Témák A-Z

19/2003. (IV. 28.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest, XIII. kerület Lehel utca – Dózsa György út – Szabolcs utca – Mohács utca által határolt terület kerületi szabályozási tervéről

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

Általános előírások

1. § (1) Jelen rendelet a Budapest XIII. kerület Lehel utca – Dózsa György út – Szabolcs utca – Mohács utca által bezárt területre vonatkozik.

(2) Jelen rendelet csak a Szabályozási Tervvel és az 1. és 2. sz. melléklettel együtt érvényes.

(3) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak a szabályozási tervben és ezen szabályozási előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. A szabályozási tervben és a szabályozási előírásokban nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)Kormány rendelet (OTÉK), a Fővárosi Közgyűlés 46/1998.(X.15.) rendeletével jóváhagyott Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), a Fővárosi Közgyűlés Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) rendelete (BVKSZ), valamint a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001.(XII.20.)Ö.K. sz. a Budapest Főváros XIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelete (KVSZ) előírásait és az általános érvényű egyéb rendelkezések előírásait együttesen kell alkalmazni.

Szabályozási elemek

2. § (1) Az alábbi szabályozási elemek kötelezőek:

a) a szabályozási vonal,

b) az övezethatár, övezeti besorolás és annak előírásai,

c) az építési helyek,

d) a kötelező építési vonalak,

e) a bontandó épületek, új építés esetén,

f) a beültetési kötelezettséggel terhelt területek,

g) a telepítendő fasor.

(2) A kötelező erejű elemeket megváltoztatni csak új szabályozási terv készítésével lehet.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett elemek a tervezés során irányadóként veendők figyelembe.

Területfelhasználás

3. § (1) Az 1.§-ban lehatárolt terület telkei a KVSZ szerint az I-XIII-E jelű Egyéb Különleges Intézményterületbe tartoznak.

(2) A Lehel utca és a Dózsa György út területet határoló szakasza a KVSZ szerint a KL-KT-XIII jelű Közlekedési célú közterületekbe tartoznak.

Egyéb Különleges Intézményterületre (I-XIII-E) vonatkozó előírások

4. § (1) A tervezési terület egésze az I-XIII-E építési övezetbe tartozik, a vegyes területfelhasználás és a beépítés miatt az övezeten belül négy, eltérő paraméterű építési övezet került meghatározásra.

(2) Az építési övezetben intézmények, elsősorban igazgatási, ellátási és irodai funkciók valamint kereskedelem (max. 1000 m2), szolgáltatás és vendéglátás céljára szolgáló épületek helyezhetők el. Az I-XIII-E jelű övezet 2/a és 3. sz. építési övezetében lakófunkció is elhelyezhető.

(3) Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, a beépítés módját, a szintterületi mutató maximális értékét, továbbá az építhető építménymagasság legnagyobb értékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(4) Az övezet területén a kulturális, hitéleti és szállás rendeltetésű létesítmény elhelyezése céljára kialakítandó telek méretét a Budapest Főváros XIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 56/2001. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 63. § 18. sz. táblázatában foglalt övezeti előírások alkalmazásával kell megállapítani.¹

Szerkezetalakítás

5. § (1) A Hun utca észak-déli irányban a Szabályozási Terven jelöltek szerint 16,0 m szabályozási szélességgel közterületként megnyitandó.

(2) A 28001/1 hrsz-ú telek Dózsa György út – Lehel utca felőli sarka a Szabályozási terv szerinti területtel időkorlátozás nélkül közhasználatba átadandó magánterületként alakítandó ki.

Telekalakítás

6. § (1) Az I-XIII-E építési övezetek területén a szabályozási terven jelölt minimális telekméretek megtartása mellett és a 85/2000.(IX.8.) FVM rendelete 5. § és 6. § (1) bekezdés figyelembe vételével alakítható ki új építési telek.

(2) A 28020/2 hrsz.-ú telek egyesítendő a 28.005/2 hrsz-ú telekkel.

(3) A 28005/1 és a 28005/2 hrsz-ú telkek közös telekhatára a meglévő kerítés vonalára helyezendő át. A telkek közötti telekhatár korrekciót abban az esetben lehet a terven jelölt módon végrehajtani, ha a telekhatár korrekció által a telekhatárra kerülő, 28005/1 hrsz-ú telken meglévő épületeknek nincs a 28005/2 hrsz-ú telek felé nyílása, illetve ha ott tűzfal van.

(4) A 28003/3 hrsz-ú telekből leválasztható az Aba utca felől a 4 épületből álló „PÜSZNYI” épületegyüttese számára önálló telek, amennyiben a beépítési mérték biztosított, a 28003/2 hrsz-ú telekkel közös telekhatáron a szabályozási terven jelölt korrekciót végrehajtották, valamint a telken a 28.003/3 hrsz-ú telek javára a szabályozási terven jelölt terepszint alatti építési sáv – szolgalma biztosított.

(5) A közműlétesítmények elhelyezésére az övezetekben előírt telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók.

Épületelhelyezés

7. § (1) A területen új épület elhelyezése a szabályozási terven meghatározott építési helyeken történhet.

(2) A Szabályozási terven külön jelölt, eredeti állapotában megtartható épületek megtarthatók eredeti tömegükkel, formájukban és alapterületükkel. Felújíthatók, korszerűsíthetők, az eredeti tetőkontúron belül tetőtérbeépítéssel bővíthetők, azonban elbontásuk esetén új épület elhelyezése csak a telken jelölt építési helyen történhet.

(3) Az építési övezetek előkertjeiben – a növényzeten kívül – csak a személy- vagy teherbejáratok építményei helyezhető el.

(4) A Lehel utca 39. sz. alatt található polgári védelmi célú lakossági óvóhelyek csak a fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság eseti hozzájárulásával szüntethetők meg vagy alakíthatók át. A védelmi létesítményt érintő építési vagy bontási engedély csak a Polgári Védelmi Szakhatóság jóváhagyásával adható ki.

(5) A szintalatti építési helyen elhelyezendő kettő vagy többszintes építmények engedélyezése során a Vízügyi Igazgatóságot be kell vonni az eljárásba.

(6) A építési hely és a szint alatti építési hely területén az új építmény – szint alatti építmény elhelyezéséig új közműfektetés csak a későbbi – kártalanítás nélküli – elbontás tudomásulvétele mellett engedélyezhető.

Részletes városépítészeti előírások

8. § (1) Az épületek engedélyezési tervének részeként a homlokzatok színtervét is be kell nyújtani.

(2) A területen 1500 m2-t meghaladó szintterületű új beépítés esetén beépítési javaslat készítendő, melyet a kerületi Tervtanácsnak véleményeznie kell. A beépítési javaslat tartalmazzon legalább:

– helyszínrajzi kialakítást, elrendezést,

– építészeti koncepciót, építészeti hangsúlyok megoldásait,

– megközelítés – parkolás és kiszolgálás megoldását,

– megmaradó épületekhez csatlakozó új beépítés homlokzati kapcsolatát,

– tömegvázlatot, illetve látványtervet,

– épületek színtervét.

(3) A területen magastetős kialakítás esetén a tető hajlásszöge 25-45o lehet.

(4) A tervezési területen csak áttört kerítés építhető legfeljebb 60 cm magas tömör lábazattal, max. 1,8 m magassággal.

(5) A meglévő épületek felújítása vagy átépítése esetén azok főbejáratát akadálymentesen kell kialakítani.

(6) A közforgalmú épületek bejáratait jól megvilágítva kell kialakítani.

Építészeti értékek védelme

9. § A Szabályozási terven *-gal jelölt épületek elbontása esetén az épületekről részletes felmérési és fotódokumentáció készítendő.

Reklám és tájékoztató táblák

10. § (1) Az építési övezetekben csak az épületek saját funkciójához kapcsolódó tájékoztató tábla, egységes tervezéssel a homlokzat architektúrájához igazodó módon helyezhető el.

(2) Új épületen (világító) cégfelirat, cégér és tájékoztató táblák rendszere csak az épülettel együtt tervezetten, a homlokzathoz illeszkedő módon helyezhető el.

(3) A területet határoló kerítéseken, épületen, zajvédő falakon és előkertekben óriásplakát és egyéb reklám(építmény) nem helyezhető el.

Közterületek

11. § (1) Az érintkező közterületek területtel határos szakaszain pavilon még ideiglenesen sem helyezhető el.

(2) A közterületi felszereléseket és tárgyakat a közútkezelővel egyeztetetten úgy kell elhelyezni, hogy azok a gyalogos forgalmat ne akadályozzák.

(3) Új közforgalmú út csak kétoldali fasor telepítése esetén alakítható ki.

(4) A kialakult állapotú közterületeken a fasorok hiányzó fáinak, a fasor fafajával azonos növényzettel kell pótolni.

(5) Közterületre csak előnevelt sorfa ültethető ki.

(6) A megnyitandó Hun utca területére és a Lehel utca – Dózsa György út sarkán kialakítandó térre közterületalakítási és kertépítészeti terv készítendő.

(7) A Lehel utca – Dózsa György út sarkán kialakítandó tér min. 50%-ban díszburkolattal, padokkal és min. 2 db lombos fa ültetésével alakítandó ki.

(8) A közlekedésjelző és forgalomirányító táblák és jelzőberendezések utcasarkonként csak összevontan, a forgalomtechnikai kezelővel egyeztetett módon, lehetőség szerint egy tartóoszlopon helyezhetők el.

Közlekedési előírások

12. § (1) A területen az utcák szabályozási szélessége a kialakult telekhatárokat követi, kivéve a Hun utca szabályozási terv szerinti kialakítását.

(2) A területen a funkcionális egységekhez tartozó, legalább a hatályos szabályzat által előírt számú gépkocsi elhelyezéséről telken belül kell gondoskodni; illetve a terület telkein (építési helyein) csak annyi funkcionális szintterület létesíthető, amelynek előírt parkolóigénye – az előírásoknak megfelelően – kielégíthető.

(3) A területen a közterületek és a magánutak kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel és az információs (tájékoztató) rendszer elemeivel összehangolva.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, járdák térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) Az épületek udvarán szintbeni parkoló csak a telek teljes területére készült kertészeti kiviteli terv alapján alakítható ki burkolatok, vízelvezetés, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával.

(6) Új beépítések esetén az újonnan létesülő épületek parkolóigényének min. 60 %-a szint alatti parkoló létesítésével biztosítandó.

Közművek előírásai

13. § (1) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az építéskor hatályos szabvány szerint.

(2) A tervezési területet és közvetlen határvonalait érintő közmű vezetékhálózatok, azok műtárgyai és egyéb létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban rögzített – biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(3) A meglévő közműhálózatok védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

Víz- és csatornahálózatok

(4) Házi vízbekötés csak az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötést követően engedélyezhető.

(5) A vízellátó hálózatot körvezeték rendszer szerint kell továbbépíteni.

(6) A hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(7) A csapadékvíz elvezetést a belső úthálózaton is zárt csatornával kell megoldani.

Villamosenergia-hálózatok

A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az IpM 11/1984.(VIII.22.) számú, az 1994. évi XLVIII számú törvény, a 34/1995.(IV.5.) számú Korm. rendelet és az 1/1967.(IV.28.) számú NIM – rendelet, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletben, továbbá az MSZ 151; MSZ 172; MSZ 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

(8) A föld alatti villamos 120 kV-os, 10 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai és távközlési kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(9) A 10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot és itt 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

Gázvezeték hálózatok

Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó-állomások, körzeti- és iparigáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az IpM 6/1982.(V.6.) számú törvényerejű, valamint a GOMBSZ rendeletei, továbbá az MSZ 7084; és az MSZ 7487 számú szabványok, a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti:

Nagyközépnyomású hálózatnál 9,0 – 9,0 m

Kisnyomású hálózatnál 3,0 – 3,0 m

(10) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt az MSZ 7487 számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

(11) Távhőszolgáltató tömbcsatorna és a távhőellátó vezetékek védőtávolságának függőleges síkja az egyéb műtárgyaktól mérve mindkét oldalán 1,0 – 1,0 méterig terjed, a fent rögzített közműszabványok előírásainak megfelelően.

Távközlési hálózatok

Hálózatbővítések esetében a területfejlesztés igényeihez igazított, a jelenlegi adottságoknak megfelelően a MSZ 7487. szabvány előírásai szerint a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével nyílik lehetőség. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában az alépítményi műtárgyak kiépíthetők minden utcában.

(12) A távközlési hálózatok, föld alatti kábelek és alépítmények a vonatkozó 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, a 253/1997.(XII.20.)Korm. rendelet és a 29/1999.(X.6.) sz. KHV rendelet értelmében, valamint a MSZ 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(13) Légvezetékes elektromos és távközlési hálózat a területen nem építhető.

Zöldfelületek előírásai

14. § (1) A tervezési területen az építési engedélyhez táj- és kertépítész által tervezett kertépítészeti engedélyezési terv készítése kötelező.

(2) Az előírt legkisebb zöldfelület mértéke többszintes növényállomány telepítésével sem csökkenthető.

(3) Az útfásításokra csak előnevelt, min. 2x iskolázott 14/16-os törzskörméretű sorfák használhatók.

(4) A telken belül minimálisan kialakítandó zöldfelület aránya 35%.

(5) A zöldfelületként számítható nem szilárd burkolatok (gyöngykavics, homok, murva, gyeprács), valamint a vízfelületek nem haladhatják meg a zöldfelület 20 %-át.

(6) A Dózsa György út, Lehel utca, Szabolcs utca, Mohács utca tervezési területre eső szakaszain, valamint a Hun utcában a közlekedési zöldfelületek az út-előkert keresztszelvényekben (1. sz. melléklet )meghatározott módon alakítandók ki.

(7) Az építési hely, vagy megmaradó épület és az utcafront felé eső telekhatár közötti előkertet zöldfelületként fasorosan kell kialakítani.

(8) A jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett előkertben a szilárd burkolatok és a bejáratok építményeinek együttes aránya nem haladhatja meg a 40%-ot.

(9) Az előkertben a fasorok az út- előkert keresztszelvényben (1.sz. melléklet) meghatározott helyen és legalább útszakaszonként egységes faállományból telepítendők.

(10) A közlekedési területeken és az előkertekben a fasorok számára a keresztszelvényeken jelzett helyen közműmentes sávot kell biztosítani.

(11) A Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettségű területeken háromszintes (lombkorona, cserje, gyep) zöldfelület alakítandó ki.

(12) A zöldfelületeken kétszintes (lombkorona, gyep) zöldfelület alakítandó ki.

(13) A területen csak fásított parkolóhely létesíthető, ahol 1db min. 16/18 cm törzsátmérőjű, min. 2x iskolázott lombos fa telepítendő 4 db parkolóhely után.

(14) A fák számára az ültetőgödör min. 1 m3, a zöld sziget min. 1 m2, a karózás min. két irányú, az öntözés min. gégecsöves rendszerű legyen.

(15) Parkolás céljára kialakított gyeprács burkolat esetén automata öntözőhálózat kiépítése és a gyepfelület folyamatos karbantartása kötelező.

Zöldfelületi értékek védelme

15. § (1) Helyi védelem alá kell vonni a 28001/1, 28001/2 és a 28001/3 hrsz-ú telken álló 8 egyedből álló idős platánfasort, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt egyedi fákat.

(2) A területen fa kivágása csak a kivágott fa 1,0 m magasságban mért törzsátmérőjének megfelelő össztörzsátmérőjű, előnevelt, min. 2x iskolázott faiskolai anyag telepítésének kötelezettségével engedélyezhető.

Környezetvédelem

16. § (1) A terület a 33/2000.(II.17.)Korm. rendelet 2/1. Melléklete szerint környezetvédelmi szempontból a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.

(2) A területen nem végezhetők a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995.(XII.12.)Kormányrendeletben, illetve annak 97/1997.(VI.11.) Kormányrendeletben., valamint 172/1999.(XII.6.)Kormányrendeletben közzétett módosításaiban az 1. számú mellékletben meghatározott környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek.

(3) A terület a 21/2001.(II.14.)Kormányrendelet 7. § (5) értelmében a különleges (agglomerációs) zónába, illetve a 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú melléklete szerint az A csoportba tartozik.

(4) A területen nem végezhetők a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.)Kormányrendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek.

(5) A területen a tervezett tevékenységek légszennyező forrásainak kibocsátási határértékeit a légszennyezettség határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján kell meghatározni.

(6) A területen a 21/2001.(II.14.)Korm. rendelet 26. § (5) értelmében a 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú melléklete szerinti kibocsátási határértéket meghaladó szennyezéseket 2007. október 30. – meg kell szüntetni.

(7) A területen a közlekedésből származó zaj megengedett egyenértékű, A-hangnyomásszintje a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM együttes rendelete alapján 65dB, éjjel 55dB.

(8) Határértéket meghaladó zaj esetén zajvédelmet igénylő új építmény környezetvédelmi hatástanulmány alapján sem engedélyezhető, hanem zajvédelmet igénylő új építmény csak a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM együttes rendelet követelményeinek teljesülése esetén engedélyezhető.

(9) A területen veszélyes hulladék csak átmenetileg, és a 102/1996.(VII.12.) Kormány rendeletben, valamint a 98/2001.(IV.9.)KöM rendeletben meghatározott feltételek szerint tárolható.

(10) Épületbontások esetén a bontási kérelemben meg kell határozni:

– a bontás ideje alatt a környezetvédelmi intézkedéseket

– a bontott anyagok újrahasznosítását

– a bontott anyagok lerakási helyét.

(11) A 2/a sz. építési övezet határértéket meghaladó zajterhelésű területén a meglévő lakófunkció tovább nem bővíthető.

(12) A 3. sz. övezetben lakófunkció csak ott létesíthető, ahol a közlekedési eredetű zajterhelés bizonyítottan megfelel a határértékeknek.

Régészet

17. § A régészeti örökség védelme érdekében a területen bármilyen földmunkával járó beruházás esetén a vonatkozó előírások szerint kell eljárni, szükség esetén az illetékes hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani.

Sajátos jogintézmények alkalmazása

18. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítására az 1997. évi LXXVIII. törvény 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazandók.

(2) Az 1997 évi LXXVIII. törvény 29. § szerinti Településrendezési kötelezettség körében

a) beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási Terv által jelölt területeket.

b) helyi közút céljára történő lejegyzés terheli a kialakítandó Hun utca területét magába foglaló 28005/2 hrsz-ú telket.

Záró rendelkezések

19. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1997.(I.27.)Ö.K. számú rendeletével jóváhagyott, R 43.051 tervtári számú részletes rendezési terv Dózsa György út – Lehel utca – Aba utca – Szabolcs utca tömbre vonatkozó előírásai hatályukat vesztik.

1

Módosította a 18/2013. (IV. 23.) önkormányzati rendelet 1. §-a; hatályos 2013. május 1-jétől.