Témák A-Z

30/2001. (IX. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Váci út – Véső utca – Visegrádi utca – Süllő utca által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bek. c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Budapest XIII. kerület Váci út – Véső u. – Visegrádi u. – Süllő u. által határolt területre (továbbiakban: tervezési terület) terjed ki.

(2) A jelen helyi építési szabályzat csak a rendelet mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó.

(3) A jelen rendelet melléklete a szabályozási terv.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest elhelyezni, átalakítani, bővíteni vagy lebontani, épület rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni csak a szabályozási tervben és a Helyi Építési Szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

A szabályozási tervben és a Helyi Építési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az OTÉK, a BVKSZ és az általános érvényű egyéb törvények, jogszabályok és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.

(2) A szabályozási terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) irányadó építési vonal (az 5. § (3), (4) bekezdése szerint)

b) építési hely határa: az övezeti mutatók betartásával új épület csak ezen kereten belül elhelyezhető, meglévő és megtartásra javasolt épület bővíthető,

c) övezeti mutatók: a BVKSZ keretövezeti határértékeinek figyelembevételével meghatározott paraméterek (legkisebb kialakítható telekterület, beépítési mód, megengedett beépítési mérték, max. szintterületi mutató, megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság, legkisebb kötelező zöldfelületi mérték, terepszint alatti beépítés max. mértéke),

d) gépjármű be- és kihajtás helye: pontos helye közútkezelői hozzájáruláshoz, esetenként építési engedélyhez kötött,

e) megtartandó fa,

f) telepítendő fa,

g) telepítendő BVKSZ által védett fasor,

h) tervezési terület határa: a terv hatályának térképi lehatárolása.

A kötelező érvényű szabályozási elemek csak új szabályozási terv keretében módosíthatók.

(3) A szabályozási terven alkalmazott irányadó elem:

– meglévő, megtartásra javasolt épület: az épület az építési övezeti előírások betartásával átépíthető, rendeltetése megváltoztatható.

A nem kötelező érvényű szabályozási elem irányadó jellegű, ezért attól a szabályozási terv módosítása nélkül, az építési hatósági engedélyezési eljárás keretében el lehet térni.

(4) A szabályozási terven alkalmazott tájékoztató elemek:

megszüntetett kerítés.

Telekalakítás

3. § A tervezési területen telket alakítani (összevonni, megszüntetni, újraosztani) az építési övezetben előírt minimális telekterület betartásával lehet.

Az I-XIII-ZN jelű építési övezet

4. § (1) Az I-XIII-ZN jelű építési övezet az intézményterületek zártsorúan beépített, nagytelkes, magas intenzitású része.

(2) Az építési övezetben építményt az alábbi paraméterek betartásával lehet elhelyezni:

– minimális telekméret: 1600 m2

– beépítési mód: zártsorú

– beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:70%

– megengedett legkisebb építménymagasság: 16,0 m, a Váci út mentén 21,0 m legnagyobb építménymagasság 25,0 m.

– zöldfelület legkisebb mértéke: 20%

– terepszint alatti építmény: a telekterület 100%-án, ha mélygarázsként kerül kialakításra, egyéb esetben 80%-án

– kialakítható min. telekszélesség: 30,0 m, a 8. § (4) bekezdése figyelembevételével

– szintterületi mutató: max. 4,5.

(3) Az építési övezetben a BVKSZ 36. § (3) bekezdés szerint megengedett funkciók helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben a BVKSZ 36. § (5) bekezdésében leírt melléképítmények közül nem helyezhető el:

a) hulladéktartály-tároló,

b) kerti épített tűzrakóhely,

c) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 és vízszintes vetülettel,

d) folyadék- és gáztároló.

Egyedi előírások

5. § (1) A Váci út menti beépítések homlokzatmagassága minimum 18,0 m lehet. (Homlokzatmagasság: magastetős épület esetén a homlokzati sík és a tetőszerkezet metszéspontja, más esetben a homlokzati falsík magassági értéke a járdaszinthez képest.)

(2) Új épület elhelyezésénél a földszinten a lakófunkció kizárt, a Váci út mentén új lakás sehol sem építhető.

(3) A tervezési területen a beépítés vonala a jelölt irányadó vonaltól 5,0 m-t a telek felé eltérhet.

(4) A Véső utcáról megközelíthető telkek esetében a földszint feletti szintek homlokzati síkja a jelölt építési vonaltól a közterület felé 1,5 m-t eltérhet, de maximum a teljes utcai homlokzathossz 40%-án.

(5) Új épület elhelyezésénél a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ha a homlokzati sík nem kerül a hátsó telekhatár vonalára, a hátsókert minimum 10,0 m.

(6) A tervezési területen a beépítés zártsorú. Új épület elhelyezésénél kötelező mindkét szomszédos telek felé zártsorúan, vagyis tűzfalasan csatlakozni.

Értékvédelem

6. § (1) Bármilyen földmunkával járó beruházás megkezdése előtt értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot, hogy a földmunkákat régész figyelemmel kísérhesse és az esetleges leletmentést, annak dokumentálását elvégezhesse.

(2) A Véső u. 7-ben (hrsz.: 25739) az engedélyhez kötött építési munka esetén az építésügyi hatósági engedélyezésről értesíteni kell az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt.

Közművek

7. § (1) A tervezési területen teljes közművesítést kell biztosítani.

(2) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani.

(3) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) helyigényét közterületen, a közterület szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(4) A vonatkozó előírások szerint minden önálló helyrajzi számmal rendelkező telek számára külön-külön önálló bekötés szükséges.

(5) A közművezetékek térszint alatti elrendezését az MSZ 7487/2-80. számú szabvány tartalmazza.

(6) Az általános csatornázási tervtől való eltérés esetén a többletvizek közcsatornába történő bevezetésének előfeltétele az érintett befogadóhálózat bővítése, illetve rekonstrukciója.

(7) A mélyparkolók elvezetendő vizeit helyi átemelővel kell a közcsatornahálózatba emelni.

(8) Közcsatornába történő bevezetés esetén a vízminőséget illetően a 4/1984. (II. 7.) OVH rendelet előírásai az irányadóak.

(9) A tervezett transzformátorokat épületben kell elhelyezni, a közterületről történő közvetlen megközelítés biztosításával.

Közlekedés

8. § (1) A 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42. §-a és a 47/1998. (X. 15.) Budapest Főváros Közgyűlés rendelet (BVKSZ) 65. §-a alapján az újonnan megvalósuló beépítések, funkcióváltások esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozóhelyek száma – melyeket telken belül kell elhelyezni – 50%-kal csökkenthető (lakófunkció kivételével) a metróállomások közelsége miatt.

Új funkció kialakításánál a rakodó- és tárolóhelyeket is telken belül kell elhelyezni.

(2) A metróvonal védelmi zónáját a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Főosztályának T 50 számú építési korlátozása biztosítja. A 25740 hrsz-ú és a 25741 hrsz-ú ingatlanokon (Váci út 96. és 98.) helyezkedik el a metróvonal főszellőzője. A főszellőző elhelyezhető épületben is. A metró védelmi zónájában – lsd. 1. sz. ábra – végzendő építési tevékenységéhez az UVATERV szakvéleménye és a BKV Rt. hozzájárulása szükséges.

(3) A felszín alatti beépítés mélységének meghatározásához talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni, mely azt korlátozhatja, különös tekintettel a metró alagútra és a talajvíz áramlására.

(4) A Váci úton útcsatlakozás (kapubehajtó) csak a 25735 és a 25740 hrsz-ú ingatlanok rendeltetésszerű használatának biztosítására alakítható ki (üzemeltethető). Amennyiben a 25735 és/vagy a 25740 hrsz-ú ingatlanok összevonásra vagy újraosztásra kerülnek, a gépjárművel történő megközelítést a Véső, illetve a Süllő utca felől kell biztosítani.

A Süllő utcában ingatlankiszolgálást biztosító útcsatlakozás (kapubehajtó) a szabályozási terven jelölt módon a Váci úttól mért 40 m-es távolságon belül nem létesíthető.

Zöldfelületek

9. § (1) A tervezési területen a tömbbelső kertek kialakítása érdekében az előírt zöldfelületi arány a telek területének min. 20%-a, amelyet háromszintes (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényállománnyal kell kialakítani. Kivételt képez, ha a terepszint alatti beépítés a telekterület 100%-a, ekkor a zöldfelületi minimumot nem kötelező betartani.

(2) 100%-os terepszint alatti beépítés esetén a terepszint feletti be nem épített terület legalább 50%-án tetőkertet kell létesíteni és fenntartani.

(3) A területen lévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák kivágása csak előzetes engedéllyel lehetséges. Pótlásukról a területen belül szükséges gondoskodni.

(4) A Váci út menti BVKSZ védelem alatt álló fasor kiegészítendő, kb. 8-8 m-es tőtávolságra ültetett előnevelt nyugati ostorfa példányokkal.

(5) A Visegrádi utcai fasor megtartandó, illetve 8-8 m tőtávolságra ültetett előnevelt virágos kőris példányokkal kiegészítendő.

(6) Egybefüggő zöldfelületek, új fasori sávok kialakításánál az öntözőhálózat egyidejű létesítéséről, vagy az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(7) Zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fásszárú növények legalább 50 %-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáikból kerüljenek ki.

Környezetvédelem

10. § (1) A teljes területen a Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó határértékek betartása kötelező, az 5/1990. (XII. 6.) NM rendelet és a 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés.

(2) A tervezési területen a külső térbe kijutó, bűzt okozó tevékenység nem végezhető. Diffúz légszennyezést okozó tevékenység kizárólag zárt térben folytatható.

(3) A terület a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi kategóriába tartozik a 33/2000.(III.17.)Korm. rendelet alapján, amely előírásai betartandók.

(4) A területen talaj- és talajvízszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(5) Bontási és mélyépítési munkálatok során meg kell vizsgálni a talaj és talajvíz szennyezettségét.

(6) A területen a vízháztartást befolyásoló, megváltoztató mélyépítési vagy egyéb tevékenység nem végezhető.

(7) A területen a feltöltésekre szánt anyag hulladék nem lehet. A feltöltésre szánt anyagot előzetesen véleményeztetni kell az illetékes környezetvédelmi és talajvédelmi hatósággal.

(8) A zöldfelületek kialakításánál és a fasorok felújításánál talajcsere szükséges min. 0,50 m mélységben (de a fasori fák esetén az ültető gödör teljes, azaz 1x1x1 m-es mértékben).

(9) A burkolt felületeket és környezetüket úgy kell kialakítani, hogy a felszínre jutó csapadékvíz lehetőség szerint minél nagyobb arányban szabadon – a talajlemosódás veszélye nélkül – a talajba szivároghasson.

(10) A területen csak a tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett, legfeljebb fél évig. A veszélyes hulladékokra ezen túlmenően a 120/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet az irányadó.

(11) A területen a 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet szerinti 3. zajvédelmi kategóriára (lakóterület és intézményterület tömör városias beépítéssel) vonatkozó határértékeket kell betartani (nappal 65, éjjel 55 dBA). A Váci út mentén lévő épületek zajérzékeny homlokzatain passzív akusztikai védelem (zajgátló, zajelnyelő hatású építőanyagok és nyílászárók alkalmazása) szükséges. Valamennyi olyan épület esetében, ahol a közlekedésből származó külső zajterhelés 10 dB-nél nagyobb mértékben túllépi a nappali 165 dB és – lakóépületeknél – az éjszakai 55 dB értéket, szintén passzív akusztikai védelmet kell alkalmazni. Az építési engedély részeként az erre vonatkozó vizsgálatokat és javaslatokat tartalmazó munkarészt is be kell nyújtani.

Záró rendelkezések

11. § Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.