XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATXIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

Szavazás

Május 12-én veszélyeshulladék-gyűjtés volt a XIII. kerületben. Ön mit adott le?

Szavazok
Gyermekhonlap
Kerületi Kártya
Angyalzöld - Zöldfelületi Stratégia 13
Hírnök - A 13. kerület helyi lapja
Ügyfélelégedettségi felmérés
TV13 - Kerületi TV adó
2012. május 23. Dezső, Renáta

Vagyongazdálkodás szabályairól 2003. március 17. - Módosítva: 2012. január 11. NyomtatásNyomtatási nézet Továbbküldés ismerősnekTovábbküldés ismerősnek

9/2003. (III. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

A szöveg időállapota: 2012. I. 1. -
Időállapot váltás: 2003. III. 17. - 2004. IV. 30.
2004. V. 1. - 2005. II. 28.
2005. III. 1. - 2005. XII. 31.
2006. I. 1. - 2006. VII. 14.
2006. VII. 15. - 2007. I. 31.
2007. II. 1. - 2007. II. 28.
2007. III. 1. - 2007. VI. 30.
2007. VII. 1. - 2008. III. 31.
2008. IV. 1. - 2009. VII. 14.
2009. VII. 15. - 2010. XII. 31.
2011. I. 1. - 2011. VII. 14.
2011. VII. 15. - 2011. XII. 31.
2012. I. 1. -


Az alaprendeletet érintő módosító rendeletek:


9/2003. (III. 17.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdés a/ és b/ pontjában, a 80. § (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j/ pontjában kapott felhatalmazás alapján és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:1

I. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő

a) ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, valamint a közhasznú társaságban, illetve gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre,

c) az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.2

(2) E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, valamint az Önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az éves költségvetésről alkotott rendelet,

b) a közterület hasznosítása esetén, ha arról az Önkormányzat rendelete,

c) a vásárcsarnok és a piac létesítményeinek hasznosítása esetén, ha a vásárcsarnokról és a piacokról szóló önkormányzati rendelet,

d) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére, ha arról az Önkormányzat rendelete3

vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(3) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzat szerveire, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervekre, a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, az önkormányzati vagyont vagyonkezelői jog alapján kezelő jogi és természetes személyekre terjed ki.4

(4) A (3) bekezdés szerinti szervezetek és személyek a vagyonkezelői jog gyakorlása során a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi előírások szerint kötelesek eljárni.5

II. Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak minősítése - magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek érvényesítésével - a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak minősítéséről a területre elfogadott kerületi szabályozási terv keretein belül - a rendelet elfogadásával - is dönthet.6

(3) A vagyongazdálkodás eredményes megvalósítása érdekében a Képviselő-testület az önkormányzati vagyon teljes körének kezelésére, hasznosítására, értékesítésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseit, a portfolió képzésének elveit tartalmazó programjáról határozattal dönt.

Törzsvagyon

3. § (1)7

(2) A törzsvagyon nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.

(3)8

(4) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek, mely vagyontárgyak körét törvény, valamint a Képviselő-testület állapíthatja meg.

4. §9

5. §10

Egyéb vagyon

6. § (1) Az Önkormányzat egyéb vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.11

(2) Az Önkormányzat egyéb vagyona - ha jogszabály másként nem rendelkezik - forgalomképes.

(3) Forgalomképes vagyon különösen:

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingatlanok, ingóságok;

b a többszemélyes gazdasági társaságokban lévő önkormányzati tulajdonú üzletrész, részvény;12

c) az állami vállalatok átalakulása kapcsán az Önkormányzatot megillető belterületi föld után járó üzletrész, részvény, illetve ezen tulajdoni részesedés után járó osztalék;

d) a likvid eszközök, a tartós betétek, értékpapírok;

e) az önkormányzati tulajdon után járó jogosultságok (pl. koncesszió, szolgalmi, szabadalmi jog), követelések;

f) a különböző jogcímeken megszerzett tulajdon, illetve tulajdoni hányad.

(4)13

III. A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, mely jogát jogszabályban átruházhatja a polgármesterre és bizottságaira.

(2) Az Önkormányzatot jogszabályon vagy szerződés alapján megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értéket meg nem haladó nettó vételárig a polgármester jogosult dönteni. Az elővásárlási jog gyakorlásáról a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értéket meghaladó nettó vételár felett 100.000.000 Ft nettó vételárig a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság, ezt meghaladó vételár esetén a Képviselő-testület dönt.14

Egyes tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

8. §15

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

9. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba, nem terhelhetők meg, biztosítékul nem adhatók kivéve, ha a rendelkezési jog gyakorlása a Képviselő-testület által rendelettel elfogadott kerületi szabályozási terv végrehajtása érdekében, vagy a városrendezési terv alapján hozott Képviselő-testületi határozat alapján szükséges.16

(2)17

(3) A Rendelet 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti forgalomképtelen vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba történő átvétele, valamint a rendelet hatálya alá tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a polgármester hatáskörébe tartozik.18

(4) Az Önkormányzat és intézményei, valamint jogelődjeik levéltári anyagának tulajdonjogára a levéltári jogszabályok az irányadók.

A levéltári anyag levéltárban történő elhelyezése a tulajdonjogot nem érinti.

(5)19

(6)20

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

10. § (1) A Képviselő-testület rendelkezik - az Ötv. és jelen rendelet keretei között - a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy közalapítványba történő beviteléről, koncesszióba adásáról.21

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak - Képviselő-testületi döntés alapján - akkor idegeníthetők el, ha fenntartásuk gazdaságtalan, vagy indokolatlan terhet jelentenének az Önkormányzat, illetve a vagyonkezelő szervezet számára.

(3)22

(4)23

(5)24

(6)25

11. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete gazdasági társaságot alapíthat, illetve társasági taggá válhat, továbbá tagként részt vehet társadalmi szervezetben.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes társaságok vonatkozásában az éves üzleti terv, a működési jelentés és a középtávú üzleti stratégia jóváhagyása, az éves üzleti terv 50.000.000 Ft összeget meghaladó módosítása, valamint a közszolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés elfogadása át nem ruházható hatáskörben az Alapító Önkormányzat Képviselő-testületét illeti meg. Az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság gyakorolja. A társaság vezető tisztségviselője tekintetében a megválasztás, visszahívása és díjazásának megállapítása kivételével az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.26

(3) Az egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos döntési jogait a Képviselő-testület, mint Alapító át nem ruházható hatáskörként gyakorolja.27

Forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

12. § (1) Forgalomképes vagyon felett a tulajdonosi jogokat - beleértve a vagyonkezelői jog alapítását - forgalmi értékbecslés alapján 100 millió forint feletti értéknél a Képviselő-testület, 100 millió forintos vagy annál kisebb, de a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értéket meghaladó érték esetén a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság, ennél alacsonyabb érték esetén a polgármester gyakorolja.28

(2) Az átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során

a) a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről átruházott hatáskörben a polgármester, az egy évet meghaladó futamidő esetén a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt,

b) a megvásárolt értékpapírokat a pénzintézettel közös rendelkezésű zárolt alszámlán kell elhelyezni,

c) az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél átruházott hatáskörben a polgármester dönt.29

(3) Ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzéséről forgalmi értékbecslés alapján 100 millió forint feletti értéknél a Képviselő-testület, 100 millió forintos vagy annál kisebb, de a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értéket meghaladó érték esetén a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság, ennél alacsonyabb érték esetén a polgármester dönt.30

(4) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik - értékhatártól függetlenül - az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatban a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét rögzítő megállapodás megkötése.

(5)31

(6)32

(7)33

(8)34

(9)35 A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelemről, a kérelem alapján vagyon, követelés megszerzéséről, a tulajdonszerzés jogcímére tekintet nélkül, 100.000.000 Ft összeghatárt meg nem haladó értékig a Tulajdonosi, Kerületfejlesztési és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt. Az e bekezdés alapján önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjévé vált természetes személy által bérelt lakás lakbérét az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló 34/2006.(XI.20.) önkormányzati rendelet 1. számú mellékletében meghatározott XIII. kategória szerint kell meghatározni.

IV. A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyon hasznosítására vonatkozó általános szabályok

13. § (1) A vagyon hasznosítása alatt az egyes vagyontárgyak használata, működtetése, fenntartása, bérbe-, használatba vagy haszonbérbeadása, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgy esetleges elidegenítése értendő.

(2) A vagyon megfelelő hasznosítása, rendeltetésszerű használata, működtetése jogszabály, e rendelet, vagy szerződés alapján erre feljogosított szervezet joga és kötelezettsége.

(3)36

(4) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele az, hogy a bérlet idején felmerülő és a bérbeadót terhelő karbantartási, fenntartási és egyéb költségek a díjban megtérüljenek.

(5) Beépítésre alkalmas földterületek haszonbérbeadása, vagy bérbeadása esetén a városrendezési és építési szabályzatban foglaltakat figyelembe kell venni.

(6) Amennyiben az ingó vagyontárgy - az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján - megszűnés, átszervezés, vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé a vagyonkezelő szervnél, annak hasznosításáról az addigi működtető előterjesztése alapján az e rendeletben foglaltak szerint kell intézkedni. A hasznosításból származó bevétel az Önkormányzatot illeti meg.

(7) Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel az Önkormányzatot illeti meg.

(8)37

(9) A Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló épület elsősorban az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában.

V. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

14. § (1)38

(2)39

(3) A versenyeztetési eljárás szabályait a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A versenyeztetés szabályait az önkormányzati vagyont vagyonkezelési szerződés alapján kezelő, hasznosító szerv vagy személy is köteles alkalmazni.

VI. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

15. § (1) Az Önkormányzat

a) az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értékét tartalmazó ingatlanvagyon-kataszterben,

b) ingó vagyonát nyilvántartás szerinti értéken,

c) portfolió vagyonát a névértéket és az egyéb azonosító adatokat feltüntetve kell nyilvántartani.

(2) Önkormányzati vagyontárgy értékesítése, más módon történő hasznosítása és vagyontárgy tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén

a) ingatlanvagyon esetében a 6 hónapnál nem régebben megállapított forgalmi értéket,

b) ingó vagyonnál a forgalmi értéket, de legalább a könyv szerinti értéket,

c) értékpapíroknál a tőzsdei vagy a napi sajtóban közzétett vételi középárfolyamot,

d) egyéb esetekben a piaci értéket

kell figyelembe venni.40

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. Ingatlan bérbeadása, használatba adása esetén a bérleti, használati megállapodás teljes időtartamára megállapított díj, de legfeljebb az egy éves bérleti díj összege határozza meg a tulajdonosi jog gyakorlóját. Ingatlan használatának térítésmentes átadása esetén meg kell állapítani a használat ellenértékét és ez alapján kell meghatározni a tulajdonosi jog gyakorlóját.41

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(5)42 Az önkormányzati vagyontárgy értékének meghatározásánál a kiürítés, szanálás és bontás költségeit is meg kell határozni. Amennyiben a kiürítés, szanálás és bontás költségei a forgalmi értéket meghaladják, úgy az önkormányzati vagyontárgy forgalmi értékét a Rendelet 12. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár szerint a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság vagy a Képviselő-testület állapítja meg.43

VII. Eljárás a tulajdonos képviseletében

16. §44 Az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonostársat, társasházak és lakásszövetkezetek esetén a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogok gyakorlására - ha a Rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt értékhatárt nem haladja meg -

a) a polgármester jogosult, ha az Önkormányzat tulajdoni illetősége az 50 %-ot nem éri el,

b) a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság jogosult, ha az Önkormányzat tulajdoni illetősége az 50%-ot meghaladja.45

VIII. Az Önkormányzat intézményei vagyonának hasznosítására vonatkozó szabályok

17. § (1) Az önkormányzati intézmények részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja.

(2) A vagyon használati jogával azok az intézmények rendelkeznek, melyek az adott ingatlanban e rendelet hatályba lépésekor önkormányzati feladatokat látnak el, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használataira feljogosít.

(3) Az Önkormányzat intézményei a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, - az e rendeletben foglaltaknak megfelelően - a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit érvényesíteni, és kötelesek a használatukban lévő vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani.

(4) Az Önkormányzat intézményeitől a Képviselő-testület megvonhatja a vagyoni eszközök hasznosításának jogát, ha az az önkormányzati célokat nem szolgálja hatékonyan, vagy a feladatok elvégzését veszélyezteti.

(5) Az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körben - az alaptevékenység sérelme nélkül - önállóan dönt:

a) vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról;

b) ingatlan, ingatlanrész legfeljebb 1 évi időtartamra történő bérbeadásáról;

c) ingó vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról.

Az intézmény tevékenysége szerint illetékes bizottság dönt az 1 évet meg nem haladó időtartamú bérleti szerződés megkötéséről, ha a bérleti díj mértéke a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat nem éri el.46

(6) Az önkormányzati intézmények a használatukban levő ingatlanokat, ingókat - bevételeik növelése céljából - csak egy évet meg nem haladó bérbeadás útján hasznosíthatják, de ez az alapfeladatok zavartalan ellátását nem veszélyeztetheti. Az ebből származó bevétel az Önkormányzat intézményeit illeti meg, az e rendeletben meghatározott módon.

(7) Az önkormányzati intézményi ingatlanok és ingók bérbeadásáról - a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság és az intézmény tevékenysége szerint hatáskörrel rendelkező bizottság javaslata alapján - 1 éven túl, de 5 évet meg nem haladó időtartamra a polgármester, 5 évet meghaladó időtartamra kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni.47

(8) Az intézmények a Polgármesteri Hivatal kivételével hitelt nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem fogadhatnak el és nem bocsáthatnak ki. Kötvényt nem bocsáthatnak ki. A költségvetési éven túli pénzügyi kihatással járó kötelezettséget az államháztartás működési rendjét szabályozó kormányrendelet előírásai szerint vállalhatnak.48

(9) Az Önkormányzat intézménye részére ajándékként kapott, vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett intézmény részére kell biztosítani.

Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott intézmény részére történő átadásáról rendelkezett, akkor az elidegenítésről - külön döntés nélkül - azonnal intézkedni kell. Az így kapott bevételt az intézmény az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.

IX. Az Önkormányzat vagyonát szerződés alapján kezelő szerveire vonatkozó szabályok

18. § Az Önkormányzat vagyonkezelő szervezete a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Az Önkormányzat jelen rendeletével a jogszabályok keretei között a tulajdonosi és vagyonkezelői jogok gyakorlásával kizárólag a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot bízza meg, egyben kijelöli a tevékenységi körük szerinti közfeladatok ellátására. A közszolgáltatási szerződések aláírására a polgármester jogosult.49

X. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása, valamint követelésről történő lemondás szabályai

19. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában - 500.000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó esetben ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni

a) közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,

b) köztestület, társadalmi szervezet részére,

c) egyházak részére,

d) más önkormányzat részére,

e) az éves költségvetési rendeletben meghatározott célra létrehozott alapok és pályázatok keretében,

f) a helyi rend- és katasztrófavédelmi feladatokat ellátó közhatalmi szervek részére,

g) az önkormányzat egyszemélyes tulajdonában lévő gazdasági társaság részére lehet.50

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, vagy használatát (1) bekezdés szerint átruházni a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával lehet - kivéve, ha azt az SzMSz vagy az éves költségvetési rendelet más önkormányzati szerv hatáskörébe utalja. Az 500.000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó vagyon átruházásáról vagy használatba adásáról a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság dönt. Ingatlan használatba adása esetén az ingatlan rendeltetése szerint hatáskörrel rendelkező bizottság dönt.51

(3) Az Önkormányzatot megillető követelésről egészben, vagy részben lemondani

a) 500.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester,

b) 500.001 Ft és 10.000.000 Ft egyedi értékhatár között a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező bizottság,

c) 10.000.000 Ft egyedi értékhatár felett a Képviselő-testület

jogosult azokban az esetekben, amikor az adós meghalt, vagy igazolja, hogy a tartozás megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel családja, vagy saját megélhetését veszélyezteti, ha a gazdasági társasággal szemben felszámolási eljárás vagy csődeljárás indult, ha az adós a nyilvántartásban szereplő címen nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, ha a követelés a nyilvántartásban hibás számítás, tévedés következtében szerepel, továbbá, ha a követelés behajthatatlan követelésnek minősül. Nem kell az adósnak a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális
körülményeit igazolnia, ha a nyilvántartott tartozás a lakáshitel engedményezésével keletkezett.52

(4) Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség vagy felszámolási eljárásban hitelezői egyezség megkötésére, továbbá a perben, peren kívül vagy felszámolási eljárásban tett egyezségi ajánlat elutasítására

a) 200 millió forint kamat nélkül számított egyedi értékig a polgármester jogosult,

b) 200 millió forint kamat nélkül számított egyedi értékhatár felett a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előzetes egyetértésével a polgármester jogosult,

c) 500 millió forintot meghaladó kamat nélkül számított egyedi érték esetén a Képviselő-testület jogosult.53

(5)54 Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használatának ingyenes vagy kedvezményes átruházása nem sértheti a piaci verseny tisztaságát és egyenlőségét.

XI. Vagyonnyilvántartás

20. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét az arra vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően kell kialakítani, melynek részletes szabályait a polgármester - a jegyzővel egyetértésben - határozza meg.

(2) A vagyon-nyilvántartási feladatokat a jogszabályok és az alapító okiratok, valamint a szerződések alapján erre köteles szervezetek látják el.

(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont az előírások szerint nyilvántartani, azt a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, valamint a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.

(4)55 A könyvviteli mérlegben kimutatott, mennyiségi felvétellel leltározandó eszközök leltározását kétévenként kell végrehajtani, kivéve ha az Önkormányzat költségvetési szerve év közben vagy év végén átszervezéssel, illetve véglegesen jogutód nélkül megszűnik és a megszűnés napjával beszámolókészítési kötelezettsége keletkezik.

(5)56

(6) Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott módon ingatlanvagyon-katasztert kell vezetni, amely elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és egyéb vagyon szerinti bontásban - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értéket.

(7) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyonkezelők a negyedéves zárási munkákhoz igazodóan - a vonatkozó szabályok betartásával - kötelesek jelenteni.

XII. Vagyonkimutatás

21. §57 (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján meglevő aktuális állapotát mutatja.

(2)58

(3) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon szerinti bontásban a könyvviteli mérleg római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti tagolásában tartalmazza, kivéve a Tárgyi eszközök, illetve a Befektetett pénzügyi eszközök és az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök csoportok esetében.

A Tárgyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az ingatlanok tételes bemutatása.

A Befektetett pénzügyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az egyéb tartós részesedések tételes bemutatása.

Az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében kötelező az Immateriális javak és Tárgyi eszközök csoport mérlegsoraihoz igazodó bontás és az ingatlanok tételes bemutatása.

(4) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek közül:

a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételelesen,

b) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli üzemeltetésre átadott eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételesen,

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján a szakmai nyilvántartásokban szereplő érték nélkül nyilvántartott eszközök mennyiségét képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, kép- és hangarchívumok, gyűjtemények és egyéb kulturális javak csoportosításban,

d) a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos kötelezettségeket tételesen tartalmazza.

(5) A vagyonkimutatás teljes adattartalmát számítógépes adathordozón kell tárolni, az adatvédelmi szabályok betartásával biztosítva a lekérdezhetőséget.

(6) A vagyonkimutatás és a vagyonkataszter adatainak a számviteli nyilvántartásokkal való egyezőségét biztosítani kell, amelyet könyvvizsgáló értékel.

XIII. Fogalom meghatározások, értelmező rendelkezések

22. § E rendelet alkalmazásában:

1/ Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában levő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.

2/ Helyi közút műtárgya: híd, felüljáró, alagút, aluljáró, áteresz az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna.

3/ Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.

4/ Közmű: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő a víz, csatorna, elektromos, gáz szolgáltatás és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei.

5/ Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában levő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint politikai, jogi, gazdasági, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési, vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.

6/ Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke.

7/ Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épület, építmény.

8/ Park: a település belterületén az Önkormányzat tulajdonában lévő közhasználatú zöldterület, amely közterületnek minősülő (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő.

9/ Számviteli politika: az Önkormányzat vagyonváltozásainak számbavételét, vagyoni, pénzügyi helyzetét valósan bemutató beszámolójának elkészítését, a vagyon értékelését szabályozó eljárások, módszerek, nyilvántartások rendje, illetve ezek összessége részeit a számviteli politika, az értékelési, a pénz- és értékkezelési, a leltározási, az önköltségszámítási szabályzatok jelentik.

10/ Tér: önkormányzati tulajdonban lévő közterület, melyet bárki szabadon használhat, a használatára vonatkozó jogszabályok keretei között.

11/ Vagyonelemek: a számvitelről szóló módosított 2000. évi C. törvény és kapcsolódó jogszabályok szerinti fogalom meghatározás szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök.

12/ Vagyoni értékű jog: általában ingatlanhoz kapcsolódó, de nem a tulajdonból származó jogokat foglalják magukba. Minden olyan jog, mely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. Más szerv vagy személy tulajdonában, kezelésében álló ingatlan használatát teszik lehetővé, és ennek a jognak a használata, használatának átengedése testesíti meg a szerv vagyonát.

13/ Vagyonkezelés: az önkormányzati vagyon tulajdonjogának gyakorlása, a tulajdon birtoklása, birtokba, használatba adása, használata.

14/ Versenyeztetés: az Önkormányzat vagyonának pályázat vagy árverés keretében történő értékesítése.

15/ Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.

16/ Vizek: a folyóvizek (folyók, vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, illetve ezek medre.

17/ Vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények: az a létesítmény, amely a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében, valamely vízgazdálkodási szempontból összefüggő területen levő települések együttes szükségletét szolgálja.

18/ A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

19/ A részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól (részvénytípusok).

20/ A koncesszió alapján az állam, illetőleg az önkormányzat törvényben tételesen meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes szerződéssel, időlegesen úgy engedi át, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot biztosít.

21/ Az értékpapír: a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz.

22/ A portfólió: a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége.

23/ Adatértékvagyon: az önkormányzat és szervei, valamint az önkormányzat intézményei és vagyonkezelő szervezetei által nyilvántartott és kezelt adatállomány.

24/59 A jelen rendeletben meghatározott értékhatárokat a hatáskör megállapítása során nettó értékként kell figyelembe venni.

25/60 Vagyoni érték: a Rendelet alkalmazásában a vagyon értékén forgalmi adó nélkül számított összeget kell érteni.

26/ Jelen rendelet IX. fejezetében a vagyonkezelő, vagyonkezelő szervezet, vagyon kezelése, vagyonkezelési szerződés alatt a vagyon üzemeltetőjét, vagyonüzemeltetést, vagyonüzemeltetői szerződést kell érteni.61

27/62 Nehéz helyzetben lévő, lakáshitellel rendelkező természetes személy: Az a természetes személy, aki lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, -korszerűsítés, -felújítás céljára lakáscélú kölcsönt, vagy ennek kiváltására szabadfelhasználású kölcsönt vett fel, melynek hitelkockázati fedezete az általa lakott lakóingatlanon alapított zálogjog, feltéve, hogy a pénzügyi intézmény a kölcsönszerződést írásban felmondta.

XIV. Záró rendelkezések

23. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)63

(3) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a kerületi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti rendelkezési, illetve tulajdonosi jog gyakorlásának szabályairól szóló 11/1995.(III.31.)Ö.K számú rendelet hatályát veszti.

(4)64

(5)65 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

24. §66

Dr. Sinka József s. k. Dr. Tóth József s. k.
jegyző polgármester

1. számú melléklet67

A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályai

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A szabályozás kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: ajánlatkérő) vagyonának értékesítésére, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével azok hasznosítására és az ebben közreműködő önkormányzati szervekre, intézményekre, az önkormányzati vagyont vagyonkezelési szerződés, vagy kijelölés alapján kezelő, hasznosító szervekre, személyekre.

(2) A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés és árverés általános szabályait, meghatározza az önkormányzati vagyon értékesítésének, használati, illetőleg hasznosítási joga átengedésének, vagyonkezelői jog alapításának (továbbiakban együtt: értékesítés és hasznosítás) módját, az előkészítésükhöz és lebonyolításukhoz kapcsolódó feladatokat, biztosítsa az ajánlattevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét.

(3) E szabályzat tekintetében versenyeztetésen a nyilvános, a zárt pályázati eljárást (továbbiakban: pályáztatási eljárás), a zártkörű versenytárgyalást és a nyilvános árverést (továbbiakban: árverést) kell érteni.

II. fejezet

A versenyeztetési eljárás szabályai

2. § (1) A pályázat nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet. Zártkörű pályázatot, vagy zártkörű versenytárgyalást az értékhatártól függően, a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság vagy a Képviselő-testület akkor írhat ki, ha az értékesítés tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton, vagy versenytárgyaláson előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé. Árverés útján történik a versenyeztetés, ha az ajánlatkérő megítélése szerint az értékesítésnek az árverés a leghatékonyabb módja. A kiíró az értékesíteni kívánt ingatlanvagyon jellegére tekintettel dönthet kétfordulós pályázat kiírásáról. A kétfordulós pályázat első fordulója ingatlanfejlesztési koncepció kidolgozására szóló nyilvános pályázati felhívás. A pályázat második fordulója meghívásos pályázat, vagy zártkörű versenytárgyalás lehet a kiíró döntése alapján. A pályázat második fordulójában kizárólag azok vehetnek részt, akiket a kiíró az első fordulóban kiválasztott.

(2) Az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé egy országos napilapban, a helyi lapban és a kerületi honlapon az ajánlattételre. A felhívást a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(3) Zártkörű pályáztatás vagy zártkörű versenytárgyalás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Az ajánlatkérés tényét a helyi lapban és a kerületi honlapon közzé kell tenni.

(4) Az ajánlatkérő a hirdetményben az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a hirdetmény közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap, illetve az árverés időpontja között legalább 30 naptári nap legyen.

(5) Az eljárás folyamán az ajánlatkérő nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy versenyeztetési feltételeket, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal, egy alkalommal meghosszabbíthat. A pályáztatási eljárás során ajánlattételre nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt az ajánlatkérő a felhívással megegyező módon teszi közzé.

(6) A hirdetmények közzétételének költsége a vagyontárgy forgalmi értékének - több ingatlan pályáztatása esetén az ingatlanok ára átlagának - legfeljebb 5%-a lehet.

3. § (1) Pályáztatási eljárás résztvevője lehet, aki

a) magyar állampolgár, tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az a külföldi állampolgár, aki a 7/1996. (I. 18.) sz. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében előírt hozzájárulást megszerzi, cégbíróságnál már bejegyzett gazdasági társaság, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy;

b) a hirdetményben szereplő vagyontárgy vásárlására megjelölt határidőn belül pályázatot nyújt be;

c) a pályázati határidő lejártáig a hirdetményben meghatározott pályázati és részvételi feltételeket teljesíti.

(2) A pályázót meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetőleg jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.

4. § (1) A pályáztatási eljárás esetén a hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén cím, helyrajzi szám, az ingatlan alapterülete), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a minimálárat;

e) amennyiben ilyen készül, az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit;

f) az ajánlatok benyújtásának helyét és idejét.

(2) A részletes információs dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben;

e) a minimálárat, az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat;

f) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét;

g) az ajánlati kötöttség tartalmát;

h) az ajánlati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;

i) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, és az arra szóló felhívást, hogy az ajánlattevő a bontásnál jelen lehet;

j) amennyiben ilyen készült, az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit;

k) a pályázati felhívásban ki kell kötni, hogy a pályázat nyelve magyar;

l) esetleges egyéb információkat;

m) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját;

n) az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy

- a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni;

- a pályázatot eredménytelennek nyilváníthassa;

- szükség esetén az ajánlattevőtől az ajánlat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben, írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázati ajánlatában megfogalmazott feltételek olyan megváltozását, amely az értékelés során a beérkezett ajánlatok sorrendjét módosítaná;

o) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit;

p) felhívást arra, hogy a pályázathoz minden esetben csatolni kell a pályázó nyilatkozatát, melyben hozzájárul a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez.

(3) Az ajánlat valamennyi írott oldalát folyamatos sorszámozással, valamint a cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy, magánszemély kézjegyével kell ellátni. Az aláírási jogosultság igazolása aláírási címpéldánnyal, vagy meghatalmazással történhet. Amennyiben aláírásra felhatalmazott személy szignál, a felhatalmazást mellékelni kell.

(4) Az ajánlati dokumentációt 4 példányban lezárva kell benyújtani (1 eredeti és 3 másolat), feltüntetve az „eredeti”, vagy „1., 2., 3. számú másolat” megjelölést. Az eredeti példányt kötve, vagy zsinórral átfűzve, azt körcímkével leragasztva, a körcímkét cégbélyegző-lenyomattal ellátva és aláírva kell benyújtani. Kétség esetén az „eredeti” példány tartalma az irányadó. A csomagoláson fel kell tüntetni: „...tárgyú ajánlat”, valamint az ajánlattevő nevét és címét. A csomagolásnak az ajánlatok felbontásakor megbontatlannak kell lenni. Az ajánlatban nem lehet áthúzás, betoldás, vagy átírás. Az ajánlat független dokumentum oldalakat nem tartalmazhat.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a versenyeztetési eljárás lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.

(6) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítja, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció elkészítésének költségeit a pályázók viselik.

Ajánlati biztosíték

5. § (1) A versenyeztetési eljáráson való részvétel biztosíték adásához köthető, részletes feltételeit az ajánlati felhívás tartalmazza.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az ajánlati biztosíték kamatmentesen visszajár az ajánlattevőnek a versenyeztetési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 45 napon belül.

(3) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban, ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elvesztett biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

Ajánlati kötöttség, az eltérés oka

6. § (1) A ajánlattevő ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van.

(2) A ajánlattevő ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(3) Az ajánlattevő ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha az ajánlatkérő - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel.

(4) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti.

Az ajánlati felhívás visszavonása

7. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni és erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

(2) A versenyeztetési eljárásnak az ajánlatkérő általi visszavonása esetén - ha az információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ajánlatkérő a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében az ajánlattevőnek az ellenértéket visszafizeti.

(3) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.

III. fejezet

Az ajánlatok elbírálása

Bontás

8. § (1) Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározott helyen, módon és időben veszi át az ajánlatokat, az átvétel pontos időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázatok bontására az ajánlattételi határidőt követő első munkanapon kerül sor a felhívásban megjelölt helyen és időpontban. Az ajánlatok bontásánál az ajánlatkérő képviselőjén kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen.

(3) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

(4) Az ajánlatok bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

(5) A pályázati ajánlatok felbontása közjegyző jelenlétében történik. A bontásról közjegyzői okirat készül.

A pályázat értékelése

9. § (1) A versenyeztetési eljárásra benyújtott ajánlatokat az ajánlatkérő által meghatározott bizottság értékeli, és döntésre terjeszti elő az SzMSz szerint döntésre jogosult testület, illetve személy részére.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírások, a jelen szabályzat, az ajánlattételi felhívás és az információs dokumentációban előírt kritériumoknak, különösen, ha

a) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

b) az ajánlati árat nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti,

c) olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá, aki az Önkormányzattal, az Önkormányzat intézményével vagy vállalkozásával szemben szerződésbe foglalt vállalásait korábban nem teljesítette,

d) azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,

e) az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb, az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége),

f) azt hiányosan nyújtották be vagy egyéb okból nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

(3) Ha a felhívás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül, testületi hatáskör esetén legkésőbb a második soron következő ülésen kell elbírálni.

(4) A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele a jogszabályokban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

10. § (1) Az ajánlatkérő az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról az ajánlatkérő köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót.

(2) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - az (1) bekezdésben foglalt eljárás alkalmával - a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 30. napig tart, kivéve, ha az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 3 napon belül az ajánlattevő az ajánlatkérő felé írásban ettől eltérően nyilatkozik.

(3) Az elbírálási határidő (1) bekezdés szerinti meghosszabbítása esetén, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartamára a (2) bekezdés szerint eltérően nyilatkozik, ez az ajánlat visszavonásának minősül, de részére az ajánlati biztosítékot - kamat nélkül - a nyilatkozata kézhezvételétől számított 5 napon belül vissza kell fizetni.

11. § (1) Az ajánlatkérő jogosult megvizsgálni a csatolt dokumentumok eredetiségét.

(2) A pályázati ajánlatok elbírálása során a kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatában foglaltak pontosítása érdekében. A kiíró a felvilágosítás kéréséről és annak tartalmáról haladéktalanul írásban értesíti a többi pályázót.

12. § (1) Az ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette.

(2) A legjobb ajánlatot tevő kiesése esetén a szerződéskötési jogosultság az őt közvetlenül követő ajánlattevőt illeti meg a 17. § (1) bekezdésben foglaltak szerint.

Eredménytelen pályázat

13. § Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett pályázati ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot,

d) az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

Érvénytelen pályázat

14. § Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, illetőleg valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.

Értékelési jegyzőkönyv

15. § (1) A pályázatok értékeléséről, amennyiben a pályázati kiírás az áron kívül egyéb értékelési szempontokat is meghatározott, jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,

b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,

c) a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat),

d) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,

e) a döntés(ek) indokát,

f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van),

g) egyéb, a bíráló(k) által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

(2) Az (1) bekezdésben részletezett jegyzőkönyvet a bíráló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.

IV. fejezet

A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele és a szerződés megkötése

16. § Az ajánlatkérő a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó - a 9. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül meghozott - döntéséről a döntéshozatalt követő legkésőbb 10 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti.

17. § (1) Az ajánlatkérőnek a pályázat tárgyára vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével, vagy az által a projekt megvalósítására létrehozott gazdasági társasággal kell megkötnie. A nyertes pályázó visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata maximum 5%-kal tér el a korábbi nyertes pályázóétól.

(2) A nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlatkérő a döntés meghozatalától szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg.

V. fejezet

Az árverés általános szabályai

18. § (1) Az árverésre az I-IV. fejezet és a VI. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Árverésen a jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek vehetnek részt, feltéve, hogy az árverési díjat határidőben befizették és azt hitelt érdemlően igazolták, amennyiben ilyen készült, akkor az árverési dokumentációt megvásárolták, valamint magánszemély esetén személyazonosságukat a közjegyző részére megfelelően igazolták, társaság esetén pedig a képviseleti jogosultságot aláírási címpéldánnyal, valamint a társaság meglétét 30 napnál nem régebbi cégkivonattal igazolták. A liciten részt vevő személy írásban köteles nyilatkozni arról, hogy az árverési szabályzatot áttanulmányozta és az adás-vételi szerződés-tervezet feltételeit elfogadja.

(3) A licitálót meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetőleg jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.

(4) Az árverési díj összege a vagyontárgy kikiáltási árának 10%-a, melyet az árverési dokumentációban, vagy árverési felhívásban meghatározott módon és határidőben kell a kiíró részére megfizetni.

(5) Az árverezésre kerülő telekingatlanokról árverési dokumentáció készül. A telek árverési dokumentációját a pályázók a hirdetményben szereplő időpontig és helyen, a hirdetményben meghatározott áron vásárolhatják meg. Az árverési dokumentáció megvásárlása a licitáláson való részvétel feltétele.

(6) Az árverési dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására megbízásból kerül sor, az erre való utalást;

b) a pályázat célját;

c) az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, illetve a per-, teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását;

d) a kikiáltási árat, az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára vonatkozó előírásokat;

e) felhívást arra, hogy a nyertes pályázónak hozzá kell járulnia a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez;

f) árverési szabályzatot;

g) esetleges egyéb információkat.

(7) Az árverésre kerülő vagyontárgyak külön-külön kerülnek licitálásra, kivéve, ha az árverési dokumentáció vagy az árverési hirdetmény másként nem rendelkezik. A lakások és helyiségek megtekintett állapotban kerülnek értékesítésre. A licitáláson - saját kockázatára - az is részt vehet, aki az ingatlant nem tekintette meg. Licitálni az erre a célra kiosztott sorszámozott licittábla egyértelmű felmutatásával lehet. A licitálás kikiáltási áron indul. A licitlépcső meghatározása a tárgyalásvezető feladata. Csak pozitív licit van, a kikiáltási ár nem csökkenthető.

(8) Az árverésen jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy melyik licitáló hányadik helyen és milyen licithatáron fejezte be a licitálást. A licitálásban részt vevő az utolsó, általa még tartott licitlépcsőn a licittábla számának bemondásával jelzi kiszállását. Az árverésen a vagyontárgy vásárlásának jogát az nyeri el, aki a legmagasabb vételárat ajánlotta fel. A vásárlás jogosultjának kell tekinteni a második legkedvezőbb ajánlat tevőjét is. Az árverés többi résztvevőjének az árverési díjat az eredményhirdetést követő 3 munkanapon belül vissza kell fizetni.

(9) Az első és a második helyen szereplő vásárlási jogosult árverési díját az érintettekkel történő szerződéskötéskor a vételárba be kell számítani. Amennyiben a szerződéskötés a nyertes érdekkörébe tartozó okból hiúsul meg, a befizetett árverési díj bánatpénznek minősül.

(10) Az árverés jegyzőkönyve szerint első helyen álló nyertes a pályázati dokumentációban, vagy pályázati felhívásban meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az árverést követő 15 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni. A vállalt vételárat egy összegben az Önkormányzat számlájára a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül köteles a szerződő fél befizetni vagy átutalni, amennyiben az árverési dokumentáció vagy árverési felhívás másként nem rendelkezik. Az Önkormányzat a vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja. Amennyiben az árverés nyertese a vételárat a megadott határidőben befizette, a második helyezett részére az árverési díjat 3 munkanapon belül kell visszafizetni.

(11) Amennyiben az adásvételi szerződés megkötése és a vételár befizetése a megjelölt határidőn belül nem történik meg, az árverés nyertese a befizetett bánatpénzt elveszíti és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik, vagy a már megkötött adásvételi szerződéstől az Önkormányzat jogosult elállni.

(12) Az előbbi eljárás során visszamaradt ingatlanra az árverés második helyezettjének azonnal fel kell ajánlani azon a licitáron, ahol az ajánlatát tartotta. A második helyen vásárlásra jogosult a felajánlást követő 10 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni és a vételárat, a felajánlásban megjelölt határidőn belül az Önkormányzat számlájára befizetni vagy átutalni. Amennyiben a szerződés megkötésére, vagy a vételár befizetésére a megadott határidőn belül nem kerül sor, a befizetett bánatpénzt elveszíti, és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.

(13) Eredménytelen a licitálás, ha nem érkezik licit, vagy ha az adásvételi szerződés a licitálás eredményeként vásárlásra jogosultakkal nem jön létre.

(14) A licitálásról közjegyzői okirat készül.

VI. fejezet

Megőrzési és titoktartási kötelezettség

19. § (1) Az ajánlatkérő a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvet, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani.

(2) Az ajánlattevő az értékesítésre vonatkozó szerződéskötés idejéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és az ajánlatkérő által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal, és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra.

(3) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adhat.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell arról állapodnia.

Értelmező rendelkezések

20. § E szabályzat alkalmazásában:

a) az ajánlatkérő: az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület, annak nevében eljáró bizottság, a polgármester, továbbá a tulajdonosi megbízással rendelkező vagyonkezelő szervezet;

b) zártkörű (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot;

c) összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában az a természetes személy, szervezet, illetőleg képviselőjük vesz részt, aki maga is pályázó vagy annak

- közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont)

- munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,

- más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,

- ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése;

d) közzététel napja: az a nap, amikor a pályázati felhívás egy országos napilapban megjelenik.

1
A preambulumot a 16/2009. (VI. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2009. július 15-ével hatályos.
2
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
3
A pontot a 14/2004. (IV. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be; a rendelkezés 2004. május 1-jétől hatályos.
4
A bekezdést a 16/2009. (VI. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. §-a módosította; a rendelkezés 2009. július 15-ével hatályos.
5
A bekezdést a 2/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2007. február 1-jén lép hatályba.
6
A bekezdést a 4/2005. (II. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2005. március 1-jével hatályos.
7
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
8
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
9
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
10
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
11
A bekezdést a 16/2009. (VI. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2009. július 15-ével hatályos.
12
A pontot a 16/2009. (VI. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2009. július 15-ével hatályos.
13
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
14
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
15
A paragrafust a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
16
A bekezdést a 4/2005. (II. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. §-a módosította; a rendelkezés 2005. március 1-jével hatályos.
17
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
18
A bekezdést a 20/2007. (VI. 1.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. §-a módosította; a rendelkezés 2007. június 1-jén lép hatályba.
19
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
20
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
21
A bekezdést a 16/2009. (VI. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 5. §-a módosította; a rendelkezés 2009. július 15-ével hatályos.
22
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
23
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
24
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
25
A bekezdést a 2/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 5. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2007. február 1-jén lép hatályba.
26
A bekezdést a 40/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
27
A paragrafust a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
28
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
29
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
30
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
31
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
32
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
33
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
34
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
35
A bekezdést a 30/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be; a rendelkezés 2011. január 1-jével hatályos.
36
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
37
A bekezdést a 14/2004. (IV. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2004. május 1-jével hatályos.
38
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 12. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
39
A bekezdést az 5/2008. (III. 26.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2008. április 1-jével hatályos.
40
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
41
A bekezdést a 40/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
42
A bekezdést a 4/2005. (II. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 6. §-a iktatta be; a rendelkezés 2005. március 1-jével hatályos.
43
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
44
A paragrafust a 4/2005. (II. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 7. §-a módosította; a rendelkezés 2005. március 1-jével hatályos.
45
A pontot a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
46
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
47
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
48
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdése módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
49
A paragrafust a 40/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
50
A bekezdést a 40/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
51
A bekezdést a 40/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
52
A bekezdést a 40/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
53
A bekezdést a 40/2011. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította; a rendelkezés 2012. január 1-jével hatályos.
54
A bekezdést a 14/2004. (IV. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be; a rendelkezés 2004. május 1-jével hatályos.
55
A bekezdést a 31/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be, ezzel egyidejűleg a 3. § (2) bekezdése az eredeti (4)-(6) bekezdések számozását (5)-(7) bekezdésre változtatta; a rendelkezés 2006. január 1-jén lép hatályba.
56
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 18. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
57
A paragrafust a 31/2005. (XII. 19.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 4. §-a módosította azzal, hogy az abban foglaltakat a 2005. gazdasági év tekintetében is alkalmazni kell; a rendelkezés 2006. január 1-jén lép hatályba.
58
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
59
A pontot a 4/2005. (II. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 9. §-a iktatta be; a rendelkezés 2005. március 1-jével hatályos.
60
A pontot a 4/2005. (II. 15.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 10. §-a iktatta be; a rendelkezés 2005. március 1-jével hatályos.
61
A pontot a 16/2009. (VI. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 10. §-a módosította; a rendelkezés 2009. július 15-ével hatályos.
62
A pontot a 30/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelet 4. §-a iktatta be; a rendelkezés 2011. január 1-jével hatályos.
63
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
64
A bekezdést a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.
65
A bekezdést a 16/2009. (VI. 29.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 11. §-a iktatta be; a rendelkezés 2009. július 15-ével hatályos.
66
A paragrafust az 1/2007. (I. 22.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 68. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte; a rendelkezés 2007. március 1-jével hatályos.
67
A mellékletet a 22/2011. (VII. 4.) önkormányzati rendelet 21. §-a módosította; a rendelkezés 2011. július 15-ével hatályos.