Témák A-Z

32/2000. (X. 16.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest XIII. kerület Váci út – Turbina utca – Esztergomi út – Vizafogó utca által határolt terület építési szabályzatáról

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bek. c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet és jóváhagyja a szabályozási tervet.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a Budapest, XIII. kerület Váci út – Turbina utca – Esztergomi út – Vizafogó utca által határolt területre terjed ki.

(2) Jelen rendelet előírásai a rendelet mellékletét képező szabályozási tervlappal együtt érvényesek.

Az előírások alkalmazása

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre építési engedélyt adni csak jelen rendelet rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ),

az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK),

valamint az általános érvényű egyéb rendelkezések előírásait be kell tartani.

(2) A rendelet tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(3) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és be kell tartani:

– szabályozási vonal,

– építési övezet határa,

– építési övezeti besorolás és övezeti jellemzők,

– beültetési kötelezettség,

– védett fasorra vonatkozó előírások,

– építési hely határa,

– műemléki védettségre vonatkozó előírások.

(4) A kötelező érvényű szabályozási elemek csak új szabályozási terv készítésével módosíthatók.

II. RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás, keretövezeti besorolás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület beépítésre szánt (ezen belül munkahelyi terület) területek, valamint beépítésre nem szánt területre (ezen belül közlekedési célú közterület, keretövezetbe nem sorolt közterület) tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (FSZKT) szerint az alábbi övezetbe tartoznak:

M munkahelyi keretövezetbe tartozik a 25896 hrsz-ú ingatlan.

A keretövezet területe elsősorban a védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények és egyéb kereskedelmi, szolgáltató és ellátó építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A beépítésre nem szánt területek besorolása az FSZKT szerint:

a) KL-KT közlekedési célú közterület keretövezetbe tartozik a Váci út.

A keretövezetnek ezen területe kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű, jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál.

b) A 3. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a/ pontjában nem említett területek övezetbe nem sorolt közterületek, melyek: Vizafogó utca, Turbina utca, MÁV terület.

Beépítési módok

4. § Az építési övezeten belül az alábbi beépítési módok alkalmazása megengedett:

a) Szabadonálló: ahol az építési helyet a telek be nem épített része veszi körül.

b) Hézagosan zártsorú: az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező – általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló – sajátos beépítési mód.

Hézagosan zártsorú beépítést kell alkalmazni a Váci úti homlokvonalon.

Építési övezetek

5. § A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezetre tagozódnak, melynek övezeti határát a szabályozási terv tartalmazza:

M-XIII/I építési övezet, melynek

a) A telekalakításra és telekre vonatkozó előírásai:

– max. beépítettség: 60%,

– max. szintterületi mutató: 3,0 m2/m2,

– min. építménymagasság: 9,0 m

– max. építménymagasság: 30,0 m

– min. zöldterület: 20%,

– min. teleknagyság: 2000 m2,

– térszín alatti parkolók max. három szintben,

– környezetterhelési határértékek: nappal: 60 dB, éjjel 50 dB,

– levegőtisztaság-védelmi kategória: védett I.

b) Az elhelyezhető épületek rendeltetésére vonatkozó előírások:

– az átstrukturálandó területen építhető bruttó szintterület 2/3-ának intézményi funkciónak kell lennie.

a területen elhelyezhető funkciók:

– védőtávolságot nem igénylő üzemi jellegű tevékenység, raktározás építményei,

– kereskedelem építményei,

– ellátó, szolgáltató építmények,

– kutatás, fejlesztés építményei,

– parkolóházak,

– üzemanyagtöltő, autómosó építményei,

– közintézmények épületei,

– igazgatási épületek, irodaépületek,

– vendéglátás épületei.

Amennyiben az építési övezet területén, illetve környezetében teljesülnek az építési övezetre vonatkozó határértékek, valamint az ipari funkció korábbi zavaró környezeti hatása, illetve a terület szennyezettsége megszűnt,

– legfeljebb 15000 m2, 300 m-es körzetben kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat megléte esetén 20000 m2 bruttó szintterületû önálló kiskereskedelmi, raktárkereskedelmi létesítmény,

– önálló intézményi épület,

– önálló irodaépület,

– bemutatóterem,

– szolgáltató épület,

– szálláshely-szolgáltató épület

is elhelyezhető.

c) Az építmények kialakítására vonatkozó előírások:

– Telken belül több épület is elhelyezhető.

– Parkolás telken belül, illetve térszín alatti parkolókban, melyek a felette lévő épületek homlokzati síkján túlnyúlhatnak.

– A tetőkialakítások lapos- és magastetősek egyaránt lehetnek.

– Az övezetben 6000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű kereskedelmi létesítmény, illetve 20000 m2-nél nagyobb bruttó szintterületű, kereskedelmi funkciótól eltérő elhelyezése esetén a beruházó az építési engedély mellékleteként:

városrendezési hatástanulmányt, kereskedelmi hatástanulmányt, közlekedési hatásvizsgálatot, látvány és sziluett vizsgálatot köteles készíttetni.

– Telken belül kerítés építése nem javasolt.

– Az építési helyek közötti közlekedési területek a közúti űrszelvény betartásával beépíthetők. Kivételt képez ez alól a Vizafogó utca felőli homlokzat.

– A metrótól való 50,0 m-en belüli tervezett épületekre vonatkozóan metró védelmi zóna vizsgálatot kell készíteni.

Övezetek

6. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület közterületei a jármű és gyalogos közlekedés, valamint a közművek elhelyezését szolgálják. A közterületek számára a mellékelt szabályozási terv szerinti szabályozási szélességek biztosítandók.

(2) A telken belüli fő közlekedési kapcsolatok az építési helyen kívül eső területeken alakítandók ki.

(3) Telken belül biztosítani kell a gyalogos kapcsolatokat.

(4) A tervezési területen az építési övezetben a szükséges parkoló mennyiséget az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §-ában foglaltak alapján kell számítani és azokat telken belül kell elhelyezni.

(5) A KL-KT-XIII jelű övezet a közlekedési célú közterületek céljára kijelölt terület.

a) Az övezetben csak a közlekedést szolgáló:

– közutak, pályatestek,

– közúti csomópontok,

– gyalogos forgalom területei (járdák),

– kerékpárforgalom területei (kerékpárút),

– tömegközlekedés megállóhelyeinek várakozóépítményei,

– mindezek zöldsávjai, fasorai és a zöldfelületek fenntartását szolgáló egyéb építmények

helyezhetők el.

b) A területen a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak a közlekedés műtárgyait elhelyezni.

c) A Váci útról új útcsatlakozás kiépítése nem megengedett.

(6) Az övezetbe nem sorolt közterületekre vonatkozó előírások:

a) A MÁV területet közterületté kell nyilvánítani az Esztergomi út folytatásaként gyűjtőút kiépítése céljából.

b) Az Esztergomi út folytatásaként a MÁV terület kiszabályozása kötelező a szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint.

c) A MÁV területnek gyűjtőúttá való kiépítése után a Vizafogó utca és a Turbina utca közötti szakaszán csak egy útcsatlakozás alakítható ki.

d) Az Esztergomi út folytatásaként tervezett szakaszon kétoldali fasor telepítése kötelező.

e) A Turbina és Vizafogó utcákról csak egy új útcsatlakozás alakítható ki a Karikás Frigyes utca meghosszabbításával kialakuló két csomóponti helyen.

f) E közterületeken a köztárgyak közül csak közvilágítási, távközlési, közlekedésirányítási, postai műtárgy, illetőleg geodéziai jel, önálló reklámhordozó helyezhető el.

g) Az ingatlan belső területeiről a metróállomás aluljárójához és a Váci úti átkelőhelyhez közforgalom számára gyalogos kapcsolatot kell biztosítani.

Értékvédelem

7. § (1) Mivel a tervezési terület környezetében régészeti lelőhely található, ezért a Budapesti Történeti Múzeumot az engedélyezési eljárásba be kell vonni, hogy a területért felelős régész szakember a földmunkákat figyelemmel kísérhesse és az esetleges leletmentést elvégezhesse.

A kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. tv. értelmében, ha a régészeti megfigyelés során régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, akkor a leletmentést a beruházó költségén biztosítani kell.

(2) a) Az OMVH 16024 törzsszámon szereplő nyilvántartása, illetve a 12/1999. (VIII. 18.) határozat alapján:

– Műemléki épületek a szabályozási tervlapon M betűvel ellátott sraffozott épületek.

– Műemléki környezet az ingatlan teljes területe.

b) Az OMVH-val 2000. január 26-án történt közös bejárás alapján:

– Műemléki védettségre javasolt épület a JM betűjellel ellátott sraffozott épület.

– Műemléki védettség törlésére javasolt épület M jellel ellátott sraffozott épület.

– Műemléki környezet a szabályozási tervlapon a JM kontúrral körbehatárolt terület.

(3) A 12/1999. (VIII. 18.) határozat módosítását a műemléki épületek és környezetük meghatározásával az OMVH-nak el kell végeznie.

(4) a) A (3) bekezdésben előírt módosítás megtörténtéig a 12/1999. (VIII. 18.) határozat alapján műemlékké nyilvánított épületek tekintetében mindenfajta építési tevékenység – a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szerint építési engedély köteles és nem köteles tevékenységek – esetén az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága gyakorolja az elsőfokú építési hatósági jogkört.

b) A szabályozási tervben a műemlékre javasolt és egyéb épületek, illetve a javasolt műemléki környezetet érintő épületek vonatkozásában az elsőfokú építési hatósági jogkört a kerületi építéshatóság végzi, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága pedig mint szakhatóság jár el építésügyi kérdésekben.

(5) Új épület létesítése esetén a Váci úti homlokzatról a városképi illeszkedés igazolására az építési engedély mellékletként sziluettkép készítése kötelező.

(6) A jelen szabályozási tervben meghatározott minimum/maximum építménymagasság értékek nem vonatkoznak a műemléki védettség alatt álló épületekre.

(7) A Váci úti körablakos csarnoképület jó szerkezeti állapota és kedvező adottságai miatt megtartásra javasolt.

Közműhálózatok

8. § (1) Az esetleges telekosztásokkal létrejövő telkek önálló közműbekötéseit az erre vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.

(2) Az esetleges telekosztásokkal létrejövő telkek önálló közműbekötéseit legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

(3) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó ágazati szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, kialakítani.

(4) Az ingatlanfejlesztések során a tervezett építmények megvalósításához és működéséhez szükséges közterületi közműépítések a beruházót (az ingatlan tulajdonosát) terhelik.

(5) Az Esztergomi út folytatásaként megépülő új útszakaszon a közvilágítás (térvilágítás) kiépítéséről gondoskodni kell.

(6) A 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet előírásait a MÁV területen lévő 120 kV-os légvezetékre vonatkozó korlátozásokat be kell tartani.

120 kV-os légvezeték biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért 13,0 m-re lévő függőleges síkra terjed.

Ezen korlátozásokat a légkábel távlatban tervezett földbe helyezéséig kell betartani mindenfajta építési tevékenység esetében.

Zöldterületek

9. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen lévő, övezetenként meghatározott ingatlanon belüli minimális zöldterületeket (min.: 20%) az építéssel egy időben kell kialakítani.

(2) A közlekedési területek zöldsávjait gondozni kell, elöregedés, betegség miatt elpusztuló fák pótlását el kell végezni.

(3) Az Esztergomi út folytatásaként kiépítendő út mentén kétoldali fasor telepítése kötelező.

(4) Az FSZKT alapján a szabályozási tervlapon jelölt, Váci út menti védett fasor faállományának megóvására fokozott gondot kell fordítani. Ha fák kivágása kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, azok pótlásáról – jellegüknek és értéküknek megfelelően legalább a törzsátmérő mértékéig – a helyi önkormányzat által meghatározott módon gondoskodni kell.

(5) A tervezési területen a felszíni parkolók fásítottan alakítandók ki, 3 parkoló- állásonként 1 fa telepítésével.

Környezetvédelmi előírások

10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen a 4/1984. EÜM sz. Zajvédelmi rendeletben előírt határértékek betartandók.

(2) A védett I. levegőtisztaság-védelmi kategória határértékeit meghaladó emissziót keltő funkciók az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen nem telepíthetők.

(3) A tervezési területen keletkező hulladékok elkülönítetten gyűjtendők, elszállításukról és megsemmisítésükről szakvállalkozó bevonásával kell gondoskodni.

(4) A parkolás térszín alatti megoldása esetén a talajvízáramlást szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell.

(5) Töltőállomás csak vákuumos rendszerű, a benzingőz kiáramlását megakadályozó rendszerrel telepítendő.

(6) Tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás telepítésekor a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet előírásait be kell tartani.

(7) Gáz-, vagy olaj berendezés telepítésekor az 1994. évi XLI. tv., illetve az 1/1997. (IV. 6.) NIM rendeletet figyelembe kell venni.

(8) Gázüzemű jármű üzemanyag ellátó berendezés telepítésekor figyelembe kell venni a 6/1993. (V. 12.) IKM. rendelet előírásait.

(9) A felszíni vízelvezetésre szolgáló lefolyók a töltőállomás területén zsírfogó berendezésekkel ellátandók.

(10) Közcsatornába kizárólag a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határértékeinek megfelelő víz vezethető. Amennyiben ez nem teljesíthető, úgy a befogadóba vezetés előtt előkezelőt kell építeni.

(11) Mélyépítési munkák során meg kell vizsgálni a talaj és a talajvíz szennyezettségi állapotát, melynek eredményeit a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségre be kell nyújtani.

Telekalakítás

11. § (1) Telekalakítási terv készítésekor figyelembe kell venni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 23. § (3) bek. a), b) pontokat, valamint a telekalakítás szabályait.

(2) A telekalakítással kapcsolatos telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik.

(3) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen, a Karikás Frigyes utca meghosszabbításának nyomvonalán feltáró út kialakítása céljából telket kell alakítani.

(4) A kötelezően kialakítandó feltáró útra vonatkozó előírások:

a) Az út pontos helyét konkrét beruházáshoz kapcsolódóan telekosztási tervben kell rögzíteni.

b) Az utat a kötelező építési helyek által üresen hagyott 25,0 m-es sávban kell elhelyezni, ahol az út minimum szélessége 12,0 m.

c) Az útnak önálló helyrajzi számon szereplő útként nyilvántartott területnek kell lennie.

(5) A tervezett belső út tulajdonosi szempontból lehet

a) önkormányzati tulajdonú közterület vagy

b) közhasználat céljára átadott magánterület.

(6) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület megosztása megengedett. Telekosztás esetén a kötelezően betartandó minimális telekméret 2000 m2. A szabályozási tervlapon ábrázolt telekalakítások irányadó (javasolt) szabályozási elemek.

Beültetési kötelezettség

12. § A szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt területen a növényzet telepítését három szintes kiültetéssel (lombos fa, cserje, gyep) kell kialakítani.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálytalanítás

13. § Jelen szabályozási előírások és szabályozási terv jóváhagyásával az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területre korábban érvényes R-30014 számú rendezési terv, valamint a Váci út szabályozására vonatkozó R-28521 számú rendezési terv ellentétes előírásai, valamint a T-29962 ttsz. térrajz hatályukat vesztik.

Záró rendelkezések

14. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.