasználat céljára kijelölt terület egésze átadásra kerül,

b) a sétány és a közhasználatú parkoló kialakítása engedélyezett kertépítészeti terv alapján valósul meg,

c) a gyalogosfelületek akadálymentesített módon kerülnek kialakításra,

d) ha az Esztergomi út és a Bodor utca kiépítésére vonatkozóan a 25/1999. (VII. 1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 6. §-a szerinti útépítési együttműködési megállapodás az önkormányzat és az érintett tulajdonosok között létrejött.

A telekalakítások előírásai

5. § (1) A Bodor utca meghosszabbításától délre eső új telektömb telkei legfeljebb két-két további telekre oszthatók, észak-déli irányú telekhatár mentén.

(2) A területen jelölt telekösszevonások kötelezőek.

Beépítésre vonatkozó előírások

6. § (1) A meglévő épületek rendeltetése változatlanul megtartható és felújításuk lehetséges, de bővíteni csak a szabályozási tervlapon kötelező bontással nem érintett épületeket lehet.

(2) A Bodor utcától északra fekvő területen egységes beépítési koncepció alapján kell a telkek kialakítását, és azokon a beépítést meghatározni.

(3) A területen új épületre vonatkozó építési engedély kiadásának feltétele:

a) az Esztergomi út Dagály utca és Vizafogó utca közötti szakaszára, valamint

b) a Bodor utca Esztergomi út és Jakab József utca közötti szakaszára

vonatkozó útépítési engedélyezési eljárás megindítása.

(4) Épületre használatbavételi engedély csak akkor adható, ha:

a) a közhasználatra kijelölt 4.§ (5) bekezdés szerinti gyalogossávtól délre eső területen:

aa) az Esztergomi út Dagály utca és Turbina utca közötti szakaszát – a szükséges csomópontokkal együtt -, és

ab) a Bodor utca Esztergomi úthoz kapcsolódó szakaszát

forgalomba helyezték.

b) az a) pont szerinti telkektől északra eső területen az Esztergomi utat a Turbina utcától a Vizafogó utcáig – a szükséges csomóponttal együtt – forgalomba helyezték.

(5) Az építménymagasság legnagyobb értéke maximum 25 m, melyet – egy homlokzatra számítva – legfeljebb az Esztergomi út felé eső homlokzatoknál lehet meghaladni, az épület egészére vonatkozó előírás betartása mellett.

Az épület legmagasabb építménypontja nem haladhatja meg a 30 m-t, az Esztergomi út mellett jelölt építészeti hangsúly-képzés helyének kivételével, ahol az legfeljebb 36 m lehet, maximum 30 m-es legfelső padlószint kialakítással.

(6) A 25867/1 hrsz telek meglévő épületéhez csatlakozó új épület csatlakozó párkánymagassága a Dagály utca felőli meglévő épületszárny gerincmagasságának értékét 1,5 m-rel haladhatja meg.

(7) Új épületek elhelyezésénél az Esztergomi út felőli épületek földszinti belmagassága legalább 3,5 m. A földszint és első emeletszint egy épületszint képét mutassa.

(8) Egy telken a lakások legfeljebb 25 %-a lehet 35 m2 nettó alapterületűnél kisebb.

(9) Az Esztergomi út menti épülettraktusban lakás a csatlakozó terepszinthez képest legalább 4,0 m feletti padlószinttel létesíthető az Esztergomi útra néző homlokzattal.

(10) Földszinten akkor létesíthető lakófunkció – az Esztergomi út felőli, valamint a sétány felőli homlokzatok, továbbá az árkádosított homlokzatok kivételével – ha a homlokzat közterülettől mért távolsága legalább 5,0 m.

(11) A Jakab József utca Esztergomi útra merőleges szakasza mentén, illetőleg a telek ezen homlokvonalától számított 20 m-en belül Csatornázási Művek telephelye felé nézően lakás főhelyiség nem létesíthető.

(12) A területen a parkolást:

a) legalább 50 %-ban terepszint alatt, földszinti vagy I. emeleti teremgarázsban vagy parkolóházban,

b) legfeljebb 30 %-ban felszíni parkolóban

kell biztosítani.

(13) A (12) bekezdés a) pont szerinti parkolóház, vagy I. emeleti szint feletti parkolószint csak a Jakab József utca Csatornázási Művek telephelyével szemközti szakasza menti sávban lésíthető a következő feltételekkel:

a) A parkolóház szintterülete – amennyiben az önálló telken kerül elhelyezésre, a parkolószintekre számítottan – legfeljebb 10, mely vegyes rendeltetésű épület esetén a szintterületi mutató értékéhez nem számítandó hozzá.

b) Vegyes rendeletetés esetén az egyéb rendeltetési egységek aránya nem lehet nagyobb 50%-nál.

c) A parkolóház, vagy emeleti szinti parkolószint kizárólag a Jakab József utca és Bodor utca közötti lakóegyüttes parkolási igényei céljára létesülhet, más telek parkolási igényeinek kiszolgálására többletparkoló nem létesíthető.

d) A parkolóház számára – amennyiben az lakófunkciót nem tartalmaz – önálló építési telek is kialakítható legalább 22 m-es telekszélességgel, melynek beépítettsége a parkolóház emeleti szintjeire vonatkozóan legfeljebb 75 % lehet.

e) A parkolóház legfeljebb 350 férőhelyes lehet, melybe beszámítandó a parkolóházban létesíthető egyéb rendeltetési egységek parkolóigényének megfelelő férőhelyek száma.

f) Az elvi építési engedélyben meghatározott a)-e) pontok szerinti parkolóház létesítése esetén, az érintett telket 2 éven belüli beépítési kötelezettség terheli. A beépítési kötelezettség azon épület beruházásának megkezdésétől számít, amelynek parkolási igényét, vagy annak egy részét a parkolóház biztosítja.

(14) A terepszint alatti beépítés mértéke mélygarázs esetén 80 %, kivéve, ahol a szabályozási terven rögzített építési hely határvonala egyben telekhatár is.

(15) Mélygarázs a telek határán összeépíthető, és egy közös lehajtóval is megközelíthető a tűzvédelmi szakhatóságok előírásainak figyelembevételével.

(16) Amennyiben a 25867/1 hrsz telken belül a mélygarázs létesítését a meglévő épület adottságai nem teszik lehetővé, úgy a parkolás legfeljebb harmada a földszinti teremgarázsban, vagy az udvaron is biztosítható.

(17) Földszinten – teremgarázs létesítése esetén – a földszintre vonatkozó beépítés mértéke legfeljebb 80 %, de a felső emeleti szintekre vonatkozóan a beépítés mértéke nem haladhatja meg a 60%-ot.

(18) A területen a szintterületi mutató – az épületfunkciótól függetlenül – legfeljebb 3,5 lehet, a KVSZ 66.§ (12) bekezdése figyelmen kívül hagyható.

(19) A létesítendő teljes értékű zöldfelület és a tetőkerti zöldfelület együttesen legalább 30%, melynek:

a) legalább 2/3-a teljes értékű – alá nem épített – zöldfelület, vagy teljes érékűen beszámítható, legalább 2 m talajtakarású tetőkerti zöldfelület, és

b) legfeljebb 1/3-a – minimum 0,5 m talajtakarású – tetőkerti zöldfelület.

(20) A Bodor utcától északra eső telkek területébe benyúló távfűtővezeték lírák számára szolgalmi jogot kell alapítani, annak területét a közterület felől elkeríteni nem lehet.

(21) Az Esztergomi úttal párhuzamosan a telek előkerti sávjában közhasználatú parkolósáv létesítendő.

Örökségvédelemi előírások

7. § Bármilyen földmunkával járó beruházás, tereprendezés előtt megelőző régészeti feltárást szükséges végezni a területen a KÖH szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével.

Záró rendelkezések

8. § (1) A rendelet kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Budapest XIII. kerület Vizafogó utca – Esztergomi út – Dagály utca – Népfürdő utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 39/2003 (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet (TRT/XIII/53):

a) 4. § (1)-(2) bekezdése, és a 7. § hatályukat vesztik, továbbá

b) a rendelethez tartozó szabályozási tervlap jelen rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti lehatárolással érintett Dagály utca – Jakab József utca – Esztergomi út által határolt területre vonatkozó része hatályát veszti.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001. (XII. 20.) számú, a Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelete 4. számú mellékletének a Dagály utca – Jakab József utca – Esztergomi út által határolt területen a megengedett legnagyobb építménymagasság értéke a jelen rendelet 2. számú melléklete szerint változik.

Dr. Sinka József s. k.

Dr. Tóth József s. k.

jegyző

polgármester
Vissza

Díjaink, elismeréseink


                            Idősbarát önkormányzat díj