Témák A-Z

37/2003. (IX. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet¹

a Budapest XIII. kerület Röppentyű utca – Frangepán utca – Hajdú utca – Petneházy utca által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c/ pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet

A rendelet alkalmazása és hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya a Budapest, XIII. kerület Röppentyű utca – Petneházy utca – Hajdú utca – Frangepán utca által határolt területre terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (a továbbiakban: a szabályozott területen) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, meglévő épület rendeltetését részlegesen vagy egészében megváltoztatni, valamint ilyen célra építési hatósági engedélyt adni csak az országos érvényű és más, magasabb szintű szabályozást tartalmazó rendelkezéseknek, valamint a jelen rendeletben és a szabályozási tervben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) A jelen rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes.

(4) A szabályozási terv alkalmazása szempontjából kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

– az építési helyeket és az azokkal kapcsolatos tervi paramétereket,

– a kötelező erejűen (folyamatos vonallal) jelölt szabályozási elemeket és építési vonalakat,

– a különböző rendeltetésű területek övezeti besorolását, valamint

– az épületek építménymagasságára vonatkozó megkötéseket.

(5) A szabályozási tervnek a (4) bekezdésben felsorolt kötelező elemei a jelen rendeletben adott felhatalmazáson túl csak a terv (a rendelet) egyidejű módosításával változtathatók meg.

A szabályozott terület övezeti besorolása

2. § Területfelhasználás szempontjából a tömb területe

a) lakóterület (a BVKSZ 28. §-a szerint L2 keretövezet):

L2-XIII-K jelű építési övezet (keretes, zártsorú beépítésű városias lakóterület) [KVSZ 45. §],

b) intézményterület (a BVKSZ 40. §-a szerinti I keretövezet):

– I-XIII-SZ jelű építési övezet (szabadonálló beépítésű intézményi terület)

[KVSZ 65. §],

– I-XIII-Z jelű építési övezet (zártsorú, intenzív beépítésű intézményterület) [KVSZ 66. §]

A telekalakításra vonatkozó előírások

3. § (1) A szabályozott területen – a szabályozási tervnek megfelelően – újépület építésének lehetősége érdekében feltételeként előzetesen (párosával) össze kell vonni

– a 27565 és a 27566 hrsz-ú (Röppentyű u. 29. és 27. számú),

– a 27567 és a 27568 hrsz-ú (Röppentyű u. 25. és 23. számú),

– a 27570 és a 27571 hrsz-ú (Petneházy u. 30. és 32. számú),

– a 27574 és a 27575 hrsz-ú (Petneházy u. 38. és 40. sz.),

– a 27558/1 és a 27558/2 hrsz-ú (Frangepán u. 37-39. és 33-35. számú), valamint

– a 27562 és 27563 hrsz-ú (Frangepán u. 31. és 29. számú)

ingatlanokat.

(2) A 27576 hrsz-ú (Petneházy u. 42. számú), a 27577 hrsz-ú (Hajdú u. 28. számú), valamint a 27578 hrsz-ú (Petneházy u. 44. = Hajdú u. 26. számú) ingatlanokat a beépíthetőség feltételeként előzetesen össze kell vonni, majd az egyesített telket a szabályozási tervben szereplő – a Petneházy utcai tömbhatárral párhuzamos – új telekhatár mentén meg kell osztani. Ezen telekhatárnak a Petneházy utcai tömbhatártól mért távolsága legfeljebb ± 3 méterrel térhet el a T-62601 számú térrajz szerinti új telekhatár és a Frangepán utcai tömbhatár között mért távolságtól.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt telekegyesítések, illetve telekhatár-rendezés végrehajtását követően – azokon túl – a szabályozott területen az azonos építési övezetbe sorolt ingatlanok korlátozás nélkül összevonhatók. A telekegyesítések következtében kialakuló ingatlanok esetében a szabályozási tervben kijelölt építési helyek értelemszerűen összevonhatók.

Az egyes telkek beépítésére vonatkozó általános előírások

4. § (1) A szabályozási terven ábrázolt építési helyeken kívül álló (meglévő) épületek mindaddig fennmaradhatnak, míg elbontásukat műszaki állapotuk romlása szükségessé, illetve a mindenkori tulajdonos(ok) elhatározása aktuálissá nem teszi. Ez az építési hatósági eljárás szempontjából azt jelenti, hogy az érintett épületek felújítása, korszerűsítése és átalakítása, továbbá a meglévő épület tömegén belüli bővítése (tetőtér-beépítése) – a jelen rendelet keretei között – korlátozás nélkül, végleges jelleggel is engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő különálló épületek (épület-szárnyak) esetében a használati mód megváltoztatása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő többszintes lakóépületek esetében az emeletes szárnyban lévő nem lakás-célú helyiségek funkció-váltása, az érvényben lévő bérleti szerződések lejártát követően azok meghosszabbítása, illetve új bérleti szerződés létesítése csak ideiglenes jelleggel, a kártalanítási igény és a cserehelyiség-igény kizárásával történhet. A meglévő rendeltetés megváltoztatására az építési hatóság ebben az esetben is csak akkor adhat engedélyt, ha az új rendeltetéssel kapcsolatos valamennyi (szak)hatósági előírást, illetve egyéb feltételt (pl. áruszállítást és rakodást, a szükséges számú parkoló elhelyezését) a közterület igénybe vétele nélkül, telken belül meg lehet oldani és ezt a kérelmező megfelelő tervvel igazolja.

(4) A szabályozott területen (kerítés létesítésének kivételével) építéssel együtt járó átmeneti területhasznosításra új engedély nem adható. Építéssel együtt nem járó átmeneti területhasználat is csak abban az esetben engedélyezhető, ha az a határoló közterületek forgalmát és a meglévő beépítések (elsősorban a lakótelkek) rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, illetve a jelenlegi környezeti állapotot nem rontja.

(5) A szabályozott területen minden rendeltetést úgy kell tervezni, hogy valamennyi áru, alap-, segéd- és csomagolóanyag tárolása (beleértve a háztartási és egyéb hulladékot is) telkeken belül legyen biztosított. Szabadtéri tárolás még telken belül sem lehetséges.

(6) A tömböt határoló járdákon közterület-használat, valamint utcán át történő árusítás még ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető, vendéglátó-ipari előkert nem létesíthető.

A lakóterületek beépítésére vonatkozó részletes előírások

5. § (1) A Röppentyű u. mentén lévő telkek az L2 jelű keretövezetbe tartoznak. Az egyes telkek beépítése során az 1. számú táblázatban előírt paramétereket kell figyelembe venni:

tszf a terepszint felett létesülő építményszint(ek) megengedett beépítettsége

tsza a terepszint alatt (pinceszint/ek/en) létesülő építményszint(ek) megengedett beépítettsége

* pinceszint, illetve terepszint alatti építmény 100 %-os beépítése esetén a földszint be nem épített részét füvesített, illetve cserjeszintű zöldfelületként kell kialakítani

(2) A lakóterület telkeinek többszintes beépítéssel igénybe nem vett területeit az emeleti (lakó-, vagy intézményi rendeltetésű) szintekhez tartozóan kell kialakítani. A beépítetlen telekterületeken (lakó)kertet kell létesíteni és fenntartani úgy, hogy ezen a területen járművek közlekedését szolgáló burkolt felület és parkolóterület sem alakítható ki. A szabályozási terv szerint kialakított (legalább 12 m-es) hátsókertek – amelyek területén terepszint alatti beépítés sem lehetséges – minden megkezdett 100 m2-ére legalább egy, környezettűrő, nagy lombkoronát növelő, lombos fát kell telepíteni. A földszintes épületszárnyak lapostetős felületeit – lehetőleg kertészeti eszközökkel kiegészített – járható tetőként kell megvalósítani.

(3) A szabályozott területen a közterületek (járdák) felületének igénybe vételével közvetlen pince-, illetve alagsori lejárat – a pinceszinten létesített parkolók lejáratának kivételével – nem létesíthető.

(4) Az egyes – részben, vagy egészében – magastetős épületek (épületszárnyak) létesítése során csak egyféle hajlásszögű, szimmetrikus tetőidomok alkalmazhatók, beleértve a magastetős karakterű tetőfelépítményeket is.

(5) Az új (lakó)épületek közterülettel határos síkjából a közterület fölé nyúló – az OTÉK előírásai szerint megengedett – épületrész a közterületi fásítás megvalósíthatósága miatt csak a közterület tulajdonosának egyedi hozzájárulása esetén létesíthető. A közterület fölé épület része vagy szerkezeti eleme legfeljebb a közterület felőli telekszélesség 1/3-án és legfeljebb 1, 5 m-re nyúlhat ki.

(6) A Röppentyű utca felől a 3. § (1) bekezdése szerint összevont telkekre a gépkocsival való behajtást (beleértve a pince-szint(ek)re való lejutás lehetőségét is) telkenként egy helyen kell megoldani. A Petneházy utcai, illetve a Frangepán utcai saroktelkek esetében a Röppentyű utca felől gépkocsi-bejárat (behajtó) nem létesíthető.

Az intézményterületek beépítésére vonatkozó részletes előírások

6. § (1) A szabályozott terület telkei – az 5. § (1) bekezdésében szereplő ingatlanok kivételével – az I jelű keretövezetbe tartoznak az alábbiak szerint:

a) a Petneházy u. mentén lévő telkek, valamint a 27562 és 27563 hrsz-ú (Frangepán u. 29. és 31. számú) telkek a jelen rendelet szerint az I-XIII-Z jelű,

b) a 27577 és 27578 hrsz-ú (Hajdú u. 28. és 30. számú), valamint a Frangepán u. – a korábbiakban nem felsorolt – további telkei az I-XIII-Sz jelű

övezetbe tartoznak. Az egyes telkek beépítése során a 2. számú táblázatban előírt paramétereket kell figyelembe venni:

tszf a terepszint (földszint) felett / a terepszinten (földszinten) létesülő építményszint(ek) megengedett beépítettsége

tsza a terepszint alatt (pinceszint/ek/en) létesülő építményszint(ek) megengedett beépítettsége

a földszint megengedett beépítettsége a további (emeleti) szintek beépítettségét 10 %-kal meghaladhatja (ebben az esetben földszint feletti be nem épített felületeket – tetőkerti elemekkel kiegészített – tetőteraszként kell kialakítani)

pinceszint, illetve terepszint alatti építmény 100 %-os beépítése esetén a földszint be nem épített részét füvesített, illetve cserjeszintű zöldfelületként kell kialakítani

szolgáltató telephely létesítése esetén az előírt zöldfelület mértéke 15 %-kal csökkenthető abban az esetben, ha szintbeli parkoló létesítése 3 (kétsoros parkoló esetében 6) gépkocsiállásonként 1-1 nagy lombkoronát növesztő, előnevelt lombos fa telepítésével történik

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő telkek esetében új épület létesítése kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében elbírált terv szerint lehetséges.

– A tervezés első fázisában elvi engedélyezési tervet kell kidolgozni a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 11. § a) pontja szerinti tartalommal. Meg kell tervezni az ingatlan egészének beépítési feltételeit, az elhelyezhető épület(ek) építési helyen belüli elrendezését, az ingatlan be nem épített felületének használatát és belső forgalmi rendjét, továbbá a burkolt és a zöldterületként hasznosítandó területek arányát és kialakítását.

– Egyedi építési igény (pl. emeletráépítés) esetében minden, az engedélyezés keretében elbírálandó részletet előzetesen elvi engedélyként kell kezelni.

– Az eljárás második fázisában – a jóváhagyott elvi engedély tartalmának megfelelő – építési engedélyezési tervet kell készíteni.

Az építési hatósági eljárásra vonatkozó egyedi szabályok

7. § (1) A szabályozott területen az egyes építési engedélyezési tervekhez tartozó helyszínrajzot a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5. § 2. pontjában felsoroltakon kívül – esetleg ahhoz külön fedvényként csatolva – ki kell egészíteni az érintett telek egészét ábrázoló kertészeti (telepítési) tervvel, melyen részletesen ábrázolni kell a be nem épített és burkolattal nem fedett területek zöldfelületi kialakítását.

(2) A szabályozott területen az egyes épületek terveit úgy kell elkészíteni, hogy az engedélyezési dokumentáció tartalmazza az épület közterületről látható homlokzatán, illetve tetőzetén tervezett reklámfelületek, a cég- és a címtáblák lehetséges helyét, méretét, szükség esetén tartószerkezetének kialakítását. Az építési hatóság az építési engedélyezési tervben szereplő megoldásokon túl a használatbavételi engedély kiadásától számított 2 éven belül újabb reklámberendezésre, cég- és címtáblára nem adhat engedélyt. A Röppentyű és a Petneházy utcában az 1 m2-nél kisebb felületű reklámberendezés, cég- és címtábla, valamint kirakatszekrény is csak építési engedély alapján helyezhető el.

(3) A rendezési terv által érintett területen tervezett földmunkát (mély- és magasépítés alapozási munkái, közművesítés) régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest Szent György tér 2. Pf.:4.) jogosult. Ezért a földmunkákkal kapcsolatosan egyeztetni kell a Budapesti Történeti Múzeummal.

Közlekedési területek és létesítmények

8. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási területét a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A tervezési területet határoló utcák szabályozási szélessége a kialakult jelenlegi állapottal megegyező marad.

(3) A tervezett létesítményekhez szükséges mennyiségű parkolóhelyet (beleértve a látogatói, dolgozói, lakó- és szállítási forgalmat) telken belül kell biztosítani. A rakodó járművek telekre történő behajtásán kívül a telken belüli megfordulást is biztosítani kell. A parkoló-mennyiség számítása során az OTÉK előírásai szerint kell eljárni, vagyis egy-egy gépkocsi elhelyezésének lehetőségéről kell gondoskodni:

– lakóépületek esetén lakásonként,

– művelődési és sportlétesítmények esetén 20 férőhelyenként,

– kereskedelmi-, ellátó- és szolgáltató épületek esetén 40 m2 nettó össz-szintterületenként, valamint

– egyéb épületek esetében 5 dolgozónként.

(4) Vegyes rendeltetésű épületek esetén a parkolás különidejűségét az engedélyezési tervben kell igazolni. Ilyen esetekben az eltérő funkció sajátosságainak megfelelően – külön figyelemmel a vagyonvédelem igényeire is – a parkolóterületeket egymástól lehetőleg elkülönítve kell kialakítani.

(5) A Röppentyű utcai telekbehajtók száma a jelenlegi háromhoz képest nem növelhető.

(6) A Röppentyű és a Petneházy utcában utcafronton garázs nem létesíthető.

Közműellátás és közműlétesítmények

9. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, illetve az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közhálózati vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, távhőellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jog biztosításával kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(3) A terület előkészítéseként a területfejlesztéssel ütköző, vagy felesleges közművek (bekötővezetékek) kiváltásáról gondoskodni kell. Feleslegessé vált közművet fel kell bontani, bármi okból felhagyott vezeték, létesítmény telken belül – sem a terepszint felett, sem az alatt – nem maradhat.

(4) A tervezési területen új épület elhelyezése csak a teljes közműellátás biztosításával engedélyezhető.

(5) A tervezési területen keletkező szennyvíz a közcsatornába csak akkor vezethető be, ha a szennyvíz szennyezettsége az előírásoknak megfelelő. Ettől eltérő szennyezettségű szennyvizet a szennyeződés keletkezési helyén, telken belül elő kell tisztítani.

(6) Ha a tervezett épület legalsó padlószintje mélyebben helyezkedik el a közcsatorna-hálózat folyás fenék szintjénél, akkor helyi átemelő létesítésével kell a közhálózati csatlakozást megoldani.

(7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a csapadékvíz annak felületén összegyűjthető legyen, illetve ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. „Zöld parkoló” létesítése tilos!

(8) Az egyesített rendszerű csatornába vezetett csapadékvizet szennyezésnek kitett felületről (nagyobb parkolókból) hordalékfogón és/vagy benzin- és olajfogón keresztül szabad a közcsatornába vezetni.

(9) Vizes létesítményeket – vezetékes víz (ivó- és tüzivíz), szenny- és csapadékvíz hálózatot – építeni csak vízjogi létesítési engedéllyel szabad.

(10) A terepszint alatti építménnyel a talaj-, illetve a rétegvíz áramlás útját elzárni nem szabad, a továbbáramlás lehetőségét biztosítani kell.

(11) A tervezési területen belül (középfeszültségű, kisfeszültségű, közvilágítási) villamos-energia és vezetékes hírközlési (táv- és műsorközlési) hálózat építését földkábellel, terepszint alatti fektetéssel kell megvalósítani.

(12) A 4 m magasságot meghaladó közcélú, illetve ipari célú antenna, mikrohullámú létesítmény csak építési engedély alapján helyezhető el. A mikrohullámú létesítmény elhelyezési kérelemhez a Sugárbiológiai Intézet szakvéleményét is csatolni kell, az abban előírtak betartása kötelező.

Záró rendelkezések

10. § (1) A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviső-testületének 56/2001.(XII. 20.) számú rendeletével jóváhagyott Budapest XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata (KVSZ) Övezeti tervlap megnevezésű 2. sz. melléklete a rendelet hatálya alá tartozó tömbre vonatkozóan a 2. sz. melléklet szerint módosul.

1

A rendeletet módosította: 42/2004. (XII. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.