Témák A-Z

41/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet¹

a Budapest XIII. kerület Dózsa György út – Kassák Lajos utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Dévai utca – Tüzér utca – Lőportár utca – Lehel utca által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

I. FEJEZET (Alkalmazási előírások)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. kerület igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére (a 28157, 28158, 28159, 28162, 28163/4, 28163/6, 28165, 28166/1, 28166/2, 28169, 28170, 28171/1, 28171/2, 28172/4, 28180, 28181/1, 28181/2, 28183/1, 28183/2, 28184, 28185/1, 28185/2, 28186/1, 28186/2, 28189, 28190/1, 28190/2, 28193 és 28195 helyrajzi számú ingatlanok területére) terjed ki.

(2) A rendelet csak a mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala, melyet övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.

(2) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló tanulmány. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is, és igazolni kell a környezetre vonatkozó terhelési határértékekhez való megfelelést.

(3) Homlokzatmagasság: a homlokzat síkja és a tető metszésvonala, illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (a továbbiakban: a területen) az országos és a fővárosi hatályos jogszabályokat, az általános érvényű egyéb rendelkezéseket és hatósági előírásokat, a vonatkozó hatályos szabványokat e rendeletnek és mellékletének megfelelő kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) a szabályozási vonalat,

c) az építési övezetek, illetve az övezetek határait,

d) az építési hely határát,

e) a kötelező építési vonalat és

f) az övezeti jellemzőket.

(3) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében),

b) a közterületi építményhez alakítandó telek méreteit és azon a közterületi építmény elhelyezésének módját a közlekedés biztonságának figyelembe-vételével,

c) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját,

d) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját, illetve

e) a közterület alá nyúlás mértékét és módját, kivéve ha 0,5 m-nél kisebb és szerkezeti megoldások indokolják.

Telekalakítás

4. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Újabb tel(k)ek csak a telekalakításra vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően alakítható(k) ki.

II. FEJEZET (Általános előírások)

Területfelhasználás

5. § A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi keretövezetekbe tartozik:

a) beépítésre szánt területek:

l. I ……………………..intézményterületek;

2. M……………………munkahelyi területek;

3. L1…………………..nagyvárosias lakóterületek;

4. L2 ………………….városias lakóterületek;

b) beépítésre nem szánt területek:

1. Z-KK ………………………..közkert;

2. KL-KT ……………………..közlekedési és közműterület, továbbá

3. Keretövezetbe nem sorolt közterület.

Építmények elhelyezése

6. § (1) Az intézményterületeken (I) a keretövezetben meghatározott építmények közül nem helyezhető el önálló rendeltetési egységként nagykereskedelem és raktár.

(2) A munkahelyi területeken (M) a keretövezetben meghatározott építmények közül nem helyezhető el önálló rendeletetési egységként nagykereskedelem és raktár.

(3) A nagyvárosias lakóterületeken (L1), a keretövezetben meghatározott építmények közül nem helyezhető el parkolóház és kereskedelmi funkciójú épület. Önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkció legnagyobb bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

(4) A városias lakóterületeken (L2) a keretövezetben meghatározott építmények közül nem helyezhető el parkolóház, irodaház és kereskedelmi funkciójú épület. Önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkció legnagyobb bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.

(5) A fentiekben meg nem határozott, az OTÉK-ban és a BVKSZ-ben nem tiltott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 11. § b/ pontja szerinti elvi építési engedély kérése kötelező. Az elvi építési engedély kérelemben a környezetnek történő megfelelést településrendezési hatástanulmányban kell igazolni, a jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei között.

(6) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(7) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény nem helyezhető el.

(8) A területen, közterületen csak esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(9) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között – az erre vonatkozó helyi rendelet hatályba lépéséig – környezetvizsgálat alapján helyezhető el.

(10) A területen DIN A0 méretet elemeiben vagy összességében meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – un. „óriás reklám” – csak a kerületi reklámszabályzat szerint helyezhető el. Elhelyezhető továbbá az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett DIN A0 méretet meghaladó óriásreklám és az épület részeként kialakított cégfelirat.

(11) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető. A Kassák Lajos utca Dévai utca és Taksony utca közötti szakaszán ideiglenes jelleggel működő piac, a Lehel Csarnok épületének használatbavételéig maradhat fenn.

Funkciók a pincében és a földszinten

7. § A területen, épület pinceszintjén és földszintjén – lakás rendeltetési egység kivételével – csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el, a pinceszinten ezen kívül gépjárműtároló is.

Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A zártsorú beépítési módú területen az építmények annak szabályai szerint helyezhetők el (az építési hely(ek)et a szabályozási terv rögzíti).

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) A területen az építési telkeken létesíthető legnagyobb beépíthető alapterület mértékéig – az építési engedélyezést megelőző kötelező elvi engedély alapján – több épület is elhelyezhető.

(4) Telkek összevonásával az elhelyezhető építmények bruttó beépített területe és bruttó szintterülete nem növekedhet az övezeti előírásokban meghatározott határértékek fölé.

(5) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) az előkert méretét a kötelező építési vonal, a szabályozási terv rendelkezése hiányában:

1. új építés esetén a telek közterület felőli határvonala,

2. meglévő épület bővítése esetén az épület közterület felőli homlokzatának síkja határozza meg.

b) a hátsókert mérete: – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a hátsókerti építési határvonal, mely a szomszédos épületek telekhatáron fekvő hátsókerti sarokpontjaitól legfeljebb 3,0 m-rel térhet el, a telekhatártól mért 3,0 m-es sávon belül.

c) az építmények közötti legkisebb távolságot, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(6) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

c) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért legalább 3 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét jelenti.

d) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától – a szabályozási terv eltérő előírása hiányában – legfeljebb 1,50 méterrel térhet el, de nem lehet magasabb 27 méternél.

e) Az épület udvari (belső vagy közterületről nem látható) csatlakozó homlokzatának magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a telek közterületről nem látható (takart) részén és a csatlakozó tűzfalak magasságánál legfeljebb 1,50 méterrel lehet magasabb. Ugyanakkor az új udvari homlokzat a csatlakozó – az előzőek szerint növelt magasságú -tűzfalak felső élére fektetett 45 fokos lejtésű síkokat sem metszheti, és nem lehet magasabb 27 méternél.

f) Ahol a szabályozási terv meghatározott bővítést (emeletráépítés, tetőtérbeépítés) jelöl, az illeszkedést ehhez az értékhez kell biztosítani, figyelembe véve a meglévő épület magasságát.

g) Amennyiben a meglévő épület homlokzata az utca felől a telekhatáron van, az attól mért 3 méter hosszban az új homlokzat az építési vonalon kell, hogy álljon.

h) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

i) Új építés esetén a tűzfal mélysége az utcai építési vonaltól legfeljebb 30 méter lehet.

j) A területen a közterületek – elsősorban a Lehel utca – felől látható takaratlan tűzfal (a megengedettnél nagyobb mértékben) nem alakítható ki akkor sem, ha az a meglévő zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével vagy közterület (beleértve a belső és magánutat is) megnyitásával alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon, tűzfaltakarással kell kialakítani. Az épületek alatt a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható. A hátsókertben kialakuló takaratlan tűzfalak megfelelő takarásáról gondoskodni kell.

(7) Építmények részleges vagy teljes bontása

A szabályozási tervben meghatározott, az építési engedély feltételeként bontandó építmények, építményrészek:

a) bővítése nem megengedett,

b) átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból lehet végezni,

c) felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület, meglévő épület bontása esetén, a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

(3) A területen előtető, előlépcső, kizárólag gyalogosok által használható lejtő (rámpa) az építési hely határán – közterület esetében annak területébe a közterületekre vonatkozó szabályok keretei között – túlnyúlhat.

(4) A területen építmény(rész) a közterület fölé csak a hatályos előírások szerint nyúlhat.

(5) A területen polgári védelmi létesítmény megszüntetéséhez, átalakításához, felújításához, bővítéséhez a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság hozzájárulása szükséges, amit figyelembe kell venni a vele közvetlenül határos telkek beépítésekor is.

BŐVÍTÉS

(6) A területen meglévő épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére csak a hatályos előírások alapján, a szabályozási tervnek megfelelően kerülhet sor.

(7) Tetőtérbeépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint létesíthető:

a) ha a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

b) új önálló rendeltetési egység kialakítható, ha annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható,

c) ha a tetőtérbeépítésnek mûszaki és

d) egyéb akadálya nincs.

(8) A szabályozási tervben meglévőként jelölt és a fenti előírásokkal nem érintett épület átalakítása, illetve bármely, az épület megjelenésének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetében lévő épület(ek)hez.

UDVAR LEFEDÉSE

(9) szabályozási tervben meghatározott épületek esetében bővítmény létesítésére – a terepszint alatti bővítmény kivételével – az új épületek kialakítására vonatkozó előírások érvényesek.

(10) A területen egyszintes kialakítású fedett udvar létesíthető az udvar lefedésével, ahol:

a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított,

b) biztosított az övezeti előírásokban meghatározott zöldfelületi minimum,

c) a lefedés az érintett helyiségek használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak,

d) az udvar lefedésére növényzettel telepített és fenntartott tetőkertként vagy üvegtetővel kerül sor.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

b) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt – a talaj védelme érdekében – csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

d) A terület átépülő – korábban ipari használatú – területrészein a talaj esetleges szénhidrogén vagy nehézfém szennyezettségét kimutató vizsgálatot kell készíttetni. Amennyiben a vizsgálatok szennyezett talajrészeket mutatnak ki, azokat – szakhatósági ellenőrzés mellett – ki kell emelni és veszélyes hulladéklerakóban, vagy megsemmisítő helyen kell elhelyezni.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékei betartandók. A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba.

c) Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(3) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek (pl. töltőállomás) víznyelői csak olaj- és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. A hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984. OVH 2. vízvédelmi rendelet) szerinti határértékei betartandók. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(4) Csendvédelem

A csend védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984. EÜM sz. zajvédelmi rendelet) szerint kell eljárni. A lakó és egészségügyi, valamint gyermekintézmények térségében ellenőrző zajszintmérések készítendők. Határérték túllépés esetén a többletterheléssel arányos védelem eszközeit meg kell határozni és azokat (aktív vagy passzív zajvédelmi beavatkozás) meg kell valósítani. A védelemről a többletterhelést okozó intézménynek, létesítménynek kell gondoskodni.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő 1,5-szörös mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az engedélyezési eljárás keretében – meghatározhatja.

c) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat zöldfelületként, fásítva kell kialakítani és fenntartani.

d) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a tűzfalakon takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl: rácsozat, stb.).

e) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

f) A megmaradó értékes és védett növényzet (közterületen és telken belül) építés alatti védelméről gondoskodni kell.

g) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenység során (pl. töltőállomás üzemeltetése, stb.) keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállíttatásáról a keletkeztető üzemeltetőnek a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodnia.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) Bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé (Budapesti Történeti Múzeum), a földmunkák figyelemmel kísérése és az esetleges leletmentés érdekében.

III. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú, hézagosan zártsorú, keretes vagy szabadonálló beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell kialakítani.

(4) ÉPÜLETMAGASSÁG:

a) Az épületek magassága – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 25%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb 27 méternél, az övezetben megengedett építménymagasság keretei között.

b) Az új épületek közterület felőli homlokzatának magassága a Lehel utcában és a Bulcsú utca Lehel utca – Tüzér utca közötti szakaszán legalább 16 méter kell, hogy legyen.

(5) BEÉPÍTETTSÉG:

a) Az épületek elhelyezésére kijelölt területek határait a szabályozási terv rögzíti (építési hely).

b) A legnagyobb beépítettség mértékét az övezeti előírások rögzítik.

c) Egy saroktelek és egy közbülső telek összevonásával kialakított telket sarokteleknek kell tekinteni.

d) A 28189 hrsz. telken lévő épület, amennyiben a rendeltetése nem változik, emelet, illetve tetőtér ráépítésével bővíthető a bontandóként jelölt épületrész bontása nélkül, a szabályozási tervben meghatározott oldalkert megtartása mellett.

e) A 28171/2 hrsz. telken lévő épület emelet és tetőtér beépítése csak a jelenleg földszint + 5 emeletes épületrészeken megengedett.

(6) Zöldfelületek:

a) Intézmény- és munkahelyi területen a telkek zöldfelületének minden 150 m2-e után, lakóterületen minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken.

b) Ahol az övezeti előírások nem teszik kötelezővé teljes értékű zöldfelület kialakítását, ott a telek terepszint fölött be nem épített területének legalább 50 %-át (min. 30 cm-es földfeltöltéssel) zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (Tetőkert is kialakítható területarányosan.)

Beépítésre szánt területek

M-XIII-ID jelű építési övezet

13. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(1) M-XIII-ID OLE OBJECT jelű építési övezet

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 25 %.

(3) A szintterületi mutató 2,00 épület m2/telek m2.

(4) A telek és az építmények jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

I-XIII-V/Z jelű építési övezet

14. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(1) I-XIII-V/Z OLE OBJECT jelű építési övezet

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 30 %.

(3) A szintterületi mutató 4,00 épület m2/telek m2.

(4) A telek és az építmények jellemzőit a 2. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

I-XIII-V/SZ jelű építési övezet

15. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(1) I-XIII-V/SZ OLE OBJECT jelű építési övezet

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 35 %.

(3) A szintterületi mutató 3,00 épület m2/telek m2.

(4) A telek és az építmények jellemzőit a 3. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

L1-XIII-V jelű építési övezet

16. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(1) L1-XIII-V OLE OBJECT jelű építési övezet

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke 20 %.

(3) A szintterületi mutató 4,50 épület m2/telek m2.

(4) A telek és az építmények jellemzőit a 4. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

(5) Jelen rendelet hatályba lépésekor, tűzfaltakarás céljából, a már meglévő épület emeletráépítése és tetőtérbeépítése akkor is engedélyezhető, ha ezzel a szintterületi mutató nagyobb lesz, mint a 4. számú táblázatban rögzített érték, de nem lehet nagyobb 5,0-nél.

L2-XIII-K jelű építési övezet

17. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(1) L2-XIII-K OLE OBJECT jelű építési övezet

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 30 %.

(3) A szintterületi mutató 3,00 épület m2/telek m2.

(4) A telek és az építmények jellemzőit az 5. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

Beépítésre nem szánt területek

Z-KK-XIII jelű övezetek

18. § (1) A Z-KK jelű övezetek a közkert célzott területfelhasználási módú zöldterületek közé tartoznak.

(2) A Z-KK-XIII jelű övezet területén kizárólag a közkert területén megengedett építmények helyezhetők el a 6. számú táblázat szerint.

(3) Az övezet területén újabb telek nem alakítható ki.

KL-KT-XIII jelű és keretövezetbe nem sorolt közterületek

19. § (1) A KL-KT-XIII – közlekedési célú közterület – célzott területfelhasználási módú övezetekbe sorolt és a keretövezetbe nem sorolt közterületek a közlekedési területek közé tartoznak.

(2) Az övezet területén a KL-KT jelű keretövezet előírásai szerint kell eljárni.

Közlekedési építmények elhelyezése

20. § (1) Az új közlekedési területek szabályozási szélességét és a kialakultak méreteit a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken (“közterületi zöldfelületek”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni. A szabályozási tervben meg nem határozott közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) A területen az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéseihez tartozó gépkocsik elhelyezéséről – általában – telken belül, terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül, illetve az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell gondoskodni.

(6) Az épületek (kivéve lakóházak) parkolási igényének meghatározásakor az OTÉK rendelkezéseiben foglaltakhoz képest maximum 50 %-os csökkentés engedélyezhető az OTÉK 42. § (10) bekezdése szerinti forgalmi vizsgálat alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával:

a) metróállomás 400 méteres körzetén belül új épület építése,

b) meglévő magastetős épület tetőterének beépítése,

c) meglévő lapostetős épületen magastető létesítése és a tetőtér beépítése

esetén.

(7) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

Közmű építmények elhelyezése

21. § (1) A tervezési terület közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és egyéb létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített – biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A tervezett létesítményeket teljes, magas szintű közművesítéssel kell ellátni.

(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: MSZ 7487/2.) szerint.

(5) Házi vízbekötés csak az egyesített rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötést követően engedélyezhető.

(6) A hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(7) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(8) A csapadékvíz elvezetést zárt csatornába való bekötéssel kell megoldani.

(9) Távhőszolgáltató tömbcsatorna védőtávolsága a műtárgyaktól mérve 1,0-1,0 m.

(10) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó-állomások, körzeti- és iparigáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: IpM 6/1982.(V.6.) számú törvényerejű rendelet, a GOMBSZ rendeletei, továbbá az MSZ 7084 és az MSZ 7487 számú szabványok) a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzítik:

(11) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a hatályos előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: MSZ 7487 számú szabványban) rögzített, az útpálya tájolása szerinti “hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

(12) Villamos és távbeszélő hálózatok esetében a hatályos előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: a 2/1979.(I.26.) sz. NIM és az IpM 11/1984.(VIII.22.) sz. törvényerejű rendelet, valamint az MSZ 7487 sz. szabvány) rögzített védőtávolságok terjedelme:

kisfeszültségű légkábelnél és távbeszélő légvezeték esetében 1,0-1,0 m

120 kV-os, 10 kV-os és 0,4 kV-os földkábelek,

távbeszélő törzskábel és alépítmény esetében 1,0-1,0 m

10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében körüljárhatóságot és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET (Egyéb előírások)

Záró rendelkezések

22. § Jelen rendelet a kihirdetéskor lép hatályba.

1. melléklet

Szabályozási terv M=1:1.000

1. függelék

Védettségek

A hatályos jogszabályok (a szabályozási terv hatályba lépésekor: A főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló 54/1993.(1994.II.1.) Főv. Kgy. rendelet melléklete) alapján a Dózsa György út 138-142. sz. (28159 hrsz.), a Lehel utca 4/c. sz. (28170 hrsz.), a Lehel utca 14. sz. (28158 hrsz.) és a Lehel utca 16. sz. (28157 hrsz.) ház Budapest helyi védettségű értéke.

A hatályos jogszabályok (a szabályozási terv hatályba lépésekor: a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. számú rendelet 5. számú melléklete) alapján a Lehel utcában lévő fasor védett.

Kerületi védelemre javasolt épület

A 28184 hrsz. telken lévő épületet a XIII. kerületi Önkormányzat kerületi védelemre javasolja.

1

A rendeletet módosította a 29/2005. (XII. 19.); 33/2007. (X. 25.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet.