Témák A-Z

40/2001. (X. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

Budapest, XIII. kerület Madarász Viktor utca – Babér utca – Csuka utca – Agyag utca által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

I. FEJEZET (Alkalmazási előírások)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. kerület igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére (a 26085/184 és 26085/185, valamint a (26122), (25085/22), (25085/24), (25085/186) helyrajzi számú ingatlanok területére) terjed ki.

(2) A rendelet csak a rendelet mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényes.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala, melyet övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.

(2) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló tanulmány. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is, és igazolni kell a környezetre vonatkozó terhelési határértékekhez való megfelelést.

(3) Homlokzatmagasság: a homlokzati sík és a tető metszésvonala (lapostető esetén az attikafal felső éle), illetve a homlokzati sík és a járdatővonal (rendezett terepszint) metszése között függőlegesen mért távolság.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (továbbiakban: a területen) az országos és a fővárosi hatályos jogszabályokat, az általános érvényű egyéb rendelkezéseket és hatósági előírásokat, a vonatkozó hatályos szabványokat e rendeletnek és mellékletének megfelelő kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) a szabályozási vonalat,

c) az építési övezetek, illetve az övezetek határait,

d) az építési hely határát és

e) az övezeti jellemzőket.

(3) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében),

b) a közterületi építményhez alakítandó telek méreteit és azon a közterületi építmény elhelyezésének módját a közlekedés biztonságának figyelembe-vételével, valamint

c) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját,

d) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját, illetve

e) a közterület alá nyúlás mértékét és módját, kivéve ha 0,5 méternél kisebb és szerkezeti megoldások indokolják.

Telekalakítás

4. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Újabb tel(k)ek csak a telekalakításra vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően alakítható(k) ki.

II. FEJEZET (Általános előírások)

Területfelhasználás

5. § (1) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi keretövezetekbe tartozik:

a) beépítésre szánt területek:

1. I…………..intézményterületek;

b) beépítésre nem szánt területek:

1. KL-KT……….közlekedési és közműterület, továbbá

2. Keretövezetbe nem sorolt közterület.

(2) A beépítésre szánt területek közül a 26085/184 hrsz. telek Babér utca felőli része nem keretövezetbe sorolt közterületbe, illetve közlekedési célú közterületbe (KL-KT) sorolódik át a hatályos 46/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján.

Építmények elhelyezése

6. § (1) Az intézményterületen (I) a keretövezetben meghatározott építmények közül nem helyezhető el önálló rendeltetési egységként nagykereskedelem és raktár, valamint 2.500 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelem.

(2) A fentiekben meg nem határozott, az OTÉK-ban és a BVKSZ-ben nem tiltott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 11. § b) pontja szerinti elvi építési engedély kérése kötelező. Az elvi építési engedély kérelemben a környezetnek történő megfelelést településrendezési hatástanulmányban kell igazolni, a jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei között.

(3) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(4) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény nem helyezhető el.

(5) A területen, közterületen csak esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(6) A területen DIN A0 méretet elemeiben vagy összességében meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó – un. „óriás reklám” – csak a kerületi reklámszabályzat szerint helyezhető el. Elhelyezhető továbbá az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett DIN A0 méretet meghaladó óriásreklám és az épület részeként kialakított cégfelirat.

(7) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető.

Funkciók a pincében és a földszinten

7. § A területen, épület pinceszintjén és földszintjén csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el az övezeti előírásoknak megfelelően, valamint gépjárműtárolók.

Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A zártsorú beépítési módú területen az építmények annak szabályai szerint helyezhetők el (az építési hely(ek)et a szabályozási terv rögzíti).

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) A területen az építési telkeken létesíthető legnagyobb beépíthető alapterület mértékéig – az építési engedélyezést megelőző kötelező elvi engedély alapján – több épület is elhelyezhető.

(4) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) az előkert méretét az irányadó építési vonal, valamint az építési hely határa határozza meg.

b) a hátsókert mérete: – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a hátsókerti építési határvonal, mely a szomszédos épületek telekhatáron fekvő hátsókerti sarokpontjaitól legfeljebb 3,0 m-rel térhet el, a telekhatártól mért 3,0 m-es sávon belül.

c) az építmények közötti legkisebb távolságot, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

(5) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért legalább 3 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét jelenti.

c) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától – a szabályozási terv eltérő előírása hiányában – legfeljebb 1,50 méterrel térhet el, de nem lehet magasabb 30 méternél.

d) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

e) A tűzfal mélysége az utcai építési vonaltól legfeljebb 20 méter lehet.

f) A területen a közterületek felől látható takaratlan tűzfal (a megengedettnél nagyobb mértékben) nem alakítható ki akkor sem, ha az a meglévő zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon, tűzfaltakarással kell kialakítani. Az épületek alatt a tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható. A takaratlan tűzfalak megfelelő takarásáról gondoskodni kell.

(6) Építmények részleges vagy teljes bontása

A szabályozási tervben meghatározott, az építési engedély feltételeként bontandó építmények, építményrészek:

a) bővítése nem megengedett,

b) átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból lehet végezni,

c) felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

(3) A területen előtető, előlépcső, kizárólag gyalogosok által használható lejtő (rámpa) az építési hely határán a közterület területébe a közterületekre vonatkozó szabályok keretei között túlnyúlhat.

(4) A területen építmény(rész) a közterület fölé csak a hatályos előírások szerint nyúlhat.

(5) Tetőtérbeépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint létesíthető:

a) ha a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

b) új önálló rendeltetési egység kialakítható, ha annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható,

c) ha a tetőtérbeépítésnek mûszaki és

d) egyéb akadálya nincs.

(6) A területen csak legfeljebb 1 méter magas támfalú a fölött áttört kerítés létesíthető. Az Agyag utcában kerítés csak az épület vonalában létesíthető.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

b) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt – a talaj védelme érdekében – csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

d) A területen meglévő épületet átalakítani, bővíteni, használati módját megváltoztatni, illetve új épületet létesíteni a talaj és a talajvíz szennyezettsége és a korábbi üzemeltetésből adódó környezetterhelés komplex vizsgálata alapján meghatározott feltételek, valamint az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően szabad.

(2) Levegõtisztaság-védelem

a) A Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékei betartandók. A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba.

c) Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(3) A víz védelme

a) A terület a vonatkozó jogszabály szerint a „Kiemelten érzékeny” kategóriába tartozik.

b) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek (pl. töltőállomás) víznyelői csak olaj és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. A hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984. OVH 2. vízvédelmi rendelet) szerinti határértékek betartandók. Terepszint, ill. épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(4) Csendvédelem

A csend védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984. EÜM sz. zajvédelmi rendelet) szerint kell eljárni. Határérték túllépés esetén a többletterheléssel arányos védelem eszközeit meg kell határozni és azokat (aktív vagy passzív zajvédelmi beavatkozás) meg kell valósítani.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő 1,5-szörös mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az engedélyezési eljárás keretében – meghatározhatja.

c) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat zöldfelületként, (ha a terepszint alatti beépítés lehetővé teszi) fásítva kell kialakítani és fenntartani.

d) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a tűzfalakon takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl.: rácsozat, stb.).

e) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületekkel kell kialakítani és fenntartani.

f) A megmaradó értékes növényzet (Babér utca, Csuka utca fái) építés alatti védelméről gondoskodni kell.

g) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenység során (pl. töltőállomás üzemeltetése, stb.) keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállíttatásáról a keletkeztető üzemeltetőnek a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodnia.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

A táj és a településkép védelme

11. § (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) koncepcióhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) Bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé (Budapesti Történeti Múzeum), a földmunkák figyelemmel kísérése és az esetleges leletmentés érdekében.

III. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú (keretes) beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell kialakítani.

(4) ÉPÜLETEK MAGASSÁGA:

a) Az épületek magassága – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 25%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb 30 m-nél, az övezetben előírt építménymagasság keretei között.

b) Az új épületek közterület felőli homlokzatának magassága a Csuka utca (hrsz. (26085/24) közterület) mentén legfeljebb 19 méter lehet.

(5) BEÉPÍTETTSÉG:

a) Az épületek elhelyezésére kijelölt területek határát a szabályozási terv rögzíti (építési hely).

b) A legnagyobb beépítettség mértékét az övezeti előírások rögzítik.

(6) ZÖLDFELÜLETEK:

a) A lakóterületen a telkek zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken.

b) Ahol az övezeti előírások nem teszik kötelezővé teljes értékű zöldfelület kialakítását, ott a telek terepszint fölött be nem épített területének legalább 65%-át (min. 30 cm-es föld-feltöltéssel vagy azzal egyenértékűen kialakított) zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (Tetőkert is kialakítható területarányosan.)

Beépítésre szánt területek

I-XIII-V/Z jelű építési övezet

13. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(1) I-XIII-V/Z OLE OBJECT jelű építési övezet

I-XIII-V/Z: I keretövezetbe sorolt intézményterületek teljes közművesítéssel kialakított telkein

Z: zártsorú beépítési módú,

1.500: legalább 1.500 m2-es telekterületen,

25,0: a megengedett legnagyobb építménymagasság 25,0 m, a legkisebb 16,0 m.

65: A beépítettség (beépítési %) – új beépítés esetén – nem haladhatja meg a 65%-ot.

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 30 %.

(3) A szintterületi mutató 4,00 épület m2/telek m2.

(4) A telek és az építmények jellemzőit az 1. számú táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

Beépítésre nem szánt területek

KL-KT-XIII jelű és keretövezetbe nem sorolt közterületek

14. § (1) A KL-KT-XIII – közlekedési célú közterület – célzott területfelhasználási módú övezetekbe sorolt és a keretövezetbe nem sorolt közterületek a közlekedési területek közé tartoznak.

(2) Az övezet területén a KL-KT jelű keretövezet előírásai szerint kell eljárni.

(3) A Csuka utca teljes területét – keretövezetbe nem sorolt közterületként – a szabályozási tervben meghatározott jellemzőkkel kell kialakítani.

Közlekedési építmények elhelyezése

15. § (1) A kialakult közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási terv rögzíti.

(2) A (26085/220) helyrajzi számú közterületet (a Csuka utcát) úgy kell kialakítani, hogy újabb ki- és behajtó annak területe felé ne nyíljon.

(3) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(4) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („közterületi zöldfelületek”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni. A szabályozási tervben meg nem határozott közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(5) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca-, illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(6) A területen az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéseihez tartozó gépkocsik elhelyezéséről – általában – telken belül, terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül, illetve az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell gondoskodni.

(7) A területen megszüntetendő garázsok visszapótlásáról legkésőbb az építési engedélyezési eljárás keretében rendelkezni kell.

(8) Az épületek (kivéve lakóházak), rendeltetési egységek parkolási igényének meghatározásakor az OTÉK rendelkezéseiben foglaltakhoz képest maximum 50 %-os csökkentés engedélyezhető az OTÉK 42. § (10) bekezdése szerinti forgalmi vizsgálat alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával:

a) metróállomás 400 méteres körzetén belül új épület építése,

b) meglévő magastetős épület tetőterének beépítése,

c) meglévő lapostetős épületen magastető létesítése és a tetőtér beépítése

esetén.

(9) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. meghatározásával).

Közmű építmények elhelyezése

16. § (1) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(2) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség mellett, a vonatkozó (a szabályzat hatályba lépésekor: az MSz 7487/2) előírások szerint.

(3) A közművek elhelyezéséről közterületen kell gondoskodni, illetve az esetleges szolgalmi jog alakításáról legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásáig kell rendelkezni.

(4) Házi vízbekötést csak akkor szabad engedélyezni, ha az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötés megtörtént.

(5) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(6) A tervezési területen keresztülhaladó, illetve annak közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített – biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(7) Földgázhálózatok esetében a gázvezetékek részére a vonatkozó előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: az IpM 6/1982.(V.6.) sz. rendelet és az MSz 7084 sz. szabvány) szerint a nyomásfokozattól függő védőtávolságok terjedelme:

a) nagyközépnyomású hálózatok esetében………………………….9,0-9,0 m,

b) kisnyomású (max. 1 bar-os) vezetéknél………………………….3,0-3,0 m.

(8) Villamos és távbeszélő hálózatok esetében a vonatkozó előírásokban (a szabályzat hatályba lépésekor: a 2/1979.(I.26.) sz. NIM és az IpM 11/1984.(VIII.22.) sz. rendelet, valamint az MSz 7487 sz. szabvány) rögzített védőtávolságok terjedelme:

a) A 30 kV-os nagyfeszültségű kábelhálózat esetében…………………….1,0-1,0 m,

a 10 kV-os középfeszültségű esetében………………………………………1,0-1,0 m,

0,4 kV-os kisfeszültségű földkábelek esetében……………………………1,0-1,0 m,

az ELMŰ hírközlő-kábel esetében……………………………………………1,0-1,0 m,

a távbeszélő törzskábel és alépítmények esetében……………………….1,0-1,0 m,

b) 10/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél közvetlen közterületi kapcsolatot, teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében körüljárhatóságot és 5 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni.

IV. FEJEZET (Egyéb előírások)

Záró rendelkezések

17. § (1) Jelen rendelet hatálybalépésével a területre vonatkozó 14/1996.(IV.26.)Ö.K. számú rendelettel jóváhagyott, Váci út – Fiastyúk utca – Madarász utca – Agyag utca – Csuka utca – Babér utca – Gyöngyösi utca által határolt területre vonatkozó, R 35 963 tervtári számú RRT Madarász Viktor utca – Babér utca – Csuka utca – Agyag utca által határolt területre vonatkozó része hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet a kihirdetéskor lép hatályba.

Megjegyzés: A rendelet melléklete megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájában.