Témák A-Z

6/2005. (III. 21.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Váci út – Gács utca – Balzsam utca – Árva utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdése c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.¹

I. Fejezet

Alkalmazási előírások

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XIII. kerület igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére a Váci út – Gács utca – Balzsam utca – Árva utca által határolt (a 26002, 26008, 26004/71, 26004/70, 26019/5, 26004/69, 26007, 26019/6, 26019/7, 26019/4, 26004/19, 26004/17, 26004/18, 26004/22, 26004/23, 26004/20, 26004/21, 26004/63, 26004/65, 26004/67, 26004/68, 26004/66, 26004/64, 26004/62, 26005/2, 26005/4, 26005/6, 26005/1, 26005/3, 26005/5, 26004/49, 26004/48, 26004/47, 26004/45, 26004/44, 26004/50, 26004/51, 26004/52, 26004/53, 26004/54, 26004/56, 26004/58, 26004/60, 26004/53, 26004/55, 26004/57, 26004/59, 26004/61, 26004/37, 26004/35, 26004/31, 26004/26, 26004/41, 26004/43, 26004/42, 26004/27, 26004/28, 26004/25, 26004/24, 26004/29, 26004/30, 26004/36, 26004/40, 26004/38, 26004/34, 26004/39, 26004/32, 26004/33, helyrajzi számú) ingatlanok területére terjed ki.

(2) A szabályzat csak a szabályozási tervvel együtt érvényes.

2. § Az 1.§-ban meghatározott területre (a továbbiakban: a területre) vonatkozóan a Budapest XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata (KVSZ) előírásait, a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § Homlokzatmagasság (H): a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapos tető esetén az attika-fal felső éle) illetve a homlokzati sík és a járda-tővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

4. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni az alábbi szabályozási elemeket:

a) szabályozási vonal

b) övezeti jel

c) övezeti határvonal

d) építési hely

e) építési hely terepszint alatt beépíthető része

f) kötelező fásítás

g) meglévő fasor

h) közhasználat céljára átadott terület időbeni korlátozással

i) tervezett környezetvédelmi létesítmény.

(2) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(3) Az irányadó és az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(4) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében),

b) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját,

c) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját, illetve

d) a közterület alá nyúlás mértékét és módját, kivéve ha 0,5 méternél kisebb és szerkezeti megoldások indokolják.

II. Fejezet

Általános előírások

Építmények elhelyezése

5. § (1) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(2) Meglévő épület meglévő tetőtere akkor is beépíthető, ha az épület túlnyúlik az építési helyen.

(3) Új épület építése esetén az építési hely határán túlnyúló építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatba-vételig le kell bontani.

(4) Ha egy telken több fő rendeltetés szerinti épület áll – és akár több is túlnyúlik közülük az építési helyen, – egy-egy fő rendeltetés szerinti épület helyett, új fő rendeltetés szerinti épület a szabályozási előírások betartásával a többi fő rendeltetés szerinti épületre vonatkozó bontások végrehajtása nélkül is létesíthető.

(5) Az építési helyen – az előkert kivételével – túlnyúló fő rendeltetés szerinti épület az építési helyen belül, a szabályozási tervnek megfelelően abban az esetben is bővíthető, ha:

a) az épületnek a szomszédos oldalsó telekhatártól mért távolsága legalább a homlokzat tényleges magasságának a fele, homlokzati kialakítással, vagy

b) a tűzfallal (zárt homlokzattal) kialakított épület az oldalsó telekhatáron áll, illetve

c) az épület hátsó telekhatártól mért távolsága legalább a homlokzat tényleges magassága.

(6) A vasúti védőtávolságon belül kialakított zajra és rezgésre érzékeny helyiségek jogszabály szerinti aktív, illetve passzív zajvédelméről a tulajdonos gondosodni köteles.

Az építési hely

6. § (1) A területen az építési hely határait és az építési hely csak terepszint alatt beépíthető részének határát a szabályozási terv rögzíti.

(2) Az építmények közötti legkisebb távolságot – ahol a szabályozási terv nem rendelkezik – a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

Épületek kialakítása

7. § (1) A I-XIII-V/100 jelű építési övezet területére építési engedély a városkép alakításának módját meghatározó, a tömböt egységesen kezelő építészeti tervpályázat lebonyolítását követően, annak eredményét figyelembe véve adható ki.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

Környezetvédelem

8. § (1) A föld védelme:

a) A tervezési terület szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó jogszabály alapján „A” fokozottan érzékeny terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1.

b) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

d) A területen az építmények építési engedélyezési terveihez benyújtandó műszaki leírásban az építmény és környezete kölcsönhatásának ismertetése során ki kell térni a talajmechanikai viszonyok ismertetésére és mélyépítési munkák során a talajvíz szennyezettségére is.

(2) Levegőtisztaság-védelem:

Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba.)

(3) A víz védelme:

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) A területen a felszíni vizek védelme – a bemosódás elkerülése – érdekében a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba.

d) A terület Ny-i határát képező Váci út I. rendű árvízvédelmi töltés az FCsM Rt. kezelésében lévő Pest-Észak árvízvédelmi szakaszhoz tartozik. Az árvízvédelmi művek mentén a mentett oldalon a lábvonaltól számított 110 m-en belül anyagnyerő gödröt nyitni nem szabad. A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének kiviteli tervei készítésénél a védmű kezelőjével, az FCsM Rt. Árvízvédelmi Csoportjával egyeztetni kell.

(4) Zajvédelem:

Az I-XIII-V/L jelű övezetek a BVKSZ 12. számú melléklet szerint a 2. zajvédelmi kategóriába tartoznak. Az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell, hogy az alkalmazott műszaki megoldás megvalósításával a zajvédelmi követelmények teljesülnek. Az Árva utca és a Balzsam utca mentén új épületek létesítése esetén lakószobák az Árva utca és a Balzsam utca felé nem létesíthetők.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása:

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A meglévő fasorok hiányzó egyedei pótlásáról és a fasorok fenntartásáról gondoskodni kell.

c) A közterületek be nem épített és nem burkolt részét kertépítészeti terv alapján intenzív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

d) A megmaradó növényzet építés alatti megfelelő védelméről gondoskodni kell.

e) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás:

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni.

(7) Kerítés:

A területen a szabályozási tervlapon meghatározott helyen – közbiztonsági-, köztisztasági- és település-rendezési okból, valamint a parkolókban mozgó járművek zavaró fényeinek árnyékolása érdekében, illetve a használat módja miatt – a környezet védelme érdekében legalább 2,0 méter, legfeljebb 2,50 méter magasságú, legfeljebb 30%-ban áttört, továbbá át nem járható kerítés létesítését az építésügyi hatóság elrendelheti.

A táj és a településkép védelem

9. § (1) A terület városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) A területen bármilyen földmunkával járó építési munka, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) – a földmunkák figyelemmel kísérése, és az esetleges leletmentés érdekében – köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé.

III. Fejezet

Övezeti előírások

Beépítésre szánt területek

I-XIII-V/L jelű építési övezet

10. § (1) I-XIII-V/L jelű építési övezet teljes közművesítéssel kialakított telkein a beépítési mód zártsorú.

(2) Az övezet területén lakófunkció elhelyezése megengedett.

(3) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomást nem szabad elhelyezni.

(4) A telkek és az építmények jellemzőit az 1. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

I-XIII-V/100 jelű építési övezet

11. § (1) I-XIII-V/100 jelű építési övezet teljes közművesítéssel kialakított telkein a beépítési mód zártsorú.

(2) Az övezet területén lakás rendeltetési egység nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomást nem szabad elhelyezni.

(4) Az építési övezetek jellemzőit a 2. számú táblázat rögzíti

Beépítésre nem szánt területek

KL-KT jelű övezet

12. § (1) Az övezet a közlekedési- és közműterület területfelhasználási egységbe tartozik.

(2) Az övezet területén csak közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb melléképítmények és műtárgyak helyezhetők el.

(3) Az övezet telkein új épületet elhelyezni – esővédő, autóbuszváró, telefonfülke és hírlapárusító pavilon kivételével – nem szabad.

(4) Az övezetben a telek területének be nem épített és nem burkolt részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(5) Az övezetben kialakítható telek legkisebb területét elvi engedélyben kell meghatározni.

(6) A jogszabályban meghatározott P+R kialakításának lehetőségét biztosítani kell.

Közlekedési építmények elhelyezése

13. § (1) A közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási terv rögzíti.

(2) A terület belső forgalmi rendjét a lakó-pihenő övezet előírásainak megfelelően kell kialakítani. A 26008 hrsz-ú telek mentén, a lakás elhelyezését is megengedő építési övezetben fekvő telkek gépkocsival történő közvetlen megközelítését az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján magánútként kialakítandó területen kell biztosítani.

(3) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertépítészeti tervekkel összehangolva.

(4) A területen a közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(5) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(6) A terepszinten kialakított parkolókat fásított parkolóként kell kialakítani.

(7) Az épületek udvarán parkoló csak kertépítészeti tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

(8) A létesítmények megvalósításához szükséges – a közlekedési alátámasztó munkarészben rögzített – összehangolt jelzőlámpás forgalomirányítású, kétfázisú és ki-behajtó csomópontokat ki kell építeni.

Közmű építmények elhelyezése

14. § (1) A területen a közüzemi közmű-vezetékeket és műtárgyaikat közterületen vagy magánúton kell elhelyezni.

(2) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közmű vezetékeket el kell bontani. Felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) A területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási, távközlési hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad, szabadvezetéket létesíteni tilos.

(5) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

IV. Fejezet

Egyéb elõírások

Vegyes rendelkezések

15. § (1) A Váci út mentén létesítendõ építmények engedélyezési eljárása során el kell végeztetni, és mellékelni kell a metró védelmi zóna vizsgálatot, különös tekintettel az építési technológiákra.

(2) A 26008 hrsz-ú telek magánútként kialakított részei az I keretövezetbe kerülnek a csatlakozó terület besorolásának megfelelõen, mely a hatályos KSZT szerint I-XIII-Z jelű építési övezetbe tartozik.

(3) Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998.(X.15.) Fõv. Kgy. rendelet 2.§ (3) bekezdésének f) pontja alapján a Váci út -Toborzó udvar – Toborzó utca – Balzsam utca – 26008 hrsz.-u telek által érintett terület, az L4 keretövezetbõl az I keretövezetbe kerül.

(4) A Toborzó udvar – Toborzó utca – Balzsam utca és Árva utca által határolt két tömbre vonatkozóan az I-XIII-V/L jelű építési övezet elõírásai az FSZKT módosításának hatályba lépését követõen alkalmazhatók.

(5) A Toborzó udvar – Toborzó utca – Balzsam utca és Árva utca által határolt területen átmenetileg a szabályozási tervben meghatározott építési hely(ek)en az L4-XIII-IK jelű építési övezet elõírásai szerint kell eljárni.

Záró rendelkezések

16. § (1) Jelen rendelet alapján a KVSZ 2. számú melléklete (övezeti tervlap) besorolásai úgy módosulnak, hogy az L4-XIII-IK jelű övezeti besorolás a szabályozási tervben lehatárolt módon I-XIII-V/100 és I-XIII-V/L jelű építési övezetekre változik a 15.§ (3) bekezdésben lehatárolt területen.

(2) Jelen rendelet elõírásai -az I-XIII-V/L jelű építési övezetek FSZKT módosítást igénylõ területei kivételével – a kihirdetéskor lépnek hatályba.

(3) Jelen rendeletnek az I-XIII-V/L jelű építési övezetek (1) bekezdés szerinti részeire vonatkozó előírásai a KSZT és az FSZKT összhangjának megvalósulásakor lépnek hatályba.

Melléklet és függelék a 6/2005. (III. 21.) Budapest Főváros XIII. Kerületi önkormányzati rendelethez

Szabályozási terv M=1:1.000

Függelék

A BUDAPEST XIII. KERÜLET VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA (KVSZ) területre vonatkozó kivonata

OLE OBJECT

1

A rendelet hatályba lépése feltételhez kötött (16.§. (2)-(3) bek.).