Témák A-Z

8/2002. (III. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Váci út – Fiastyúk utca -Madarász Viktor utca – Föveny utca által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

I. FEJEZET (ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. ker. igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére (a 26110, 26111, 26112, 26113, 26114 és 26118 helyrajzi számú ingatlanok területére) terjed ki.

(2) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező M 1:1000 méretarányú szabályozási tervvel együtt érvényes.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala, melyet övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.

(2) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló 1997. évi LXXVIII. törvény 35. § szerinti tanulmány, amelyre az elvi engedélyre vonatkozó előírások (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet) érvényesek. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is

(3) Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle), illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni az országos és a fővárosi hatályos jogszabályoknak, a KVSZ-nek, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos szabványoknak, e rendeletnek és mellékletének megfelelően szabad.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) a szabályozási vonalat,

c) az építési övezetek, illetve az övezetek határait,

d) az építési hely határát,

e) a közhasználat céljára átadott területet és

f) az övezeti jellemzőket.

(3) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében);

b) a közterületi építményhez alakítandó telek méreteit és azon a közterületi építmény elhelyezésének módját a közlekedés biztonságának figyelembevételével, valamint

c) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját,

d) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját, illetve

e) a közterület alá nyúlás mértékét és módját, kivéve ha 0,5 méternél kisebb és szerkezeti megoldások indokolják.

Telekalakítás

4. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Újabb tel(k)ek csak a telekalakításra vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően alakítható(k) ki.

II. FEJEZET (ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK)

Területfelhasználás

5. § (1) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi keretövezetekbe tartozik:

a) beépítésre szánt területek:

I ………………….intézményterületek;

b) beépítésre nem szánt területek:

1. KL-KT …………..közlekedési és közműterület, továbbá

2. Keretövezetbe nem sorolt közterület.

(2) A beépítésre szánt területek közül a munkahelyi (M) területek intézményi (I) keretszabályozási övezetbe sorolódnak át a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bek. f/ pontja alapján.

Építmények elhelyezése

6. § (1) Az intézményterületen (I) a keretövezetben meghatározott építmények közül nem helyezhetõ el önálló rendeltetési egységként nagykereskedelem és raktár, valamint 6000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelem.

(2) A fentiekben meg nem határozott, az OTÉK-ban és a BVKSZ-ben nem tiltott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén a környezetnek történő megfelelést településrendezési hatástanulmányban kell igazolni, a jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei között.

(3) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(4) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény nem helyezhető el.

(5) A területen, közterületen csak esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy, stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(6) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között – az erre vonatkozó helyi rendelet hatályba lépéséig – környezetvizsgálat alapján helyezhető el.

(7) A területen DIN A0 méretet elemeiben vagy összességében meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – ún. „óriás reklám” – csak a kerületi reklámszabályzat szerint helyezhető el. Elhelyezhető továbbá az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett DIN A0 méretet meghaladó óriásreklám és az épület részeként kialakított cégfelirat.

(8) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető.

Funkciók a pincében és a földszinten

7. § A területen, épület pinceszintjén és földszintjén csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el az övezeti előírásoknak megfelelően, valamint gépjárműtárolók.

Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A zártsorú beépítési módú területen az építmények annak szabályai szerint helyezhetők el (az építési hely(ek)et a szabályozási terv rögzíti).

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) A területen az építési telkeken létesíthető legnagyobb beépíthető alapterület mértékéig – az építési engedélyezést megelõző kötelező elvi engedély alapján – több épület is elhelyezhető.

(4) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) az előkert méretét az irányadó építési vonal, valamint ahol a szabályozási terv nem rendelkezik:

1. új építés esetén a telek közterület felőli határvonala,

2. meglévő épület bővítése esetén az épület közterület felőli homlokzatának síkja

határozza meg.

b) a hátsókert mérete: – ahol a szabályozási terv nem rendelkezik – a hátsókerti építési határvonal, mely a szomszédos épületek telekhatáron fekvő hátsókerti sarokpontjaitól legfeljebb 3,0 m-rel térhet el, a telekhatártól mért 3,0 m-es sávon belül.

c) az építmények közötti legkisebb távolságot – ahol a szabályozási terv nem rendelkezik – a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(5) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért legalább 3 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét jelenti.

c) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától – a szabályozási terv eltérő előírása hiányában – legfeljebb 1,50 méterrel térhet el, de nem lehet magasabb 27 méternél.

d) Ahol az illeszkedési elõírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

e) A tűzfal mélysége az utcai építési vonaltól legfeljebb 18 méter lehet.

f) A területen a közterületek felől látható takaratlan tűzfal (a megengedettnél nagyobb mértékben) nem alakítható ki akkor sem, ha az a meglévő zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon, tűzfaltakarással kell kialakítani. Az épületek alatt a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható. A takaratlan tűzfalak megfelelő takarásáról gondoskodni kell.

(6) Építmények részleges vagy teljes bontása

A szabályozási tervben meghatározott, az építési engedély feltételeként bontandó építmények, építményrészek:

a) bővítése nem megengedett,

b) átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból lehet végezni,

c) felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

(3) A területen előtető, előlépcső, kizárólag gyalogosok által használható lejtő (rámpa) az építési hely határán – közterület esetében annak területébe a közterületekre vonatkozó szabályok keretei között – túlnyúlhat.

(4) A területen építmény(rész) a közterület fölé csak a hatályos előírások szerint nyúlhat.

(5) Tetőtérbeépítés (illetve a tetõtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint létesíthető:

a) ha a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

b) új önálló rendeltetési egység kialakítható, ha annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható,

c) ha a tetőtérbeépítésnek műszaki és

d) egyéb akadálya nincs.

(6) A területen csak legfeljebb 1 méter magas támfalú, a fölött áttört kerítés létesíthető. A közhasználatra átadott terület felé kerítés csak az épület vonalában létesíthető.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) A tervezési terület a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/1. számú melléklete alapján “C” kevésbé érzékeny terület, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C3.

b) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

c) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt – a talaj védelme érdekében – csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

d) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

e) A hrsz. 26118 telken meglévõ épületet átalakítani, bõvíteni, használati módját megváltoztatni, illetve új épületet létesíteni a talaj és a talajvíz szennyezettsége és a korábbi üzemeltetésbõl adódó környezetterhelés komplex vizsgálata alapján meghatározott feltételek, valamint az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően szabad.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A levegõ tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad. A levegőtisztaság védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokban (a szabályozási terv hatályba lépésekor a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet) foglalt határértékek betartandók.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthetõ garázs levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba.

c) Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(3) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek (pl. töltőállomás) víznyelői csak olaj- és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. A hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés a csatornabírságról) szerinti határértékek betartandók. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetõvé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(4) Zaj- és rezgésvédelem

A csend védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984. (I. 23.) EÜM sz. zajvédelmi rendelet) szerint kell eljárni. Határérték túllépés esetén a többletterheléssel arányos védelem eszközeit meg kell határozni és azokat (aktív vagy passzív zajvédelmi beavatkozás) meg kell valósítani.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő 1,5-szörös mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az engedélyezési eljárás keretében – meghatározhatja.

c) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat zöldfelületként, (ha a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi) fásítva kell kialakítani és fenntartani.

d) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a tűzfalakon takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl.: rácsozat, stb.).

e) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

f) A megmaradó értékes növényzet (Föveny utca és Madarász V. utca fái) építés alatti védelméről gondoskodni kell.

g) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenység során (pl. töltőállomás üzemeltetése, stb.) keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállíttatásáról a keletkeztető üzemeltetőnek a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodnia.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) Bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé (Budapesti Történeti Múzeum), a földmunkák figyelemmel kísérése és az esetleges leletmentés érdekében.

III. FEJEZET (ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK)

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) A jellemzően zártsorú beépítés a Váci úti térfalon az OTÉK 34. § (3) bekezdésére és a KVSZ 28. § (4) bekezdésére figyelemmel közhasználatú gyalogosfelülettel a Madarász Viktor utca és Bence utca között kijelölt gyalogostengely vonalában megszakítható.¹

(3) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell kialakítani.

(4) ÉPÜLETEK MAGASSÁGA

a) A legfeljebb 26,0 m-es építménymagasság alkalmazása mellett az épület legmagasabb pontja 30,0 m lehet. A Madarász utcai homlokzatok magassága legfeljebb 22,0 m lehet. A szabályozási tervlapon feltüntetett építménymagassági előírások hatályukat vesztik.²

b) Az új épületek közterület felőli homlokzatának magassága a Váci út mentén legalább 16 méter kell, hogy legyen.

c) A Váci út menti telkeken az építménymagasság minimum 18 m kell, hogy legyen.

(5) BEÉPÍTETTSÉG:

a) Az épületek elhelyezésére kijelölt területek határát a szabályozási terv rögzíti (építési hely).

b) A legnagyobb beépítettség mértékét az övezeti előírások rögzítik.

(6) ZÖLDFELÜLETEK:

a) Intézményterületen a telkek zöldfelületének minden 150 m2-e után, lakóterületen minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken.

b) Ahol az övezeti előírások nem teszik kötelezővé teljes értékű zöldfelület kialakítását, ott a telek terepszint fölött be nem épített területének legalább 75%-át (min. 30 cm-es föld-feltöltéssel vagy azzal egyenértékűen kialakított) zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (Tetőkert is kialakítható területarányosan.)

(7) ÉPÍTMÉNYEK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK:

a) A hrsz. 26114 és 26118 telkeken bármilyen új építés csak a Bence utca teljes hosszának megnyitása után engedélyezhető.

b) A hrsz. 26114 telek kialakult beépítése miatt, emelet, illetve tetőtérbeépítés esetén nem kötelező a minimális zöldfelület kialakítása, új épület építése esetén a telekre meghatározott legkisebb zöldfelület 10% kell, hogy legyen.

c) A hrsz. 26118 telken a jelenlegi tevékenység a hatályos jogszabályoknak megfelelően folytatható. Hatósági engedélyhez kötött tevékenység csak abban az esetben engedélyezhető, ha:

1. a telek funkcióváltásával egyidejűleg új beépítés valósul meg, továbbá

2. meglévő építmény korszerűsítése, felújítása a környezetvédelmi előírások érvényesítését szolgálja.

Beépítésre szánt területek

I-XIII-V/Z JELŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZET

13. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:³

I-III-V/Z: I keretövezetbe sorolt intézmény-területek teljes közművesítéssel kialakított telkein

Z: zártsorú beépítési módú,

1500: legalább 1500 m2-es telekterületen,

26,0: a megengedett legnagyobb építménymagasság 26,0 m, a legkisebb 16,0 m.

65: A beépítettség (beépítési %) – új beépítés esetén – nem haladhatja meg a 65%-ot.

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 30 %.

(3) A szintterületi mutató 4,00 épület m²/telek m², településrendezési szerződés alapján közhasználat céljára átadott terület esetén 4,50 épület m²/telek m².⁴

(4)⁵

(5) Ahol a szabályozási terv előkert megtartását kötelezővé teszi, ott a közterületek felé eső előkertek terepszint alatt nem építhetők be, zöldfelületként kell kialakítani azokat.

(6) A telek és az építmények jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

Beépítésre nem szánt területek

KL-KT-XIII jelű és keretövezetbe nem sorolt közterületek

14. § (1) A KL-KT-XIII – közlekedési célú közterület – célzott területfelhasználási módú övezetekbe sorolt és a keretövezetbe nem sorolt közterületek a közlekedési területek közé tartoznak.

(2) Az övezet területén a KL-KT jelű keretövezet előírásai szerint kell eljárni.

(3) A Bence utca teljes területét – keretövezetbe nem sorolt közterületként – a szabályozási tervben meghatározott jellemzőkkel kell ki

Közlekedési építmények elhelyezése

15. § (1) Az új közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („közterületi zöldfelületek”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni. A szabályozási tervben meg nem határozott közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) A területen az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéseihez tartozó gépkocsik elhelyezéséről – általában – telken belül, terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül, illetve az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell gondoskodni.

(6) Az épületek (kivéve lakóházak), rendeltetési egységek parkolási igényének meghatározásakor az OTÉK rendelkezéseiben foglaltakhoz képest maximum 80 %-os csökkentés engedélyezhető az OTÉK 42. § (10) bekezdése szerinti forgalmi vizsgálat alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával:

a) metróállomás 400 méteres körzetén belül új épület építése,

b) meglévő magas tetős épület tetőterének beépítése,

c) meglévő lapos tetős épületen magas tető létesítése és a tetőtér beépítéseesetén.

(7) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

Közmű építmények elhelyezése

16. § (1) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(2) A meglévő közműhálózatok védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség mellett, a vonatkozó (a szabályzat hatályba lépésekor: az MSz 7487/2) előírások szerint.

(4) Új mérőhelyeket a közterületi vezetékekről leágazva telekhatáron vagy épületen belül kell kialakítani.

(5) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(6) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(7) A csapadékvizet az ingatlanról a közterületre kivezetni, illetve a szomszédos telekre átvezetni tilos, elvezetését telken belüli zárt csatornával kell megoldani.

(8) Közterületen csak földfeletti tűzcsap helyezhető el.

(9) A területen légvezetéket létesíteni tilos.

(10) A tervezési területen keresztülhaladó, illetve annak közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített – biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(11) Víziközművek esetében a közterületen elhelyezett vezetékek védőtávolsága a vonatkozó előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: az MSz 7487/2-80) alapján:

(12) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó-állomások, körzeti- és iparigáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a vonatkozó előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: az IpM 6/1982.(V.6.) számú rendelet, valamint a GOMBSZ rendeletei, továbbá az MSz 7048 és az MSz 7487 számú szabványok) a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzítik:

(13) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a vonatkozó előírásban (a szabályzat hatályba lépésekor: az MSz 7487 számú szabvány) rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

(14) Távközlési hálózatok, földalatti kábelek, és alépítmények vonatkozó előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: a 1992. évi LXXII. sz. és az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény, a 253/1997. (XII. 20.) sz. Kormányrendelet és a 29/1999. (X. 6.) sz. KHV rendelet, valamint az MSz 7487 sz. szabvány) szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(15) Villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló földfeletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, alállomások és villamosművek a vonatkozó előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: az IpM 11/1984. (VIII. 22.) számú törvényerejű rendelet, továbbá az MSz 151; MSz 172; MSz 7487 számú magyar szabványok) szerint rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek:

a) A földalatti villamos 120 kV-os, 10 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

b) 10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében körüljárhatóságot és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET (Egyéb előírások)

A metró védelmi zónájára vonatkozó sajátos rendelkezések

17. § A Váci út mentén létesítendő építmények engedélyezési eljárása során el kell végeztetni és mellékelni kell a metró védelmi zóna vizsgálatát, különös tekintettel az építési technológiákra, a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: Budapest Főváros Tanácsának Városrendezési és Építészeti Főosztálya „Építési korlátozások a metró védelmi zónája által érintett ingatlanokra” c. határozata alapján a KM Tanácsi Közlekedési Főosztálya által jóváhagyott 959.292/1979 sz. Metró Tervezési Irányelvek) szerint.

Záró rendelkezések

18. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1Módosította a 24/2012. (V. 21.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2012. május 31-től.2Módosította a 24/2012. (V. 21.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2012. május 31-től.3Módosította a 24/2012. (V. 21.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2012. május 31-től.4Módosította a 32/2015. (XI. 17.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2015. november 27-től.5Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (V. 21.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés. Hatálytalan 2012. május 31-től.