Témák A-Z

22/2001. (VII. 9.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Váci út – Dózsa György út – Kassák Lajos utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Lehel tér által határolt terület építési szabályzatáról ¹

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselõ-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet.

I. FEJEZET (Alkalmazási elõírások)

Az előírások hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest XIII. ker. igazgatási területének a szabályozási tervben lehatárolt részére (a 28179/2, 28179/3, 28179/4, 28179/5, 28197/1, 28197/3, 28197/4, 28199, 28202/1, 28202/2, 28203, 28204, 28205, 28206, 28208/1, 28208/2, 28213, 28214/1, 28214/2, 28215, 28216, 28217, 28218, 28219, 28221 és 28222/1 helyrajzi számú ingatlanok területére) terjed ki.

(2) A rendelet csak a rendelet mellékletét képező szabályozási tervvel együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala, melyet övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell.

(2) Övezeti határvonal: két beépítésre szánt, illetve nem szánt területen belül kialakított övezetet elválasztó telekhatár.

(3) Településrendezési hatástanulmány: a környezetalakítás jogszabályban meg nem határozott feltételeinek tisztázását szolgáló 1997. évi LXXVIII. törvény 35. § szerinti tanulmány, amelyre az elvi engedélyre vonatkozó előírások (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet) érvényesek.

(4) Telek be nem építhető területe: a telek terepszint felett be nem építhetõ területe.

Az előírások alkalmazása

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen (a továbbiakban a területen) területet felhasználni, telket és területet alakítani, épületet, továbbá építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint rendeltetését módosítani és mindezekre hatósági engedélyt adni az országos és a fővárosi hatályos jogszabályoknak, a KVSZ-nek, az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos szabványoknak, e rendeletnek és függelékeinek megfelelően szabad.

(2) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) az övezet rendeltetését,

b) a szabályozási vonalat,

c) az építési övezetek, ill. az övezetek határait,

d) az építési hely határát,

e) a kötelező építési vonalat és

f) az övezeti jellemzőket.

(3) A kötelezõ elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(4) Az irányadó és a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azoktól e rendelet módosítása nélkül el szabad térni.

(5) Minden esetben elvi engedélyben kell meghatározni az alábbi építési feltételeket:

a) egy telken több épület elhelyezésének módját (az utcakép egységessége érdekében),

b) a közterületi építményhez alakítandó telek méreteit és azon a közterületi építmény elhelyezésének módját a közlekedés biztonságának figyelembevételével,

c) a tetőfelépítmény építészeti kialakításának módját,

d) a tetősíkban elhelyezett nyílástól eltérő megoldás módját, illetve

e) a közterület alá nyúlás mértékét és módját.

Telekalakítás

4. § (1) A rendeletnek megfelelő irányadó telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Újabb tel(k)ek csak a jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően alakítható ki.

II. FEJEZET (Általános elõírások)

Területfelhasználás

5. § (1) A terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) szerint az alábbi területfelhasználási egységek közé tartozik:

a) beépítésre szánt területek:

1. I……………….intézményterületek;

2. L7…………….telepszerű lakóterületek;

b) beépítésre nem szánt területek:

1. Z-KK……….közkert;

2. KL-KT……..közlekedési és közműterület, továbbá

3. Keretövezetbe nem sorolt közterület.

(2) A beépítésre nem szánt területek közül a közkert (Z-KK) terület szabályozási tervben meghatározott része közlekedési és közműterület (KL-KT) célzott területfelhasználási módú területbe sorolódik át a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés b/ pontja alapján.

Építmények elhelyezése

6. § (1) Az intézményterületek (I) az alábbi építmények elhelyezésére szolgálnak a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor a BVKSZ 36. § (3-5) pontja) alapján:

a) közintézmények épületei,

b) igazgatási és irodaépületek,

c) szálláshely- szolgáltató épületek,

d) vendéglátás épületei,

e) egyéb közösségi szórakoztató épületek,

f) sportépítmények,

g) lakóépületek (legalább négylakásos),

h) parkolóházak,

i) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi építmények,

j) zöldfelületi építmények,

k) közlekedési építmények,

l) közmű építmények, illetve

m) köztárgyak,

valamint az a) – m) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) A lakóterület (L7) a telepszerűen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál. A keretövezetben meghatározott valamennyi funkció elhelyezhető.

(3) A fentiekben meg nem határozott, illetve nem tiltott rendeltetésű építmény(ek) telepítése esetén a környezetnek történő megfelelést településrendezési hatástanulmányban kell igazolni, a jelen szabályzat egyéb előírásainak keretei között. A településrendezési hatástanulmány ki kell, hogy térjen a tervezett létesítmény településszerkezeti és településrendezési következményeinek elemzései mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire is.

(4) A területen az építési hely közterületi határán álló sorgarázs nem helyezhető el.

(5) A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű létesítmény nem helyezhető el.

(6) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedõ, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között – az erre vonatkozó helyi rendelet hatályba lépéséig – környezetvizsgálat alapján helyezhető el.

(7) A területen DIN A0 méretet meghaladó reklámhordozó – az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezett óriásreklám és az épület részeként kialakított cégfelirat kivételével – nem helyezhető el.

(8) A területen mobil árusítóhelyek működtetése nem engedélyezhető. A Kassák Lajos utca Dévai utca és Taksony utca közötti szakaszán ideiglenes jelleggel működő piac, a Lehel csarnok épületének használatbavétele után 60 napon belül megszüntetendő.

(9) A területen, közterületen csak esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy stb. csak a közvetlen környezetet is magában foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

Funkciók a pincében és a földszinten

7. § A területen, épület pinceszintjén és földszintjén – lakás rendeltetési egység kivételével – csak a terület rendeltetésének megfelelő funkciók helyezhetők el, a pinceszinten ezen kívül gépjárműtároló is.

Illeszkedés szabályai zártsorú beépítés esetén

8. § (1) A zártsorú beépítési módú területen az építmények annak szabályai szerint helyezhetők el (az építési hely(ek)et a szabályozási terv rögzíti).

(2) Az építmények szabályozási jellemzőit az övezeti előírások határozzák meg.

(3) A területen az építési telkeken létesíthető legnagyobb beépíthető alapterület mértékéig – az építési engedélyezést megelőző kötelező elvi engedély alapján – több épület is elhelyezhető.

(4) Építési helyre vonatkozó előírások:

a) az előkert méretét a kötelező építési vonal, a szabályozási terv rendelkezése hiányában:

1. új építés esetén a telek közterület felöli határvonala,

2. meglévő épület bővítése esetén az épület közterület felöli homlokzatának síkja határozza meg.

b) a hátsókert mérete: – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a hátsókerti építési határvonal, mely a szomszédos épületek telekhatáron fekvő hátsókerti sarokpontjaitól legfeljebb 3,0 m-rel térhet el, a telekhatártól mért 3,0 m-es sávon belül.

c) az építmények közötti legkisebb távolságot, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, a vonatkozó jogszabály keretei között kell megállapítani, az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján.

d) védett épületek esetében az építési hely határvonalát az illetékes építésügyi hatóság a szabályozási tervtől eltérően is meghatározhatja.

(5) Városképi illeszkedés szabályai

a) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést.

b) Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével.

c) A csatlakozó homlokzatmagasság értéke a szomszédos épület csatlakozásától vízszintesen mért 3 m szélességű homlokzati sáv magassági értékét jelenti.

d) Az épület utcai (közterületi vagy közterületről látható) csatlakozó homlokzatmagasságát úgy kell meghatározni, hogy a csatlakozó szomszédos épületek magasságától – a szabályozási terv eltérő előírása hiányában – legfeljebb 1,50 méterrel térhet el, de nem lehet magasabb 27 méternél.

e) Az épület udvari (belső vagy közterületről nem látható) csatlakozó homlokzatának magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a telek közterületről nem látható (takart) részén és a csatlakozó tűzfalak magasságánál legfeljebb 1,50 méterrel lehet magasabb. Ugyanakkor az új udvari homlokzat a csatlakozó – az előzőek szerint növelt magasságú – tűzfalak felső élére fektetett 45 fokos lejtésű síkokat sem metszheti, és nem lehet magasabb 27 méternél.

f) Ahol a szabályozási terv meghatározott bővítést (emeletráépítés, tetőtérbeépítés) jelöl, az illeszkedést ehhez az értékhez kell biztosítani.

g) Ahol az illeszkedési előírások alkalmazása ellentmondásra vezetne, úgy azt, hogy azok közül melyiket kell alkalmazni elvi engedélyben kell meghatározni.

h) Új építés esetén a tűzfal mélysége az utcai építési vonaltól legfeljebb 18 méter lehet, amennyiben a meglévő csatlakozó tűzfal kisebb, mint 18 méter.

i) A területen a közterületek – elsősorban a Váci út – felől látható takaratlan tűzfal nem alakítható ki akkor sem, ha az a meglévő zártsorú beépítés megbontásával, kiegészítésével vagy közterület (beleértve a belső és magánutat is) megnyitásával alakul ki. Ennek megfelelően az épületeket zártsorúan csatlakozó módon, tűzfaltakarással kell kialakítani. A tűzfallal határos telekhatáron átjáró, áthajtó és árkád kialakítható.

(6) Építmények részleges vagy teljes bontása

A szabályozási tervben meghatározott az építési engedély feltételeként bontandó (építési helyen kívüli) építmények, építményrészek:

a) bővítése nem megengedett,

b) átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból lehet végezni,

c) felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett.

Épületek kialakítása

9. § (1) Új épület, meglévő épület bontása esetén, a területen csak jelen szabályzatnak megfelelően helyezhető el.

(2) Az épületeken a tetőfelépítmények (pl. lift, víztartály, antenna, stb.) területe nem haladhatja meg a beépített alapterület 25%-át.

(3) A területen előtető, előlépcső, kizárólag gyalogosok által használható lejtő (rámpa) az építési hely határán – közterület esetében annak területébe a közterületekre vonatkozó szabályok keretei között – túlnyúlhat.

(4) A területen, közterületen gépjármű rámpa a szabályozási tervben meghatározott módon és építési helyen belül helyezhető el.

(5) A területen, közterületen egyéb épület a szabályozási tervben meghatározott módon és építési helyen belül helyezhető el.

(6) A területen építmény(rész) a közterület fölé csak a hatályos előírások szerint nyúlhat – kivételt képez a Lehel téri piac épülete, melynek túlnyúlása legfeljebb 2,50 m lehet.

BŐVÍTÉS

(7) A területen meglévő épület emeletráépítéssel és/vagy magastető létesítésével történő bővítésére csak a hatályos előírások alapján, a szabályozási tervnek megfelelően kerülhet sor.

(8) Tetőtérbeépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak a jelen szabályzat szerint létesíthető:

a) ha a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor,

b) új önálló rendeltetési egység kialakítható, ha annak parkoló igénye a hatályos előírásoknak megfelelően megoldott, illetve megoldható.

c) ha a tetőtérbeépítésnek műszaki és

d) egyéb akadálya nincs.

e) a Váci út felé nem nyitható tetőablak, egyéb közterületek felé pedig csak a tető síkjában fekvő tetőnyílás nyitható.

(9) A szabályozási tervben meglévőként jelölt és a fenti előírásokkal nem érintett épület átalakítása, illetve bármely, az épület megjelenésének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetében lévő épület(ek)hez.

UDVAR LEFEDÉSE

(10) A szabályozási tervben meghatározott épületek esetében bővítmény létesítésére – a terepszint alatti bővítmény kivételével – az új épületek kialakítására vonatkozó előírások érvényesek.

(11) A területen egyszintes kialakítású fedett udvar létesíthető az udvar lefedésével, ahol:

a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított,

b) a lefedés az érintett helyiségek használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak,

c) az udvar lefedésére növényzettel telepített és fenntartott tetőkertként vagy üvegtetővel kerül sor.

Környezetvédelem

10. § (1) A föld védelme

a) A területen a feltöltés(ek) kialakítására a környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó minősítés felülvizsgálatát.

b) A területen vízvételi hellyel ellátott létesítményt – a talaj védelme érdekében – csak a csatornahálózathoz csatlakoztatva szabad elhelyezni.

c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket – a talaj szennyezésének elkerülése érdekében – úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

d) A terület átépülő – korábban ipari használatú – területrészein a talaj esetleges szénhidrogén vagy nehézfém szennyezettségét kimutató vizsgálatot kell készíttetni. Amennyiben a vizsgálatok szennyezett talajrészeket mutatnak ki, azokat – szakhatósági ellenőrzés mellett – ki kell emelni és veszélyes hulladéklerakóban, vagy megsemmisítő helyen kell elhelyezni.

(2) Levegőtisztaság-védelem

a) A Védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékei betartandók. A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új létesítményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni nem szabad.

b) Az épület alatt, terepszint alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően vezethető a szabadba.

c) Minden új, a levegőminőséget befolyásoló emissziós forrás elhelyezésénél az illetékes szakhatóságtól emissziós határérték-meghatározást kell kérni, a létesítmény vagy készülék üzemeltetéséről folyamatos nyilvántartást kell vezetni és a szakhatóság részére azt időszakonként be kell nyújtani.

(3) A víz védelme

a) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezető-rendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó – a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott – terv(ek)ben kell meghatározni.

b) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Az összefüggő gépkocsival járt térburkolatok, parkolóhelyek (pl. töltőállomás) víznyelői csak olaj és zsírfogó műtárgyak beépítése és üzemeltetése mellett alakíthatók ki. A hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984 OVH 2. vízvédelmi rendelet) szerinti határértékei betartandók. Terepszint, ill. épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A földalatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók.

(4) Csendvédelem

A csend védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos előírások (a szabályzat hatályba lépésekor: 4/1984 EÜM sz. zajvédelmi rendelet) szerint kell eljárni. A lakó és egészségügyi, valamint gyermekintézmények térségében ellenőrző zajszint mérések készítendők. Határérték túllépés esetén a többletterheléssel arányos védelem eszközeit meg kell határozni és azokat (aktív vagy passzív zajvédelmi beavatkozás) meg kell valósítani. A védelemről a többletterhelést okozó intézménynek, létesítménynek kell gondoskodni.

(5) Élő természet védelme és zöldfelületek kialakítása

a) A területen és környezetében az építés miatt megszüntetett növényzet visszapótlásáról a törzsátmérő 1,5-szörös mértékének megfelelően kell gondoskodni.

b) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az engedélyezési eljárás keretében – meghatározhatja.

c) A telekhatárok mentén kialakított be nem épített sávokat zöldfelületként, fásítva kell kialakítani és fenntartani.

d) Az épületek nyílás nélküli homlokzatain és a tűzfalakon takarónövényzet felfuttatásáról kell gondoskodni oly módon, hogy az épület állagát ne befolyásolja (pl: rácsozat, stb.).

e) A közterületeket – egységes kertészeti terv alapján – intenzív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

f) A megmaradó értékes és védett növényzet (közterületen és telken belül) építés alatti védelméről gondoskodni kell.

g) A közterületeket, a gyalogutakat és a zöldfelület(ek)et úgy kell kialakítani, hogy az(ok) a mozgásukban korlátozottak számára is elérhető(k) legyen(ek).

(6) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező hulladék elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje.

b) A területen olyan üzemi létesítmény, tevékenység, mely veszélyes hulladékok tömeges keletkezését okozza nem helyezhető el. Az egyéb tevékenység során (pl. töltőállomás üzemeltetése, stb.) keletkező veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtéséről és elszállíttatásáról a keletkeztető üzemeltetőnek a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell gondoskodnia.

c) A területen keletkező kommunális hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállíttatásáról gondoskodni kell.

A táj és a településkép védelme

11.§ (1) A terület jellegzetes városképi karakterének megteremtése és a jellegzetes városkép kialakítása érdekében a terület egységes arculatát meghatározó építészeti (arculati) adottságokhoz illeszkedő épületek létesíthetők.

(2) Bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé (Budapesti Történeti Múzeum), a földmunkák figyelemmel kísérése, és az esetleges leletmentés érdekében.

III. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Az övezeti előírások alkalmazása

12. § (1) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal és a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetek telkein az építményeket zártsorú, hézagosan zártsorú keretes vagy szabadonálló beépítési móddal kell elhelyezni.

(3) Az övezet telkeit teljes közművesítéssel kell kialakítani.

(4) ÉPÜLETMAGASSÁG:

a) Az épületek magassága – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb a beépített terület 25%-án haladhatja meg az övezeti előírásokban meghatározott értéket, de ott sem lehet magasabb 27 méternél, az övezetben megengedett építménymagasság keretei között.

b) Az új épületek közterület felőli homlokzatának magassága a Váci úton legalább 16 méter kell, hogy legyen.

(5) BEÉPÍTETTSÉG:

a) Az épületek elhelyezésére kijelölt területek határait a szabályozási terv rögzíti (építési hely).

b) A legnagyobb beépítettség mértékét az övezeti előírások rögzítik.

c) A hrsz 28219 telek beépítettsége csak közhasználat céljára megnyitott passzázs kialakítása esetén növelhető a fölszinten és az első emeleten, de nem lehet nagyobb, mint 80%.

(6) Zöldfelületek:

Intézményterületen a telkek zöldfelületének minden 150 m2-e után, lakóterületen minden 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa legyen a telken.

Beépítésre szánt területek

I-XIII-Z/100/1 jelű építési övezet

13. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke 0%.

(3) A szintterületi mutató 4,50 épület m2/telek m2.

(4) A telkek és az építmények jellemzőit az 1. táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

I-XIII-Z/100/2 jelű építési övezet

14. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 20 %.

(3) A szintterületi mutató 4,50 épület m2/telek m2.

(4) A telkek és az építmények jellemzőit az 1. táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

(5) Az előkertben (a magánút mentén) az építési helyen kívül kerítést létesíteni nem szabad.

I-XIII-V/SZ jelű építési övezet

15. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 35 %.

(3) A szintterületi mutató 3,00 épület m2/telek m2.

(4) A telkek és az építmények jellemzőit az 1. táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

I-XIII-V/Z jelű építési övezet

16. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 30 %.

(3) A szintterületi mutató 4,00 épület m2/telek m2.

(4) A telkek és az építmények jellemzőit az 1. táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

I-XIII-P jelű építési övezet

17. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke 0 %.

(3) A szintterületi mutató 5,50 épület m2/telek m2.

(4) A telkek és az építmények jellemzőit az 1. táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

L7-XIII-1 jelű építési övezet

18. § A részletes övezeti előírások az alábbiak:

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 35 %.

(3) A szintterületi mutató 2,5 épület m2/telek m2.

(4) A telkek és az építmények jellemzőit az 1. táblázat adatainak alkalmazásával kell meghatározni.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Z-KK-XIII jelű övezetek

19. § (1) A Z-KK jelű övezetek a közkert célzott területfelhasználási módú zöldterületek közé tartoznak.

(2) A Z-KK-XIII jelű övezet területén kizárólag a közkert területén megengedett építmények helyezhetők el, az 1.sz. táblázat.

(3) Az övezet területén – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – újabb telek nem alakítható ki.

(4) A területen csak olyan kerítés alakítható ki – építési engedély alapján – mely biztosítja az átláthatóságot, legfeljebb 80 cm magas lábazata van, és legfeljebb 1,80 m a teljes magassága.

KL-KT-XIII jelű és keretövezetbe nem sorolt közterületek

20. § (1) A KL-KT-XIII – közlekedési célú közterület-célzott területfelhasználási módú övezetekbe sorolt és a keretövezetbe nem sorolt közterületek a közlekedési területek közé tartoznak.

(2) Az övezet területén a KL-KT jelű keretövezet előírásai szerint kell eljárni.

Közlekedési építmények elhelyezése

21. § (1) Az új közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a szabályozási terv rögzíti.

(2) A területen a közterületek (utcák, vegyeshasználatú utak, gyalogutak stb.) kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak – köztárgyak – elhelyezését is tartalmazó terv(ek) szerint kell elvégezni, a kertészeti tervekkel összehangolva.

(3) A területen – a szabályozási tervben meghatározott közterületeken („közterületi zöldfelületek”) – fasorok kihelyezéséről kell gondoskodni. A szabályozási tervben meg nem határozott közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetve ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(4) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, sétányok és járdák utca- illetve térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció(k) alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(5) A területen az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéseihez tartozó gépkocsik elhelyezéséről – általában – telken belül, terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül, illetve az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell gondoskodni.

(6) Az épületek (kivéve lakóházak) parkolási igényének meghatározásakor az OTÉK rendelkezéseiben foglaltakhoz képest maximum 50 %-os csökkentés engedélyezhető az OTÉK 42. § (10) bekezdés szerinti forgalmi vizsgálat alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság hozzájárulásával:

a) metróállomás 400 méteres körzetén belül új épület építése,

b) meglévő magastetős épület tetőterének beépítése,

c) meglévő lapostetős épületen magastető létesítése és a tetőtér beépítése

esetén.

(7) Az épületek udvarán parkoló csak kertészeti kiviteli tervekkel összehangoltan alakítható ki (burkolatok, burkolt felületek, növénytelepítés, stb. megha-tározásával).

Közmű építmények elhelyezése

22. § (1) A tervezési területet és közvetlen határvonalait érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és egyéb létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a vonatkozó előírásokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül a vonatkozó előírásokban meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózatok védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A tervezett létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a hatályos előírások (a szabályzat hatálybalépésekor: MSZ 7487/2.) szerint.

(5) Házi vízbekötés csak az egyesített rendszerű csatornahálózatra való rákötést követően engedélyezhető.

(6) A vízellátó hálózatot körvezeték rendszer szerint kell továbbépíteni.

(7) A hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(8) A területen épületen belül és kívül tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

(9) A csapadékvíz elvezetést a belső úthálózaton is zárt csatornával kell megoldani.

(10) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó-állomások, körzeti- és iparigáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a hatályos előírások (a szabályzat hatálybalépésekor: IpM 6/1982 (V.6.) számú törvényerejű rendelet, a GOMBSZ rendeletei, továbbá az MSZ 7084; és az MSZ 7487 számú szabványok) a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzítik:

(11) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a hatályos előírásokban (a szabályzat hatálybalépésekor: MSZ 7487 számú szabványban) rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

(12) Távhőszolgáltató tömbcsatorna védőtávolsága a műtárgyaktól mérve 1,0 – 1,0 m.

(13) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló földfeletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a hatályos előírásokban (a szabályzat hatálybalépésekor: az IpM 11/1984 (VIII. 22.) számú törvényerejű rendeletben, továbbá az MSZ 151; MSZ 172; MSZ 7487 számú magyar szabványokban) rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

(14) A földalatti villamos 120 kV-os, 10 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai és távközlési kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

IV. FEJEZET (EGYÉB ELŐÍRÁSOK)

A metró védelmi zónájára vonatkozó sajátos rendelkezések

23. § A Váci út mentén létesítendő építmények engedélyezési eljárása során el kell végeztetni, és mellékelni kell a metró védelmi zóna vizsgálatát, különös tekintettel az építési technológiákra, a hatályos előírások (a szabályzat hatálybalépésekor: Budapest Főváros Tanácsának Városrendezési és Építészeti Főosztálya “Építési korlátozások a metró védelmi zónája által érintett ingatlanokra” c. határozata alapján a KM Tanácsi Közlekedési Főosztálya által jóváhagyott 959.292/1979 sz. Metró Tervezési Irányelvek) szerint.

Záró rendelkezések

24. § Jelen rendelet a kihirdetéskor lép hatályba.

1

Módosította az 5/2006. (II. 27.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése.