Témák A-Z

8/2004. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet¹

a Budapest XIII. kerület Lomb utca – Forgách utca – Teve utca – Rozsnyai utca – Röppentyű utca – Forgách utca – Hajdú utca – Frangepán utca – Röppentyű utca – Fáy utca – Teve utca – Frangepán utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Lomb utca – Forgách utca – Teve utca – Rozsnyai utca – Röppentyű utca – Forgách utca – Hajdú utca – Frangepán utca – Röppentyű utca – Fáy utca – Teve utca – Frangepán utca által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen rendeletet a mellékelt szabályozási tervvel és a KVSZ-szel együtt kell alkalmazni.

Általános előírások

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § b) pontnak megfelelően felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak ezen kerületi városrendezési és építési szabályzat rendelkezéseiben és jelen szabályozási tervben foglaltaknak megfelelően szabad.

(2) A jelen kiegészítésben nem szabályozott kérdésekben a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ),

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK),

a Budapest XIII. Kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 56/2001. (XII. 20.)Ö.K. rendelet (továbbiakban: KVSZ),

valamint az általános érvényű egyéb rendelkezések előírásait be kell tartani.

(3) Jelen szabályozási tervben az alábbi szabályozási elemek és előírások kötelező érvényűek és megtartandók:

a) építési övezeti határvonalak

b) az építési övezeti, illetve övezeti besorolások, az övezeti jellemzők és szabályozási határértékek (beépítési mód, beépítettség legnagyobb mértéke, legnagyobb szintterületi mutató, legnagyobb/legkisebb építménymagasság, legkisebb telekterületméret, a zöldfelület legkisebb mértéke, terepszint alatti beépítésre vonatkozó előírások, közművesítettség mértékére vonatkozó előírások, környezetterhelési határértékek)

c) az építési hely és arra vonatkozó előírások

d) meglévő szabályozási vonalak (tömbhatárok)

e) kötelező építési vonal

f) az elhelyezhető funkciók és építmények köre

g) megszüntető jel.

(4) Jelen szabályzat kötelező szabályozási elemeinek és előírásainak módosítása csak jelen szabályozási terv módosítása keretében történhet.

(5) A 2. § (3) bekezdésben nem említett szabályozási elemek és előírások irányadó jellegűek, ezért azoktól a rendelet módosítása nélkül el lehet térni az építési hatóság engedélyével.

(6) Minden esetben elvi építési engedélyben kell meghatározni az alábbi feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját,

b) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját meglévő épület esetén.

Telekalakítás

3. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A 3. § (1) bekezdéstől eltérő telekalakítás csak a KVSZ 7. §-ában leírtak szerint lehetséges.

II. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Építmények általános előírásai

4. § (1) A beépítésre vonatkozó előírások:

a) Meglévő épületet bővíteni és új épületet létesíteni csak az épületek elhelyezésére szolgáló területen (építési helyen) belül szabad. Az építési hely határát a szabályozási terv tartalmazza.

b) Az építési telek beépítési paramétereit az övezeti előírások tartalmazzák.

c) A területen bódé, lakókocsi, mobil árusítóhely nem helyezhető el.

d) Az egyes telkeken alkalmazandó beépítési módot (zártsorú, hézagosan zártsorú, szabadonálló) a szabályozási tervlap tartalmazza.

e) Szabadonálló beépítés esetén az elő-, oldal-, hátsókert nagyságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

f) Telkek összevonásával az elhelyezhető építmények bruttó beépített területe és bruttó szintterülete nem növekedhet az övezeti előírásokban meghatározott határértékek fölé.

g) Az épületek közötti legkisebb távolságot, amennyiben a szabályozási terv nem tartalmazza, az OTÉK 36. § (1) bek., illetve az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján kell meghatározni.

h) Terepszint alatti gépjármű-elhelyezés esetén tisztán gázüzemű, vegyesüzemű, illetve kettősüzemű járművek elhelyezése az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 62. § (7) bek. alapján tilos.

(2) Az építmények kialakítására vonatkozó előírások:

a) Meglévő épület bővítése és új épület létesítésekor a jelen rendeletben és a vonatkozó hatályos rendeletekben leírtakat az illeszkedés szabályaira vonatkozóan kell figyelembe venni.

b) Az épületeken a tetőfelépítmények (antenna, lift-gépház) területe nem haladhatja meg a beépített terület 20%-át.

c) Emeletráépítés és/vagy magastető létesítése, illetve meglévő épületben tetőtérbeépítés csak az övezetben előírt funkciók elhelyezésére vonatkozó előírások betartása és jelen szabályozási tervnek megfelelően akkor létesíthető,

– ha az új rendeltetési egységhez tartozó parkolóigény telken belül biztosítható,

– annak műszaki megfelelőssége statikai és talajmechanikai szakvéleménnyel alátámasztott.

d) Az építmények közösségi közlekedési rendszereit (főbejáratok, közlekedők, közös helyiségek) úgy kell kialakítani és fenntartani, hogy azok a mozgásukban korlátozottak számára is elérhetők legyenek.

(3) Az építmények bontására vonatkozó előírások:

a) A szabályozási terven kötelező bontással jelölt épületeken szerkezeti változtatás, funkcióváltás nem megengedett. Ez esetben már jelen szabályozási terv szerint kell eljárni.

b) Kötelező bontásra jelölt épületeken csak az állagmegóvásra irányuló építési munkák végezhetők el.

Városképi illeszkedés szabályai

5. § (1) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

(2) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg azonos legyen a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

(3) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért legalább 3 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét jelenti.

(4) Az épület utcai (külső vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától legfeljebb 1,5 méterrel térhet el úgy, hogy az építmény magasságnak a KVSZ-ben előírt, az építési övezetre jellemző minimális értéket el kell érnie.

(5) Az épület udvari (belső vagy közterületről nem látható) csatlakozó homlokzatának magasságát úgy kell meghatározni, hogy a telek közterületről nem látható (takart) részén és a csatlakozó tűzfalak magasságánál legfeljebb 1,5 méterrel lehet magasabb. Ugyanakkor az új udvari homlokzat a csatlakozó – az előzőek szerint növelt magasságú – tűzfalak felső élére fektetett 45 fokos lejtésű síkokat sem metszheti és nem lehet magasabb a szabályozási tervben meghatározott értéknél.

(6) Ahol az illeszkedés szabályainak alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt elvi építési engedélyben kell tisztázni.

Értékvédelem

6. § (1) Kiemelt kerületi közterület a Röppentyű utca.

(2) Bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját előre egyeztetni a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy a régészek a földmunkákat figyelemmel kísérhessék és a régészeti örökség védelme érdekében a szükséges munkát elvégezhessék.

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

M-XIII/R jelű építési övezet

7. § (1) M-XIII/R mint rehabilitációs szabályozást igénylő munkahelyi építési övezetbe tartozó ingatlanok azonos jellemzői és szabályozási értékei:

– közművesítettség mértéke: teljes (kialakult)

– környezetterhelési határérték:

A 23/2001. (IX. 13.) KöM rendelet határértékei betartandók.

A 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM sz. Zajvédelmi rendeletben előírt határértékek betartandók.

– A telek és az építmények jellemzőit az 1. sz. táblázatban megadott paraméterek alapján kell meghatározni.

(2) Az ingatlanok beépítési módját illetően megkülönböztetünk

a) szabadonálló (SZ)

b) zártsorú (Z)

beépítési módú területeket.

Az egyes beépítési módok határát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(3) A 6-os számmal jelzett tömbben engedményes terület-felhasználás megengedett az alábbiak szerint: A Teve u. 45-47. (hrsz. 26203), és 49-49/b (hrsz. 26202) ingatlanokra vonatkozóan:

a) kialakult állapot esetén a lakófunkció,

b) meglévő lakóépület bővítése a kialakult kubatúrán belül.

(4) a) Új épület építése esetén a terület-felhasználás csak az építési övezetben megengedett funkciókra terjedhet ki, új lakóépület építése nem megengedett,

b) lakóépület funkcióváltása esetén törekedni kell az aprótelkek összevonására, az építési övezetben megengedett minimum telekméret elérésére.

M-XIII/ID jelű építési övezet

8. § (1) M-XIII/ID mint intézménydomináns munkahelyi építési övezetbe tartozó ingatlanok azonos jellemzői és szabályozási értékei:

– közművesítettség mértéke: teljes (kialakult)

– környezetterhelési határérték:

A 23/2001. (IX. 13.) KöM rendelet határértékei betartandók.

A 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM sz. Zajvédelmi rendeletben előírt határértékek betartandók.

– A telek és az építmények jellemzőit a 2. sz. táblázatban megadott paraméterek alapján kell meghatározni.

(2) Az ingatlanok beépítési módját illetően megkülönböztetünk

a) szabadonálló (SZ)

b) zártsorú (Z)

beépítési módú területeket.

Az egyes beépítési módok határát a szabályozási tervlap tartalmazza.

IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KL-KT-XIII jelű övezet

9. § Az övezet a közlekedési területek közlekedési célú közterületek céljára kijelölt része, lehatárolását a szabályozási tervlap tartalmazza.

Az övezet területén a BVKSZ-ben megengedett építmények közül nem helyezhető el:

a) mélygarázs

b) üzemanyagtöltő állomás, kocsimosó.

Keretövezetbe nem sorolt közterületek

10. § (1) E közterületeken terepszint feletti építmény nem helyezhető el.

(2) E közterületen a köztárgyak közül önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

Közlekedési előírások

11. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület kialakult közlekedési- és úthálózata megtartandó.

(2) A tervezési terület közterületeinek szabályozási szélessége a szabályozási tervlapon feltüntetett helyeken és mértékben kerül kiszélesítésre. A szabályozást érintő közterületek az alábbiak:

a) Fáy utca

b) Teve utca

c) Röppentyű utca.

(3) A keretövezetbe nem sorolt, a kerületi önkormányzat tulajdonában álló utak, utcák (helyi közút) esetében az OTÉK 26. § (3) bek. 2.3.4. pontjai nem alkalmazhatók.

(4) A terület közterületeinek kialakítása, átalakítása, az utcaberendezési tárgyak elhelyezését tartalmazó terv(ek) szerint létesíthetők a környezetet magába foglaló vizsgálat alapján, a kertészeti tervekkel összehangolva a szakhatóságok egyetértésével.

(5) A területen új építmény elhelyezése esetén a szükséges parkolómennyiséget telken belül terepszint alatti garázsban és/vagy terepszinten és/vagy az épületek(ek) tömegén belül és az illetékes szakhatóságok előírásainak figyelembe vétele mellett kell biztosítani.

Egyéb esetekben és a parkolási igények meghatározásakor az OTÉK ide vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

(6) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelületeket úgy kell kialakítani, hogy azok a mozgásukban korlátozottak számára is elérhetők legyenek.

V. SZAKÁGI RENDELKEZÉSEK

Közműhálózatok előírásai

12. § (1) Az 1. §-ban lehatárolt területen építési engedély csak teljes közművesítés esetén adható ki.

(2) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani.

(3) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(4) A közművezetékek térszint alatti elrendezését az MSZ 7487/2-80. számú szabvány szerint kell elhelyezni.

(5) Közcsatornába a vízminőséget illetően csak a 4/1984. (II. 7.) OVH rendelet előírásainak megfelelő minőségű víz vezethető.

(6) A csapadékvíz elvezetését zárt csatornába való bekötéssel kell megoldani.

(7) A hálózaton közterületen csak föld feletti tűzcsapok telepíthetők.

(8) Házi vízbekötés csak az egyesített rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés után engedélyezhető.

(9) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt az MSZ 7487 számú szabványban rögzített közműsávot és védőtávolságot kell biztosítani.

(10) Villamosenergia hálózatok, föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, alállomások és villamosművek a 2/1979. (I. 26.) sz. NIM, az IpM 11/1984. (VIII. 22.) sz. törvényerejű rendelet, az 1994. évi XLVIII. törvény, a 34/1995. (IV. 5.) sz. Kormányrendelet, valamint az MSZ 151, MSZ 172 és MSZ 7487 sz. szabványban rögzített biztonsági övezeteket kell biztosítani.

(11) Távközlési hálózatok, földalatti kábelek és alépítmények biztonsági övezeteit a Hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény szerint kell biztosítani. Magas épületek tetején vezeték nélküli (mobiltelefon) antenna és bázisállomás-telepítést biztosítani kell, figyelembe véve a hálózatok bővítési igényeit.

(12) Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem telepíthető.

(13) Az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról a 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.

(14) Mind az építési, mind a bontási munkálatok során a tűzoltás-felvonulási útvonalat, területet, illetve a terület oltóvízellátását folyamatosan biztosítani kell. A földalatti tűzcsapokat földfeletti tűzcsapokkal kell kiváltani. Amennyiben a jövőbeni beruházások indokolttá teszik, a tűzivízellátással kapcsolatosan hálózatátalakítás szükséges.

Zöldfelületek előírásai

13. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt teljes területen fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad.

(2) A telkeken belül is törekedni kell az értékes növényzet védelméről.

(3) A telekhatárok mentén, ahol a beépítési mód és a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi zöldfelületi sávokat kell kialakítani és fásítani.

(4) A meglévő közterületi hiányos fasorok pótlásáról – az adott utcában honos fatípussal – gondoskodni kell.

(5) A megmaradó értékes fa és védett fa (közterületen és telken belül) építés alatti védelméről gondoskodni kell.

(6) Az építési telken belül az övezetnek megfelelő minimális biológiailag aktív zöldfelületet az engedélyezett építési munkákkal egy időben kell megvalósítani, legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig, majd a használatbavétel után azt fenntartani köteles.

Környezetvédelem

14. § (1) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) sz. Kormányrendelet 2/1 számú melléklete Budapest Főváros XIII. kerületét „A” = fokozottan érzékeny terület közé sorolja, intézkedési szennyezettségi határérték: C1=C1.

FÖLD VÉDELME

(2) A területen a feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag és veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(3) A parkolás térszín alatti megoldása esetén az ott keletkező, környezetet károsító folyékony és/vagy vegyes veszélyes hulladékok bekerülésének megakadályozását, a talajvízáramlást szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell.

(4) A lokális talajviszonyok feltárása miatt új építési beruházás esetén az ingatlanon talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges.

VÍZ VÉDELME

(5) A felszíni vizek elvezetésének módját részletes műszaki tervekben a vonatkozó jogszabályok és szakhatósági előírások betartása mellett kell kialakítani.

(6) Az építményekben kialakított helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy a keletkező környezetkárosító anyagok nem kerülhetnek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba.

(7) A felszín alatti vizeket érintő tevékenység (pl. mélyalapozás, mélygarázs stb.) esetén az engedélyezési eljárásban a Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.

(8) A területhasználatok során ügyelni kell arra, hogy a felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek.

LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELME

(9) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen a 23/2001. (IX. 13.) KöM rendelet és a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet határértékeit meghaladó emissziót keltő funkció nem telepíthető.

(10) A terepszint alatt létesíthető garázs, parkolóház levegője az illetékes szakhatóságok által előírt feltételek betartása mellett engedhető a szabadba.

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

(11) A területen a 8/2002. (III. 22.) Köm – EüM sz. Zajvédelmi rendeletben előírt határértékek betartandók.

(12) A 6-os számú tömbben a 26198/1; 26198/2; 26199 és 26200 hrsz-ú ingatlanokon a 8/2002. (III. 22.) KöM – EüM együttes rendeletének 4. § 1. számú mellékletének 2. pontjára vonatkozó határértékek érvényesek, a 26201 és 26202 hrsz-ú ingatlanokon kialakult lakófunkcióra való tekintettel.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

(13) Az újonnan beépítésre szánt keretövezetbe sorolt területeken ki kell alakítani az új beépítésű telkek esetében is a szervezett kommunális hulladékgyűjtés rendszerét és műszaki lehetőségét.

(14) Építkezések során a hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről, elszállításáról az illetékes szakhatóság előírásai szerint kell eljárni.

(15) Üzemépületek bontásánál keletkező olajjal vagy más környezetre káros anyaggal szennyezett törmeléket veszélyes hulladékként kell kezelni. Lerakásuk és elszállításuk a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendeletek, szabványok szerint történhet.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. § (1) Az 56/2001. (XII. 20.) Ö.K. számú rendelettel jóváhagyott XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) 2. számú mellékletének Övezeti tervlapja az alábbiak szerint módosul:

a) Lomb utca – Forgách utca – Teve utca – Fáy utca által határolt terület építési övezete M-XIII/Ü- jelű, azaz üzemi jellegű munkahelyi területből M-XIII/ID jelű, azaz intézménydomináns munkahelyi területbe sorolandó.

b) Teve utca – Forgách utca – Röppentyű utca – Fáy utca által határolt terület építési övezete M-XIII/Ü- jelű, azaz üzemi jellegű munkahelyi területből M-XIII/ID jelű, azaz intézménydomináns munkahelyi területbe sorolandó.

c) Forgách utca – Hajdú utca – Fáy utca – Röppentyű utca által határolt terület, azaz üzemi jellegű munkahelyi terület M-XIII/R- jelű építési övezetéből az alábbi ingatlanok: hrsz.: 26223/1, 26222, 26221/2, 26220/1, 26220/2, 26085/4, 26085/8, 26085/9, 26085/10, 26085/11, 26085/12, 26085/13, 26085/14 M-XIII/ID jelű, azaz intézménydomináns munkahelyi építési övezetbe sorolandók.

(2) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

1

A rendeletet módosította: 42/2004. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.