Témák A-Z

29/2001. (IX. 20.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Lomb utca – Forgách utca – Teve utca – Rozsnyai utca által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az előírások hatálya

1. § (1) A rendelet területi határa kiterjed a Budapest, XIII. kerület Lomb utca – Forgách utca – Teve utca – Rozsnyai utca által határolt területre, azaz hrsz: 26154, 26155, 26162/1, 26162/2, 26163, 26165, 26166, 26161/2, 26161/4, 26161/3, 26160, 26159/2, 26158, 26157, 26156 telkekre.

(2) Jelen előírások csak a rendelet mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényesek.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv) együttes alkalmazásával lehet.

(2) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személy részére nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyektől eltérni csak a rendelet módosítása esetén lehet).

(3) A szabályozási tervben és a helyi építési előírásokban rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új szabályozási terv készítésével módosíthatók:

– szabályozási vonal,

– építési övezet határa és övezeti jellemzők,

– építési hely határa,

– az épületek bontására vonatkozó jelölések és előírások.

(4) A 2. § (2) bekezdésben nem említett elemek irányadó jellegűek, ezért azok a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók.

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre (ezen belül intézményi és munkahelyi) területekre, valamint beépítésre nem szánt (ezen belül keretövezetbe nem sorolt közterületekre) tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetekbe tartoznak:

a) M munkahelyi keretövezet, amelyek a hrsz: 26162/1, 26162/2, 26163, 26165, 26166, 26161/2, 26161/3, 26161/4 telkek.

b) I intézményterület keretövezet, amelyek a hrsz: 26154, 26155, 26156, 26157, 26158, 26159/2, 26160 telkek.

(3) A beépítésre nem szánt területek besorolása az FSZKT szerint:

A keretövezetbe nem sorolt közterületek, ide tartoznak a Lomb utca, Rozsnyai utca, Teve utca, Forgách utca.

Beépítési módok

4. § Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen a beépítésre szánt övezeten belül az alábbi beépítési módok alakíthatók ki:

a) Zártsorú beépítési mód (Z), ahol az épületek nyílás nélküli határfalai (tűzfalai) a közös telekhatáron közvetlenül egymáshoz csatlakoznak.

b) Hézagosan zártsorú beépítési mód (HZ), amely az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező – általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló – sajátos beépítési mód.

Építési övezetek

5. § (1) A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat szabályai szerinti rendelet hatálya alá tartozó területen kialakított építési övezetek és azok övezeti jellemzői:

I intézményterületi keretövezeten belül:

I-XIII/Z-G, ahol

– a beépítés módja: zártsorú

– maximális beépítettség: 100/80%,

– maximális szintterületi mutató: 4,5 m2/m2,

– maximális homlokzatmagasság: 7,5 -16,0 m

– minimális telekméret: 1000m2

– minimális zöldfelület 20%/TK

Munkahelyi keretövezeten belül:

M-XIII/Ü, ahol

– a beépítés módja: hézagosan zártsorú

– maximális beépítettség: 50%,

– maximális szintterületi mutató: 2,0 m2/m2,

– maximális homlokzatmagasság: 5,5 -16,0 m

– minimális telekméret: 1500m2

– minimális zöldfelület 25%.

(2) Az I-XIII/Z-G építési övezetre vonatkozó részletes előírások:

a) A telekalakításra és a telekre vonatkozó előírások:

– Az ingatlanok továbbosztása nem, telekösszevonások megengedettek.

b) Az építmények fő rendeltetése szerint lehet: kereskedelem, vendéglátás, oktatás, irodai- és lakófunkció.

c) Az épületek elhelyezésére, építmények kialakítására vonatkozó előírások:

1) Telken belül maximum két épület helyezhető el.

2) A telkeken a beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény, közintézmény vagy járműtároló kerül kialakításra, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet 80%-nál nagyobb és az építési övezet további szabályozási mutatói sem léphetők túl.

3) Új épület építése, meglévő épület bővítése, illetve funkcióváltás kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a tulajdonos az OTÉK 42. §-ban meghatározott normák szerinti minimum parkoló mennyiséget telken belül kialakítani és fenntartani tudja.

4) A telek homlokvonalán húzódó kötelező beépítési vonal betartása kötelező.

5) Építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságtól a homlokzati sík kiállása a telek homlokvonalán 0,5 m-ig engedélyezhető a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával, ha az a közterület, illetőleg annak két oldalán fekvő építmények rendeltetésszerű használatát nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti.

6) Az épületek tetőkialakítása lapos- és magastetős egyaránt lehet.

(3) Az M-XIII/Ü építési övezetre vonatkozó részletes előírások:

a) A telekalakításra és a telekre vonatkozó előírások:

– A keretövezeten belül kialakult telkek továbbosztása nem, telekösszevonás megengedett.

b) Az elhelyezhető épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

– Fő rendeltetés a nem üzemi jellegű tevékenységek, raktározás, egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények.

c) Az épületek, építmények kialakítására vonatkozó előírások:

1) Új épület építése, meglévő épület bővítése, illetve funkcióváltás kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a tulajdonos az OTÉK 42. §-ában meghatározott normák szerinti minimum parkoló mennyiséget telken belül kialakítani és fenntartani tudja.

2) Egy telken belül maximum két épület helyezhető el.

3) A kötelező beépítési vonallal jelölt fal síktól homlokzatkialakításban eltérni nem lehet.

4) Az épületek földszintes és magastetős tetőkialakítása egyaránt megengedett.

d) A szabályozási tervlapon bontásra jelölt épületekre vonatkozó előírások:

1) Bontásig az épületeken csak az állagmegóvásra irányuló építési munkák végezhetők el.

2) Az épületek elbontásáról abban az esetben kell gondoskodni, ha az ingatlan bármely épületén épületbővítés, homlokzatátalakítás, szerkezetátalakítás, vagy bármilyen más építészeti beavatkozás történik.

3) A bontandó épületek bővítése, átalakítása nem megengedhető.

e) Amennyiben a 26165 hrsz-ú ingatlanon található – a Polgári Védelemhez tartozó – szirénát is érintő építészeti beavatkozás történik, úgy előzetesen a Fővárosi Polgári Védelmi Parancsnokság konkrét eseti szakhatósági hozzájárulását kell megkérni.

(4) A tervezési területen bármilyen földmunkával járó beruházás, tereprendezés előtt a beruházó-építtetőnek a konkrét kiviteli tervek ismeretében egyeztetnie kell a Budapesti Történeti Múzeummal, hogy az esetleges leletmentést el lehessen végezni. A kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. tv. értelmében, ha a régészeti megfigyelés során régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, akkor a leletmentést a beruházó költségén kell biztosítani.

Keretövezetbe nem sorolt közterületek

6. § A keretövezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások:

a) e közterületeken terepszint feletti építmény nem helyezhető el,

b) e közterületeken a köztárgyak közül csak közvilágítási, közlekedésirányítási, távközlési, postai műtárgy, illetőleg geodéziai jel, önálló reklámhordozó helyezhető el.

Telekalakítás

7. § (1) 1. § (1) bekezdésében körbehatárolt területen telket alakítani csak jelen előírásban foglaltak szerint lehet.

(2) A hrsz: 26162/1 és 26162/2 ingatlanok összevonása kötelező a szabályozási tervlapon feltüntetettek szerint.

(3) A hrsz: 26161/2 ingatlant érintve a Teve utca kiszabályozása 20,0 m szabályozási szélességre a szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint kötelező.

(4) A területen telket osztani nem, telket összevonni pedig az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 23. § (3) bek. a/, b/ pontok betartásával lehetséges.

Közlekedési területek

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület kialakult közlekedési- és úthálózata megtartandó.

(2) A Teve utcát a szabályozási tervlapon jelölt szakaszon 20,0 m-es szabályozási szélességre kell bővíteni a hrsz.: 26161/2 telek határvonalának hátrahúzásával.

(3) Az ingatlanokhoz tartozó funkciókhoz szükséges parkoló igényeket telken belül kell biztosítani felszíni vagy térszín alatti parkolókban.

(4) A keretövezetbe nem sorolt, a kerületi önkormányzat tulajdonában lévő utcákon az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a közlekedést kiszolgáló épületek, építmények közül csak a közlekedési építmények helyezhetők el.

(5) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen a közterületek a járműves és gyalogos közlekedés, valamint a közművek elhelyezését szolgálják. A közterületek számára a mellékelt szabályozási terv szerinti szabályozási szélességek biztosítandók.

(6) Új kapubehajtó kialakításáról (döntött szegély, áteresz) az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

Közműhálózatok

9. § (1) A keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni, a technológiai szennyvizek előkezelését biztosítani kell és be kell tartani a 3/1984. (II. 7.) OVH és 4/1984. (II. 7.) OVH előírásait.

(2) A területen a tűzoltási és felvonulási utakat, valamint a tűzivízszerzési helyeket továbbra is biztosítani kell.

Zöldterületek

10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen lévő zöldfelületek növényzete, a keretövezetbe nem sorolt közterületek zöldsávjai, fasorai megőrzendők, a fasorok kiegészítendők.

(2) Az övezeti jellemzők között előírt telken belüli minimum zöldterületek létesítése kötelező.

Környezetvédelem

11. § (1) A területen a 4/1984. EÜM sz. Zajvédelmi rendeletben előírt határértékek betartandók. Az iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyes területén üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett. A hangnyomásszintje nappal (6-22h): 60db, éjjel (22-6h): 50db lehet.

(2) A védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékeit meghaladó emissziót keltő funkció az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen nem telepíthető.

(3) A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület kategóriába tartozik.

(4) Keletkező veszélyes hulladékok elkülönítetten gyűjtendők, elszállításukról és megsemmisítésükről szakvállalkozó bevonásával kell gondoskodni.

Egyéb rendelkezések

12. § Az FSZKT korrekciójaként a hrsz.: 26162/1, 16162/2, 26163, 26165, 26166, 16161/2, 26161/3, 26161/4 ingatlanok munkahelyi keretövezetből intézményterületi keretövezetbe kerülnek.

Záró rendelkezések

13. § Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.