Témák A-Z

35/2003. (IX. 22.) Budapest Főváros XIII kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Tahi utca – Reitter Ferenc utca – Futár utca – Tatai utca által határolt terület kerületi szabályzási tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet

I. Alkalmazási előírások

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. kerület igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére, a Tahi utca – Reitter Ferenc utca – Futár utca – Tatai utca által határolt területre terjed ki.

(2) A rendelet csak a szabályozási tervvel együtt érvényes.

2. § Az 1.§-ban meghatározott területre vonatkozóan a Budapest XIII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata (KVSZ) előírásait, a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle) illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

4. § (1) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) a szabályozási vonalat,

c) az építési övezetek ill. az övezetek határait,

d) az építési vonalat,

e) az építési hely határát,

f) a közhasználat céljára átadott területet,

g) az övezeti jellemzőket, és

h) a megtartandó fasorokat.

(2) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(3) A szabályozási tervben meghatározott közhasználat céljára átadott területet magánútként kell kialakítani, és azon a közterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Kialakításától akkor lehet eltekinteni, ha a szabályozási tervben meghatározott telekalakítás nem valósul meg.

(4) Az irányadó és az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében);

b) a közterületi építményhez alakítandó telek méreteit és azon a közterületi építmény elhelyezésének módját a közlekedés biztonságának figyelembevételével, valamint

c) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját,

d) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját, illetve

e) a közterület alá nyúlás mértékét és módját, kivéve ha 0,5 méternél kisebb és szerkezeti megoldások indokolják.

Telekalakítás

5. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A 26.659/1 hrsz telek szabályozási tervtől eltérő megosztására csak elvi telekalakítási engedély alapján kerülhet sor, melyhez mellékelni kell a XIII. kerületi Önkormányzat Tervtanácsának állásfoglalását.

II. Általános előírások

Építmények elhelyezése

6. § (1) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(2) Az építési helyen kívül álló kiszolgáló épületeket, épületrészeket (szín, garázs, tároló) legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(3) Meglévő épület meglévő tetőtere akkor is beépíthető, ha az épület túlnyúlik az építési helyen.

(4) Új épület építése esetén az építési helyen, illetve az építési vonalon túlnyúló építményeket, építményrészeket – a 7.§ (4), (5) bekezdésében foglaltak kivételével – legkésőbb a használatbavételig le kell bontani.

(5) Az építési helyen túlnyúló – az előkert kivételével – fő rendeltetés szerinti épület az építési helyen belül, a szabályozási tervnek megfelelően abban az esetben is bővíthető, ha:

a) az épületnek a szomszédos oldalsó telekhatártól mért távolsága legalább a homlokzat tényleges magasságának a fele, homlokzati kialakítással, vagy

b) az épület az oldalsó telekhatáron áll tűzfalasan, illetve

c) az épület hátsó telekhatártól mért távolsága legalább a homlokzat tényleges magassága.

Az építési hely

7. § (1) A területen az építési hely határait a szabályozási terv rögzíti.

(2) Az építmények közötti legkisebb távolságot, – ahol a szabályozási terv nem rendelkezik – a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(3) A szabályozási tervben meghatározottól eltérő telekhatárok kialakítása esetén, (összevonás, megosztás) az építési helyet az elő-, oldal- és hátsókertek szabályozási tervben meghatározott értékei alapján, a telekhatároktól mérve kell értelmezni.

(4) A zártsorú építési helyen belül az épület 50%-ának az építési vonalon kell állnia úgy, hogy az oldalsó telekhatároknál (tűzfalas csatlakozáskor) az építési vonaltól a csatlakozó homlokzat 3 méteren nem térhet el.

(5) Az építési vonalon – az építési helyen belül – a terepszinttől mért 2,00 méter felett túlnyúlhat: erkély, függőfolyosó, zárt erkély, előtető, párkány.

(6) Az építési vonalon kívül – az építési helyen belül – elhelyezhető:

előlépcső, lehajtó (mélygarázs, pince megközelítésére),

(7) A terepszint alatti épületrészek esetében a szabályozási tervben meghatározott építési helyet 3,5 méterrel kiterjesztve kell értelmezni (előkertnél az építési vonaltól) és ebbe a sávba legfeljebb a terepszint alatti épületrész (pince, garázs), illetve az annak megközelítését szolgáló le- és felhajtó rámpa nyúlhat be.

(8) A 26669/1 hrsz telken lévő szerkezetkész épület csak a jelenlegi kubatúra (épülettömeg) megtartása esetén fejezhető be, ellenkező esetben be kell tartani a szabályozási terv előírásait.

Városképvédelem szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A zártsorú beépítési módú területen az építmények annak szabályai szerint helyezhetők el.

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától legfeljebb 1,50 méterrel térhet el, de nem lehet alacsonyabb 9 méternél. A 7,5 méternél alacsonyabb csatlakozási magasságú épület bővítése esetében a csatlakozás módját elvi engedélyben kell meghatározni.

c) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

d) A tűzfal mélysége az utcai építési vonaltól legfeljebb 20 méter lehet. A telekhatáron lévő tűzfalszakaszok között minimum 10 méter tartandó a telek irányába.

e) A területen a közterületek felől látható takaratlan tűzfal (a megengedettnél nagyobb mértékben) nem alakítható ki akkor sem, ha az a meglévő zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon kell kialakítani. Az épületek alatt a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. Bármely földmunkával járó beruházás, illetve mélygarázs építése esetén a KDV-KF-et be kell vonni szakhatóságként az engedélyezési eljárásba

b) A hrsz 26.659/1 telken meglévő épületet átalakítani, bővíteni, használati módját megváltoztatni, illetve új épületet létesíteni a talaj és a talajvíz szennyezettsége és a korábbi üzemeltetésből adódó környezetterhelés komplex vizsgálata alapján meghatározott feltételek valamint az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően szabad.

(2) Levegőtisztaság-védelem

Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték – meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(3) Zaj és rezgésvédelem

A Reitter Ferenc utcában, az utca felé a földszinten nem létesíthető lakófunkció, az emeleteken pedig nem alakítható ki zajérzékeny funkció. Az utcára néző homlokzatok zajterhelését vizsgálni kell, és a homlokzatokat zajvédelmi szempontok alapján kell méretezni úgy, hogy a beltéri határértékek teljesüljenek. Zajtól védendő épületeket úgy kell tervezni és elhelyezni, hogy a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM sz. együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek. Közlekedésből származó zajterhelési határérték túllépése esetén építkezés csak a Felügyelőség által kiadott jogerős zajterhelési határérték túllépést engedélyező határozat birtokában kezdhető meg.

(4) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek (pl. töltőállomás) víznyelői csak olaj és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki.
Terepszint, ill. épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

c) A közcsatornába vezetett vizek minősége a 204/2001.(X.26.) Korm. rendeletben előírt határértéknek feleljen meg.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat, zöldfelületként, (ha a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi) fásítva kell kialakítani és fenntartani.

b) A meglévő, megtartandó fasorok hiányzó egyedeit pótolni, fenntartásukról gondoskodni kell.

c) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a takaratlan tűzfalakon megfelelő takarásról vagy takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl: rácsozat, stb.).

d) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

e) A megmaradó értékes növényzet építés alatti védelméről gondoskodni kell.

f) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenység során (pl. töltőállomás üzemeltetése, stb.) keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállíttatásáról a keletkeztető üzemeltetőnek a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodnia.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők. A terület régészeti érdekű terület.

(2) A terület régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható. Ezért a földmunkával járó beruházások során a beruházónak meg kell rendelnie a Budapesti Történeti Múzeum régészeti szakfelügyeletét.

III. Övezeti előírások

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) ÉPÜLETEK MAGASSÁGA

Az épületek magassága – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 50%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb 18 m-nél, az övezetben előírt építménymagasság keretei között.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az L2-XIII-HZ jelű építési övezetbe sorolt telkekre vonatkozó részletes előírások

13. § A területen a KVSZ 48.§ 7. sz. táblázat adatait az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
Az építési telek legnagyobb megengedett beépítési mértéke saroktelek esetében legfeljebb 60% lehet, amennyiben a telek területe nem haladja meg az 1700 m2-t.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési építmények elhelyezése

14. § (1) Az új közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („tervezett fasorok”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni, legalább az utcák egyik oldalán, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

Közmű építmények elhelyezése

15. § (1) A meglévő közműhálózatok védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(2) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron, vagy épületen belül kell kialakítani.

(3) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(4) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(5) A továbbtervezés során a talaj- és talajvízviszonyok tisztázása érdekében szakvéleményt kell készíttetni.

(6) A csapadékvizet az ingatlanról a közterületre kivezetni, illetve a szomszédos telekre átvezetni tilos, elvezetését telken belüli zárt csatornával kell megoldani.

(7) A területen légvezetéket létesíteni tilos.

IV. Egyéb előírások

Záró rendelkezések

16. § Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.