Témák A-Z

48/2001. (XI. 15.)Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Dráva utca – Visegrádi utca – Révész utca – Hegedűs Gyula utca által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Bp. XIII. kerület Dráva u. – Visegrádi u. – Révész u. – Hegedűs Gyula u. által határolt területre (továbbiakban: terület) terjed ki.

(2) A jelen rendelet csak a mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest elhelyezni, átalakítani, bővíteni vagy lebontani, épület rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni csak e rendelet rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK-ot a BVKSZ-ben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni, valamint az általános érvényű egyéb törvények, jogszabályok és szabványok vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2) A szabályozási terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) építési övezet határa

b) övezeti mutatók: a BVKSZ keretövezeti határértékeinek figyelembevételével meghatározott paraméterek (beépítési mód, megengedett beépítési mérték, megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság, min. telekterület)

c) kötelezően létesítendő telekhatár

d) (irányadó) építési vonal: a 6. § (1) bek. szerint

e) építési hely határa

f) kötelezően megtartandó zöldfelület

g) megtartandó fa

h) telepítendő fa

i) megszüntető jel

j) homlokzatosítás: a városképi megjelenés érdekében az épület jelentősebb felújítása, átépítése során a meglévő tűzfalat homlokzatszerűen kell kialakítani

k) a tervezési terület határa.

A kötelező érvényű szabályozási elemek csak új KSZT keretében módosíthatók.

(3) A szabályozási terven alkalmazott tájékoztató elemek: meglévő (megtartásra javasolt) épület.

Telekalakítás

3. § (1) A tervezési területen telket alakítani (összevonni, megszüntetni, újraosztani) csak a szabályozási tervlapon ábrázolt módon lehet.

(2) A 25680/57 hrsz-ú telek átalakítása során az új telek mérete azonos kell legyen a jelenlegi méretével (562 m2).

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

I-XIII-SZ

Szabadonálló beépítésű intézményterület

4. § (1) Az építési övezetbe jellemzően a szabadonálló beépítés szerint beépített és beépíthető intézményterületek tartoznak.

(2) Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(3) A parkolás felszíni parkolóban is biztosítható.

(4) Az építési övezetben építményt az alábbi paraméterek betartásával lehet elhelyezni:

– minimális telekméret: 1500 m2

– telek legkisebb kialakítható szélessége: 30 m

– beépítési mód: szabadonálló

– beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50%

– megengedett legkisebb építménymagasság: 7,5 m

– megengedett legnagyobb építménymagasság 16,0 m

– zöldfelület legkisebb mértéke: 35%

– terepszint alatti építmény max. beépítési mértéke: 50%

– szintterületi mutató: max. 3,0 m2/m2.

I-XIII-Z/1

Zártsorú beépítésű intézményterület

5. § (1) Az építési övezet területe jellemzően zártsorú beépítésű, elsősorban intézményépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a parkolást a terepszint alatt vagy épületben kell biztosítani.

(3) Az építési övezetben építményt az alábbi paraméterek betartásával lehet elhelyezni:

– minimális telekméret: 500 m2

– elek legkisebb kialakítható szélessége: 30 m

– beépítési mód: zártsorú

– beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60%

– megengedett legkisebb építménymagasság: 12,0 m

– megengedett legnagyobb építménymagasság: 21,0 m

– zöldfelület legkisebb mértéke: 20%

– erepszint alatti építmény max. beépítési mértéke: 80%

– szintterületi mutató: max. 3,5 m2/m2.

Egyedi előírások

6. § (1) A terv területén az irányadó építési vonalon az új épület homlokzatának min. 60%-ának kell elhelyezkednie.

(2) Új épület elhelyezésénél a földszinten az utcai traktusban lakást elhelyezni nem lehet.

(3) A zártsorú beépítésű területen új épület elhelyezésénél kötelező a szomszédos, azonos építési övezetbe tartozó telekhez zártsorúan vagy tűzfalasan csatlakozni.

ÖVEZETEK

Z-FK-XIII

Fásított köztér

7. § (1) A területen a legkisebb zöldfelület mértéke 30%.

(2) A fásított köztér területén a beépítés mértéke a 2%-ot nem haladhatja meg.

(3) A területen a vendéglátás építményei közül a cukrászda, fagylaltozó elhelyezhető.

(4) A terepszint feletti építmény bruttó beépített alapterülete egyenként nem lehet nagyobb 20 m2-nél.

(5) A területen kialakított burkolt felületek legalább 50%-ának vízáteresztőnek kell lennie.

(6) Terepszint alatti létesítmény nem helyezhető el.

Értékvédelem

8. § Bármilyen földmunkával járó beruházás megkezdése elõtt értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot, hogy a földmunkákat régész figyelemmel kísérhesse és az esetleges leletmentést, annak dokumentálását elvégezhesse.

Közművek

9. § (1) A tervezési területen teljes közművesítést kell biztosítani.

(2) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani.

(3) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(4) A vonatkozó elõírások szerint minden önálló helyrajzi számmal rendelkező telek számára külön-külön önálló bekötés szükséges.

(5) Az általános csatornázási tervtől való eltérés esetén a többletvizek közcsatornába történő bevezetésének előfeltétele az érintett befogadóhálózat bővítése, illetve rekonstrukciója.

Közlekedés

10. § (1) A közutak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége nem változik.

(2) Új beépítés, bővítés, vagy funkcióváltás esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhely-férőszámot a vonatkozó előírásoknak megfelelő mennyiségben és módon kell biztosítani.

Zöldfelületek

11. § (1) A szabályozási tervlapon kötelezően megtartandó zöldfelületként jelölt területen a meglévő fák csak különösen indokolt esetben vághatók ki, a terület kialakításában a zöldfelületi jellegnek meg kell maradnia.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt megtartandó fasorokban fakivágás, fasor felújítás, a fasorokat érintő út- és közműépítés csak részletes fasor-védelmi és -rendezési terv alapján készíthető. A tervben meg kell jelölni az adott fasor karakterének, fafaj-összetételének, állapotának (kor, egészségi állapot) leginkább megfelelő pótlási módot.

(3) A Visegrádi utca mentén a meglévő zöldsávban egységes fasor telepítendő kis lombkoronájú, nagy díszértékű fajta felhasználásával (pl. berkenye, törzses galagonya).

(4) A területen lévő élő fát kivágni – kivéve gyümölcsfa – csak kertészeti szakvélemény alapján lehet. A fapótlás mértéke a kivágott fák törzsátmérőjének 1,20-szerese. A fapótlásról a telken belül kell gondoskodni.

(5) Felszíni parkoló – kivéve a terepszint alatti létesítmény tetején létesülő parkolót – csak fásítottan alakítható ki, 4 beállásonként legalább egy közepes vagy nagy lombkoronájú, magas törzsű fa telepítése kötelező.

(6) Terepszint alatti létesítmény felett zöldfelület legalább 25 cm-es talajtakarás esetén létesíthető.

(7) Tömbbelsőkben parkolófelületet csak vízáteresztő burkolatú kialakítással lehet létesíteni.

(8) A zöldfelületek – kivéve tetőkert – kialakításánál átlagosan 0,5 m mélységben, de (fasori vagy egyedi) fák telepítésének helyén az ültető-gödör teljes, azaz 1x1x1 m-es mértékében talajcsere szükséges.

(9) Egybefüggő zöldfelületek, új fasori sávok csak az öntözőhálózat egyidejű létesítésével kivitelezhetők.

Környezetvédelem

12. § (1) A szabályozási terv területén a Védett I. levegőtisztaságvédelmi kategória vonatkozó határértékei betartandók. A szennyezőanyagokra vonatkozó emissziós és immissziós határértékek túllépését okozó új létesítmény elhelyezése, illetve ilyenek üzemeltetése tilos.

(2) A felszíni vízvezetési rendszerek csak a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó engedélyezett tervek alapján kivitelezhetők.

(3) Mélyalapozás csak a talaj- és rétegvizek szabad áramlását biztosító műszaki megoldások egyidejű alkalmazásával és előzetes talajmechanikai és hidrológiai szakvélemény alapján végezhető.

(4) Bontás-építés során előkerülő talajszennyező anyagot, vagy szennyezett talajt az építtetőnek meg kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelően a szennyezett anyagot lerakóhelyre kell szállíttatni, illetve ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

(5) A területen kontakt talajszennyezést okozó ipari – üzemi – szolgáltató tevékenység nem folytatható.

(6) Új létesítmény a hatályos zajvédelmi előírások területhasználatra vonatkozó határértékeinek túllépésével nem helyezhető el.

(7) Az építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó zajvédelmi előírások szerinti határértékeket. Amennyiben határérték túllépés következik be, a megfelelő zajgátló berendezések elhelyezése, a zaj- és rezgésterhelésből származó kárelhárítás a káros hatás keltőjének feladata. A védelem-elhárítás módját a Környezetvédelmi Felügyelőséggel történő egyeztetés és annak előírásai szerint kell elvégezni.

(8) A lakó- és középületek helyiségeire előírt immissziós zajhatárértékeknek teljesülniük kell.

(9) A kerület közigazgatási területének szennyeződés érzékenységi besorolása „A”- fokozottan érzékeny terület a 33/2000. Kormányrendelet értelmében meghatározottan.

Záró rendelkezések

13. § Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.