XIII. Kerületi Önkormányzat

Akadálymentes verzió Akadálymentes verzió ikon

https://www.budapest13.hu/rendelet/2005-27/

Témák A-Z

27/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzat rendelet

a Budapest XIII. kerület Teve utca - Fáy utca - Röppentyű utca - Frangepán utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről

Aktuális változat

Időállapot váltás


27/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzat rendelet

a Budapest XIII. kerület Teve utca – Fáy utca – Röppentyű utca – Frangepán utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Alkalmazási előírások

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. kerület igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére, a Teve utca – Fáy utca – Röppentyű utca – Frangepán utca által határolt területre terjed ki.

(2) A rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes.

(3) Az 1.§-ban meghatározott területre vonatkozóan a Budapest XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata (KVSZ) előírásait, a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala, melyet övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.

(2) Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle) illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a szabályozási vonalat,

b) a szabályozási szélességet,

c) az építési övezetek illetve az övezetek határait,

d) az építési övezet jelét, rendeltetését és az övezeti jellemzőket,

e) az építési hely határát,

f) az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részének határát,

g) a kötelező építési vonalat,

h) az építési engedély feltételeként bontandó épületet, épületrészt,

i) a homlokzatmagasságot és

j) a tervezett fasorokat.

(2) A szabályozási terv irányadó elemei:

a) a meglévő fasor

b) a meglévő út tengelye

(3) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

Telekalakítás

4. § A telekalakítás során az építési hely határát a telekhatártól kell értelmezni.

II. Fejezet

Általános előírások

5. § (1) Új épület építése esetén a szabályozási vonalon, az építési határán, illetve az építési vonalon túlnyúló építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(2) Meglévő épület átalakítása, korszerűsítése esetén az építési hely határán, illetve az építési vonalon túlnyúló építményeket, építményrészeket nem kell lebontani, de azok szintterülete nem növelhető. A szabályozási vonalon túlnyúló épület(rész)eket, illetve az építési engedély feltételeként lebontandó épület(rész)eket legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(3) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(4) Az épület kötelező építési vonalon elhelyezett homlokzat magassága – szabályozási terv eltérő előírása hiányában – legalább a megengedett legkisebb építménymagasság értékének 75%-a kell, hogy legyen; a homlokzat hátraléptetése csak e felett megengedett.

(5) A Frangepán utca 30-32. alatti polgári védelmi építményen építési munka csak az illetékes hatóság előírásai alapján végezhető.

Az építési hely

6. § (1) A területen az építési hely határait a szabályozási terv rögzíti.

(2) Telek megosztása osztás esetén a hátsókert mérete 22,0 méter kell, hogy legyen.

(3) Az építmények közötti legkisebb távolságot, a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(4) A kötelező építési vonalon az épület homlokzatának legalább 50%-a kell, hogy álljon.

(5) Az építési vonalon – az építési helyen belül – a terepszinttől mért 3,00 méter felett erkély, függőfolyosó, zárt erkély, előtető, párkány legfeljebb 1,0 méterrel túlnyúlhat.

(6) Az építési hely határán közterület fölé a terepszinttől mért 3,00 méter felett erkély, függőfolyosó, zárt erkély, előtető, párkány legfeljebb 1,5 méterrel túlnyúlhat.

(7) A kedvező benapozás biztosítása érdekében a kialakuló belső (hátsó) kertek légtéraránya legalább 1:1 legyen.

(8) Az építési helyen belül földszint felett a telekhatáron épített épület tűzfala legfeljebb 20,0 méter hosszú lehet.

A beépítésre vonatkozó egyéb rendelkezések

7. § (1) Kerítés az építési vonalon helyezhető el.

(2) A területen közterület mentén legfeljebb 2,0 méter magas áttört kerítés létesíthető, melynek tömör lábazata egységesen és a terepszint változását egyenletesen követve átlagosan 0,5 méter kell, hogy legyen.

(3) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 10%-át.

Környezetvédelem

8. § (1) A föld védelme

Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

b) A terület légszennyezettségi besorolása a vonatkozó jogszabály1 alapján a következő: Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: kéndioxid E, nitrogéndioxid B, szénmonoxid D, szilárd (PM10) C, benzol E, talajközeli ózon B.

(3) A víz védelme

a) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály2 alapján a felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriába sorolt.

b) A felszíni vizek elvezetésének módját a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek víznyelői csak olaj és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A föld alatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(4) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A meglévő fasorok hiányzó egyedeit pótolni, fenntartásukról gondoskodni kell.

b) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

c) A megmaradó értékes növényzet építés alatti védelméről gondoskodni kell.

d) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

e) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („tervezett fasorok”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni, legalább az utcák egyik oldalán, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(5) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el.

Örökségvédelmi előírások

9. § Bármilyen földmunkával járó beruházás, tereprendezés előtt megelőző régészeti feltárást szükséges végezni a területen a KÖH szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével.

Intézményterületek

10. § (1) A területen az „I-XIII-R” jelű építési övezet területén lakások is elhelyezhetők.

(2) A területen a szintterületi mutató maximum 3,5 lehet lakó és intézményi funkciók esetében is. A KVSZ szintterületre vonatkozó szigorítását a területen nem kell alkalmazni.

(3) A lakóépületek telkeinek zöldfelületeit kertészeti terv alapján a lakások használatba-vételéig meg kell valósítani.

(4) A Röppentyű utca mentén lakások a földszinten és az első emeleten nem létesíthetők.

(5) A területen a Fáy utca, a Frangepán utca és a Teve utca mentén a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 22,00 m lehet.

(6) A belső udvarok mentén a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 24,00 m lehet.

(7) Az építmények jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

1. számú táblázat
Övezet
jele

Az építési telekre meghatározott

Az épületekre
meghatározott
legkisebb

legnagyobb megengedett

legkisebb

legkisebb

legnagyobb
terület

szélesség

beépítettség

szintterületi
mutató

terepszint
alatti
beépítés

zöld-
felület

építménymagasság
(m2)

(m)

(%)

(m2/m2)

(%)

(%)

(m)

(m)

I-XIII-R

800

18

65

3,5

75

25

16

22

Közlekedési és közterületek

11. § (1) A közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, gyalogutak, stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(4) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

(5) A területen pavilonok, mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető.

Közmű építmények elhelyezése

12. § (1) A meglévő közműhálózatok védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(2) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron, vagy épületen belül kell kialakítani.

(3) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(4) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(5) A továbbtervezés során a talaj- és talajvízviszonyok tisztázása érdekében szakvéleményt kell készíttetni.

(6) A csapadékvizet az ingatlanról a közterületre kivezetni, illetve a szomszédos telekre átvezetni tilos, elvezetését telken belüli zárt csatornával kell megoldani.

(7) Felhagyott, feleslegessé vált közmű vezetékeket el kell bontani. Felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(8) A területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási, távközlési hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad, szabadvezetéket létesíteni tilos.

(9) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

III. Fejezet

Egyéb előírások

Záró rendelkezések

13. § (1) Jelen rendelet hatálybalépésével a területre vonatkozó 5/2002. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelettel jóváhagyott KSZT (TRT/XIII./36.) hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet a kihirdetése napját követő hónap első napján lép hatályba.

Dr. Sinka József sk.

Dr. Tóth József sk.

jegyző

polgármester

1

A szabályzat hatályba lépésekor a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet

2

A szabályzat hatályba lépésekor a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

Vissza

Díjaink, elismeréseink


                            Idősbarát önkormányzat díj