Témák A-Z

17/2004. (V. 24.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Béke utca – Fáy utca – Jász utca – Frangepán utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET (Alkalmazási előírások)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. kerület igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére, a Béke utca – Fáy utca – Jász utca – Frangepán utca által határolt területre terjed ki.

(2) A rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes.

2. § Az 1. §-ban meghatározott területre vonatkozóan a Budapest XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata (KVSZ) előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle) illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

4. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) a szabályozási vonalat,

c) az építési övezetek, illetve az övezetek határait,

d) az építési vonalat,

e) az építési hely határát,

f) az övezeti jellemzőket, és

g) a meglévő fasorokat.

(2) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(3) Az irányadó és az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(4) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében),

b) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját, illetve

c) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját.

Telekalakítás

5. § A szabályozási tervben jelölttől eltérő telekalakítás esetén (kivéve az összevonást) a telekalakítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a XIII. kerületi Önkormányzat Tervtanácsának állásfoglalását.

II. FEJEZET (Általános előírások)

Építmények elhelyezése

6. § (1) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(2) Az építési helyen kívül álló kiszolgáló épületeket, épületrészeket (szín, garázs, tároló) legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(3) Meglévő épület meglévő tetőtere akkor is beépíthető, ha az épület túlnyúlik az építési helyen.

(4) Új épület építése esetén az építési helyen, illetve az építési vonalon túlnyúló építményeket, építményrészeket – a 7. § (6), (7) bekezdésében foglaltak kivételével – legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(5) Ha egy telken egynél több fő rendeltetés szerinti épület áll – és akár több is túlnyúlik közülük az építési helyen – egy-egy fő rendeltetés szerinti épület helyett, új fő rendeltetés szerinti épület a szabályozási előírások betartásával a többi fő rendeltetés szerinti épületre vonatkozó bontások végrehajtása nélkül is létesíthető.

(6) Az építési helyen túlnyúló – az előkert kivételével – fő rendeltetés szerinti épület az építési helyen belül, a szabályozási tervnek megfelelően abban az esetben is bővíthető, ha:

a) az épületnek a szomszédos oldalsó telekhatártól mért távolsága legalább a homlokzat tényleges magasságának a fele, homlokzati kialakítással, vagy

b) a tűzfallal (zárt homlokzattal) kialakított épület az oldalsó telekhatáron áll, illetve

c) az épület hátsó telekhatártól mért távolsága legalább a homlokzat tényleges magassága.

Az építési hely

7. § (1) A területen az építési hely határait a szabályozási terv rögzíti.

(2) Az építmények közötti legkisebb távolságot – ahol a szabályozási terv nem rendelkezik – a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(3) Az oldalkert H tényleges/2, de minimum 5,0 méter, a hátsókert H tényleges/2, de minimum 6,0 méter kell, hogy legyen, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában.

(4) A szabályozási tervben meghatározottól eltérő telekhatárok kialakítása esetén, (összevonás, megosztás) az építési helyet az elő-, oldal- és hátsókertek értékei alapján, a telekhatároktól mérve kell értelmezni.

(5) A zártsorú építési helyen belül az épület homlokzatának 30%-a az építési vonalon kell hogy álljon úgy, hogy az oldalsó telekhatároknál (tűzfalas csatlakozáskor) az építési vonaltól a csatlakozó homlokzat 3,0 méteren nem térhet el.

(6) Az építési vonalon – az építési helyen belül – a terepszinttől mért 2,0 méter felett túlnyúlhat: erkély, függőfolyosó, zárt erkély, előtető, párkány.

(7) Az építési vonalon kívül – az építési helyen belül – elhelyezhető:

előlépcső, előtető, erkély és lehajtó (mélygarázs, pince megközelítésére),

valamint az elő-, oldal- és hátsókertben a melléképítmények közül elhelyezhető:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály tároló,

c) kerti építmény,

d) kerti lugas, valamint

e) terepszint alatti építmények, melléképítmények.

(8) A terepszint alatti épületrészek esetében a szabályozási tervben meghatározott építési helyet telken belül legfeljebb 3,5 méterrel kiterjesztve kell értelmezni (előkertnél az építési vonaltól) és ebbe a sávba legfeljebb a terepszint alatti épületrész (pince, garázs), illetve az annak megközelítését szolgáló le- és felhajtó rámpa nyúlhat be.

Városképvédelem szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától legfeljebb 1,5 méterrel térhet el, de nem lehet alacsonyabb 9,0 méternél. A 7,5 méternél alacsonyabb csatlakozási magasságú épület bővítése esetében a csatlakozás módját elvi engedélyben kell meghatározni.

c) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

d) A tűzfal mélysége az utcai építési vonaltól legfeljebb 20 méter lehet. A telekhatáron lévő további tűzfalszakaszok között minimum 10 méter tartandó a telek irányába.

e) A területen a közterületek felől látható takaratlan tűzfal (a megengedettnél nagyobb mértékben) nem alakítható ki akkor sem, ha az a meglévő zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon kell kialakítani.

Épületek kialakítása

9. § Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

b) Azokon a területeken, ahol szennyező ipari vagy egyéb tevékenység folyt, vagy folyik (pl. autójavító műhely), meglévő épületet átalakítani, bővíteni, használati módját megváltoztatni, illetve új épületet létesíteni a talaj és a talajvíz szennyezettsége és a korábbi üzemeltetésből adódó környezetterhelés komplex vizsgálata alapján meghatározott feltételek valamint az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően szabad.

(2) Levegőtisztaság-védelem

Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(3) Zaj és rezgésvédelem

A Béke utcában az utca felé a földszinten nem létesíthető lakófunkció és nem alakítható ki az emeleteken zajérzékeny funkció. Az utcára néző homlokzatok zajterhelését vizsgálni kell, és a homlokzatokat zajvédelmi szempontok alapján kell méretezni úgy, hogy a beltéri határértékek teljesüljenek.

(4) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek víznyelői csak olaj és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat, zöldfelületként, (ha a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi) fásítva kell kialakítani és fenntartani.

b) A meglévő fasorok hiányzó egyedeit pótolni, fenntartásukról gondoskodni kell.

c) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a takaratlan tűzfalakon megfelelő takarásról vagy takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl: rácsozat, stb.).

d) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

e) A megmaradó értékes növényzet építés alatti védelméről gondoskodni kell.

f) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról a szelektív hulladékgyűjtés szempontjai szerint gondoskodni kell.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) A terület régészeti érdekű terület, ezért bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakfeladatokat ellátó hatóság felé (a szabályzat hatályba lépésekor a Budapesti Történeti Múzeum), a földmunkák figyelemmel kísérése, és az esetleges leletmentés érdekében.

III. FEJEZET (Övezeti előírások)

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) ÉPÜLETEK MAGASSÁGA

Az épületek homlokzatmagassága a külső utcák mentén – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 50%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb 24 m-nél, az övezetben előírt építménymagasság keretei között.

Az épületek homlokzatmagassága a belső utca mentén, a külső utcák felé lévő saroktelkek kivételével, – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 50%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb 18 m-nél, az övezetben előírt építménymagasság keretei között.

Beépítésre szánt területek

Az L2-XIII-V jelű építési övezetbe sorolt telkekre vonatkozó részletes előírások

13. § A területen a KVSZ 48. § 7. sz. táblázat adatait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:

A hrsz. 26336/1, 26336/2 és 26340/1 telkeken az utcával párhuzamos 30 méteres sávban megengedett legnagyobb építménymagasság 22 méter lehet. A Fáy és a Frangepán utcában a szomszédos telkek felé 16 méterig vissza kell venni az épületek magasságát. A belső vegyes használatú utca mentén, a külső utcák felé lévő saroktelkek kivételével, a megengedett legnagyobb építménymagasság 15 méter.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési építmények elhelyezése

14. § (1) Az új közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („tervezett fasorok”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni, legalább az utcák egyik oldalán, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

(6) A tervezett belső feltáró út 7,00 m-es szabályozási szélességű (Frangepán utca és belső tér közötti) szakaszáról gépkocsi behajtó nem alakítható ki.

Közmű építmények elhelyezése

15. § (1) A meglévő közműhálózatok védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(2) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron, vagy épületen belül kell kialakítani.

(3) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(4) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(5) A továbbtervezés során a talaj- és talajvízviszonyok tisztázása érdekében szakvéleményt kell készíttetni.

(6) A csapadékvizet az ingatlanról a közterületre kivezetni, illetve a szomszédos telekre átvezetni tilos, elvezetését telken belüli zárt csatornával kell megoldani.

(7) Felhagyott, feleslegessé vált közmű vezetékeket el kell bontani. Felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(8) A területen új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási, távközlési hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad, szabadvezetéket létesíteni tilos.

(9) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

IV. FEJEZET (Egyéb előírások)

Záró rendelkezések

16. § Jelen rendelet a kihirdetéskor lép hatályba.