Témák A-Z

23/2000. (IX. 18.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

a Budapest Főváros XIII. kerület Népsziget, Nagy Duna ág – Északi összekötő vasúti híd – Téli kikötő öböl által határolt terület építési szabályzatáról ¹

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdés c/ pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi rendeletet és jóváhagyja a szabályozási tervet.

Helyi építési szabályzat

Általános előírások

1. § (1) Jelen szabályozási előírások a Budapest, XIII. kerület NÉPSZIGET, Nagy Duna ág – Északi összekötő vasúti híd – Téli kikötő öböl által határolt területre vonatkoznak.

(2) Az (1) pontban lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket kialakítani, területhasználati egységet kijelölni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni csak a hatályos rendeletek, törvények és jogszabályok (Étv., OTÉK, BVKSZ, 46/1999.(III.18.) Kormányrendelet, egyéb jogszabályok) és jelen előírások együttes figyelembevételével szabad.

(3) A szabályozási előírások csak a szabályozási tervvel együtt érvényesek.

1-2-3-4-5 szelvény

(4) Az alkalmazott alábbi szabályozási elemek kötelező érvényűek:

– SZABÁLYOZÁSI VONAL – közterületet és nem közterületet elválasztó telekhatár,

– BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT, ILLETVE BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK HATÁRA,

– A TERVEZÉSI TERÜLET HATÁRA,

– ÉPÍTÉSI ÖVEZET HATÁRA,

– ÉPÍTÉSI ÖVEZET JELE,

– TERÜLETHASZNÁLAT MÓDJA (FSZKT szerinti keretövezet),

– KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET,

– BEÉPÍTÉS MÓDJA,

– A BEÉPÍTETTSÉG MEGENGEDETT LEGNAGYOBB MÉRTÉKE,

– A MEGENGEDETT LEGKISEBB – LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-MAGASSÁG – OTÉK meghatározás szerint,

– SZINTTERÜLETI MUTATÓ,

– ÉPÍTÉSI HELY HATÁRA (ÉPÍTÉSI HATÁRVONAL) – amelyen kívül épület, épületrész – az építmény terepcsatlakozása felett 2,0 m magasságban, 0,5 m-nél nem nagyobb kiállású eresz kivételével – nem állhat,

– ÉPÍTÉSI VONAL – amelyre homlokzat síkját a telek homlokvonala, vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell,

– BONTANDÓ ÉPÜLET,

– GYALOGOS ÚT – PARTI SÉTÁNY,

– MEGSZÜNTETŐ JEL,

– ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE,

– MEGTARTANDÓ FA,

– VÉDŐTÁVOLSÁGOK MÉRTÉKE (KÖZMŰ VEZETÉKEK – VASÚT)

(5) A kötelező elemek módosítása új szabályozási terv készítését teszi szükségessé.

(6) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint az előírásban nem részletezett elemek tájékoztató jellegűek – a terv módosítása nélkül megváltoztathatók.

A terület felhasználása

2. § (1) Az FSZKT és a tervezett területfelhasználás szerint a Népsziget tervezés által érintett területe:

– üdülőterület (üdülőházas)

– jelentős zöldterületű intézményterület,

– turisztikai erdőterület,

– vasúti létesítmény elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet 1. § 4. pontja alapján a Népsziget teljes területe hullámtér.

– A Kormányrendelet 6. § 4. pontja alapján az ingatlantulajdonosok kizárólag saját kockázatukra folytathatnak bármely (építő) tevékenységet.

– A Kormányrendelet 6. § 6. pontja alapján hullámtéren – közösségi, vízi sport és sporthorgászati építmények helyezhetők el.

– Az építmények első használati szintjének elhelyezésénél a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni.

(3) Az 1. § 1. pontban meghatározott területen elsődlegesen – vízi sport – sport – pihenő – rekreációs használatot kell preferálni. Meglévő létesítmény funkcióváltása esetén is betartandók a (2) bekezdésben rögzített Kormányrendelet előírásai.

(4) A tervezés által érintett terület övezeti besorolása:

KL-VA-XIII/-N

E-TG-XIII/-N

Ü-XIII/-N

IZ-XIII/-N

Telekalakítás

3. § (1) Az 1. § (1) pontban meghatározott területen az új építés feltételeként a tervezett telektömböket határoló közterületeket ki kell alakítani.

(2) A tömbökön belül telekhatárok létesítése és a telkek osztása a meghatározott legkisebb telekméret figyelembevételével új szabályozási terv készítése nélkül végrehajtható, kivételt képeznek az IZ-XIII/-N övezet nagyméretű, 1 ha-t meghaladó telkei, melyek megosztása új szabályozási terv alapján engedhető meg.

A beépítés általános feltételei

4. § (1) Jelen terv a terület beépíthetőségének mértékét az egyes telektömbökre és telkekre vonatkozó beépítési százalék, legnagyobb szintterület mutató, a legkisebb zöldterület, továbbá az építmények legkisebb és legnagyobb magasságának együttes meghatározásával szabályozza.

(2) Az 1. § 1. pontjában lehatárolt terület telkein a fő rendeltetésnek megfelelő funkciók több épületben is elhelyezhetők, a fő rendeltetést – kiszolgáló, kiegészítő funkciójú – önálló épület nem létesíthető.

(3) A terület telkeinek Duna-parti rendezett telekhatárától mért 10 m-en belül épületet nem szabad elhelyezni. Ez vonatkozik a meglévő – megmaradó, illetve bontható épületekre is, melyek bontása esetén az új épület jelen előírásoknak megfelelően helyezhető el.

Ezért a szabályozási terv ezen telkekre is megjelöli az építési helyet.

(4) A szabályozási terven bontható jelöléssel jelzett épületek korszerűsíthetők, felújíthatók, a területfelhasználási kategóriának megfelelő funkcióváltás megengedett, – de továbbépítésük – bővítésük a terven jelzett mértéken túl nem engedélyezhető. A szabályozási terven bontandónak jelölt épületeknél funkcióváltás nem megengedett, továbbá a karbantartási és életveszély elhárítási munkák kivételével építő tevékenység nem engedélyezhető. Általános szabályként betartandó, a Népsziget területén csak az övezeti előírásoknak megfelelő funkció telepíthető, engedélyezhető.

(5) Meglévő, megmaradó épületek bontása esetén az új épület telekhatártól mért min. távolsága, továbbá az OTÉK-ben rögzített két épület közötti távolság betartandó.

(6) Az építmények első használati szintjét a mértékadó árvízszint felett kell kialakítani, mely a Népszigetnél É-i vasúti hídnál 104.17 Bf, D-i szigetcsúcs 104.07 Bf.

(7) A Népsziget területén új épületet elhelyezni csak teljes közművesítés esetén lehetséges.

(8) Járművek telken belül fásított parkolóban, fő rendeltetést szolgáló épületen belül – alatt helyezhetők el.

(9) Bármely földmunkával járó beruházás esetén a terveket a Budapesti Történeti Múzeummal egyeztetni kell.

(10) A 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet vonatkozó előírásai a Népsziget területén – mivel annak teljes területe hullámtér – betartandók. A Kormányrendelet előírásai közül a beépítést érintő 2. §. 3-as pontja alapján a parti sáv szélessége 10 m kell legyen, a parti sáv csak a közérdekű szakfeladatok ellátására való tekintettel használható. A Kormányrendelet 3. §. 3-as pontja alapján a parti sávban építményt vagy épületet a paragrafus előírásai szerint lehet elhelyezni.

(11) A 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet 6. § 4-es pontja alapján a hullámtéri ingatlanok tulajdonosai bármely tevékenységet a környezetvédelmi, természetvédelmi előírások betartásával saját kockázatukra folytathatnak.

(12) A Kormányrendelet 6. § 5-ös pontja és 6-os pontja új építmény – épület elhelyezésekor betartandó.

(13) Az épületek Duna-part felőli homlokzatain és tetőzetén nem lehet elhelyezni hirdetési és reklám célú szerkezetet és építményt.

A beépítés részletes feltételei övezetenként

5. § (1) Üdülőterületre vonatkozó előírások

1.1 A területen a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet 6. § 5-ös pontja szerinti épületek, építmények helyezhetők el.

1.2 Az üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi célú építmény bruttó szintterülete max. 500 m2 lehet.

1.3 A szabályozási terven jelölt maximális építménymagasság a tényleges terepszinttől értelmezendő.

1.4 A javasolt telekosztással kialakított telkek abban az esetben oszthatók tovább, amennyiben telekméretük meghaladja a 2.000 m2 többszörösét.

1.5 Új épület építésénél vagy meglévő épület bővítésénél az épület Dunával párhuzamos homlokzati hossza nem haladhatja meg a 20 m-t.

1.6 A 2.000 m2-nél nagyobb területű telek esetén a beépítési mérték számításánál a telek többletterületének csak 50%-a vehető figyelembe.

1.7 A legkisebb zöldfelület számításába a vízmedencék vízfelületének fele beszámítható.

1.8 Sportpálya kialakítása esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke 20 %-kal csökkenthető.

1.9 Az övezet területén csak átlátást biztosító áttört kerítés építhető – mind a közterület, mind a szomszédos telekingatlan felé.

Ü-XIII/-N övezet

* kialakult telekállapot esetén (előző rendezés alapján kialakított állapot)

– Az övezet területén szabadon állóan helyezhetők el a 2. § (2) pontjában meghatározott épületek.

– Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

– Az övezet telkein a fő rendeltetésnek megfelelő funkció több épületben is elhelyezhető.

– Az övezet területén csak teljesen közművesített telken lehet új épületet elhelyezni.

– Az övezet területén az alábbi környezetterhelési határértékeket kell betartani:

a/ imisszió – MSZ 21854-1990 (levegőtisztasági határérték) (Védett I. kat.)

b/ emisszió – 21/86-MT rendelet és a 4/86-os OKTH 1. sz. melléklete alapján

meghatározott határértékeket, továbbá az MSZ 21/854-1990 szabványban előírt környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékeket.

– Az övezet területén terepszint alatt – felépítmény nélkül csak a közmű műtárgyai helyezhetők el.

(2) Jelentős zöldterületű intézményterületre vonatkozó előírások

2.1 Az intézményterületen a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet szerinti épületek, építmények helyezhetők el.

2.2 Az övezet területén a szükséges gépkocsi-parkolóhelyeket felszínen fásított parkolóként lehet kialakítani, vagy az épületek alatt.

2.3 Nem helyezhető el a területen 1.500 m2-t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület, továbbá önálló lakóépület és üzemanyagtöltő állomás.

2.4 Az övezetben megengedhető legkisebb telekméret 3.000 m2.

2.5 Az övezet területén csak átlátást biztosító áttört kerítés építhető, mind a közterület, mind a szomszédos telekingatlan felé.

2.6 A legkisebb zöldfelület számításába a vízmedencék fele beleszámítható, továbbá sportpálya kialakításánál a zöldfelület 20%-kal csökkenthető.

IZ-XIII/-N övezet

– Az övezet területén szabadon állóan helyezhetők el a 2. § (2) pontjában meghatározott épületek.

– Az övezet telkein a fő rendeltetésnek megfelelő funkció több épületben is elhelyezhető.

– Az övezet területén csak teljesen közművesített telken lehet új épületet elhelyezni.

– Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

– Az övezet területén az alábbi környezetterhelési határértékeket kell betartani:

a) imisszió – MSZ 21854-1990 (levegőtisztasági határérték) (Védett I. kat.)

b) emisszió – 21/86-MT rendelet és a 4/86-os OKTH 1. sz. melléklete alapján

meghatározott határértékeket, továbbá az MSZ 21/854-1990 szabványban előírt környezeti levegő minőségére vonatkozó határértékeket.

– Az övezet területén terepszint alatt – felépítmény nélkül csak a közmű műtárgyai helyezhetők el.

(3) Erdőterületre vonatkozó előírások

3.1 A területen a meglévő növényállományt és természeti képződményeket a kialakult állapot szerint meg kell őrizni.

3.2 Az OTÉK 28. §. 2/1 pontjában megfogalmazott funkciót tölti be a Hrsz. 25992/2 telek, míg a terület ipari vízbázisként működik. Hosszútávon a FSZKT-ban meghatározott turisztikai erdő.

3.3 A védelmi rendeltetésű területen új épületet elhelyezni nem lehet.

3.4 A védelmi terület Duna-parti közmű védő sávjában fák ültetése nem megengedett.

3.5 Amennyiben az erdőterület ipari vízbázist védő funkciója megszűnik, a területet lehatároló kerítéseket le kell bontani. Biztosítani kell a terület közcélú használatát, parkolót kizárólag a használók részére szabad kialakítani.

3.6 A területen jelenleg elhelyezkedő megmaradó épületként jelölt épületek korszerűsíthetők, felújíthatók – építési telek nem alakítható ki.

3.7 Az erdőterület kisebb telkekre nem osztható.

E-TG-XIII/-N

(4) Közlekedési területre vonatkozó előírások

4.1 Az Északi átkötőhíd közúti úttal való bővítésének lehetőségét a jelenlegi MÁV terület kiszélesítésével biztosítani kell. A terv a vasúti tengely 17,5 m-rel való Délre tolódásával számol.

4.2 A sziget belső útja – parti sétánya egységes utcabútorokkal (lámpa – pad – szemetes) alakítandó ki.

KL-VA-XIII/N

Az övezet területe vasúti pályatest – közlekedési terület P+R parkolók – ehhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

– Az övezet területén csak teljesen közművesítetten lehet épületet elhelyezni.

– Az övezet területén szabadon állóan helyezhetők el épületek, egyenként max. 300 m2 bruttó beépített területtel.

– Az övezetben a terület fenntartására szolgáló építmények – távvezetékek – vendéglátó – pihenés – testedzés – ismeretterjesztés építményei helyezhetők el.

Közlekedés

6. § (1) A kiszolgáló út – (Zsilip utca) és a további közterületek, gyalog utak szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Közterületen személygépkocsi parkolás csak a tervezett kiépített parkolókban megengedett.

(3) A kötelező, telken belüli parkolás a talajvízviszonyok miatt terepszinten főrendeltetést szolgáló épületben vagy építmény nélkül megengedett. Önálló gépkocsitároló épület nem építhető.

(4) Az akadálymentes közlekedés feltételeit a Meder u. felőli közmű híd (gyalogos híd) korszerűsítésével egyidejűleg a népszigeti érkezési helyen is meg kell teremteni.

(5) Az újpesti öböl Téli kikötő (mentő) funkcióját akadálymentesen biztosítani kell a vonatkozó jogszabályok betartásával.

(6) Új közforgalmú kikötőhely és magánhasználatú úszómű csak a hatályos jogszabályok figyelembevételével, továbbá a Közlekedési Felügyelet, Hajózási Felügyelet engedélyével lehet.

(7) Az úszóművek rögzítéséhez szükséges műszaki létesítmények elhelyezéséhez parthasználati engedély beszerzése szükséges, melyet az érintett közterület tulajdonosa ad.

Közművek

7. § (1) A tervezési területen teljes közművesítést kell biztosítani.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan a megfelelő ágazati előírásokat kell figyelembe venni:

– vízvédelmi kérdésekben

a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet,

a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelet szerint kell eljárni a csapadékvíz kezelésénél,

az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról,

a 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés előírásait be kell tartani.

– tűzrendészeti vonatkozásban

az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait kell követni

(35/1996. (XII.29.) BM)

(3) A közműlétesítmények elhelyezése és biztonsági védőtávolságai tekintetében az MSZ 7487/2-80 számú szabvány előírásai az irányadók.

(4) A gázvezetékek elhelyezését és védőtávolságait az MSZ 7084 számú szabvány határozza meg.

(5) A meglévő és tervezett közműlétesítmények (hálózatok és műtárgyak) számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani.

(6) Az építési tevékenység megkezdése előtt az érintett területen szükséges közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.

(7) Új beépítés, illetve bármely építési tevékenység esetén a meglévő 1600 mm-es vízvezeték pontos helyét, a szolgáltatótól kért nyilatkozat alapján pontosítani kell. Ugyanez vonatkozik a közterületen a szabályozási határok között elhelyezendő többi közművezeték fektetésének tervezésére is. Az 1600 mm-es vezeték védőtávolsága a vezeték két oldalán 8-8 m.

(8) A Zsilip utcában elhelyezendő nagyközépnyomású vezetéket közterületre kell elhelyezni. A vezeték biztonsági övezete 9-9 m a vezeték két oldalán.

A Népsziget Duna felőli oldalán a meder szélén lévő 2 NA 1200 mm-es szennyvíz nyomóvezeték védőtávolsága 3-3 m.

(9) Az 1. § (1) pontjában körülhatárolt területen a parti sétányok, a Dunára merőleges gyalogutak, továbbá a sziget főútvonalának közvilágítását egységesen kell megtervezni és egymással harmonizálva kiépíteni.

Zöldfelület

8. § (1) A tájrendezési terven javasolt fásításról – tájképi okok, valamint rekreációs célok miatt gondoskodni kell.

(2) A nagy zöldfelületi igényű intézménykertek építéséhez kertmérnök által tervezett engedélyezési terv készítendő.

(3) A Zsilip utca két oldalán fasori sáv létesítendő fasor telepítéssel.

(4) A tervlapon jelölt értékes fák kivágása csak a fa biológiai pusztulása esetén engedélyezhető, vagy ha környezetére nézve közvetlen baleset- vagy életveszélyt jelent. A fakivágási engedélyhez kertészeti szakvélemény szükséges.

(5) A kivágott fák a BVSZ 32. § (4) bek. értelmében túlkoros faiskolai fákkal pótlandók a kivágott fa törzsátmérő + 100 % mértékben.

(6) A parkolók, sportpályák, camping, belső utak, határoló kerítések mentén fásítani kell, illetve védősövényt kell ültetni.

(7) Parti sétány építendő a sziget körüljárhatósága érdekében.

(8) A szennyvíz főnyomócső nyomvonala mentén a védelmi zónába fa nem ültethető.

(9) A MÁV-ipari-vízmű védelmi erdő fenntartásáról, a szennyvíz főnyomócső építése miatt kivágott erdőrész (tölgyes) pótlásáról gondoskodni kell.

(10) A természetes partvonal védelméről gondoskodni kell.

Környezetvédelem

9. § (1) A terület a levegőtisztaságvédelmi kategóriák szerint a „Védett I.”-hez tartozik.

A légszennyezés tekintetében be kell tartani a mindenkor érvényes levegőtisztaságvédelmi jogszabályok (jelenleg a többször módosított 21/1986. (VI. 2.) MT sz. rendelet, az ugyancsak többször módosított 4/1986. (VI. 2.) OKTH sz. rendelkezés, valamint az MSZ 21854-1990 és módosításai) előírásait.

(2) Zajos, bűzös tevékenységgel járó új technológia a területre nem telepíthető.

(3) Mindenképp indokolt a gépjárműforgalom jelentős mértékű korlátozása mind levegőtisztaság, mind zajvédelmi szempontból.

(4) A zajterhelési határértékek vonatkozásában 4/1984. (I. 23.) EüM rendelet érvényes.

(5) A jelenleg ipari területek beépítésekor el kell végezni a talaj szennyezettségi vizsgálatát, a területen talaj – talajvíz szennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(6) A Téli kikötőből kotrásakor a kikerülő iszap veszélyességi fokát vizsgálni kell!

(7) Az érintett területen fel kell tárni a felszín állapotát, előzetes méréseket kell végezni a talaj és talajvíz szennyezettség mértékére és jellegére nézve. Az építkezést csak szennyeződéstől mentes talajon lehet elkezdeni. Ha talajszennyezés eltávolítása válik szükségessé, akkor a mentesítésre vonatkozó technológiát engedélyeztetni kell.

(8) A hulladékgazdálkodást az 1/1986. ÉVM-EüM sz. rendelet szabályozza.

(9) A területen esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításig történő szakszerű tárolásáról és rendszeres elszállításáról gondoskodni kell, a 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet előírásai szerint.

(10) A tervezési területen található környezetkárosító hulladékokat a tulajdonosoknak el kell távolítania.

(11) A területen feltöltésre környezetet károsító anyag nem alkalmazható. Szükséges a feltöltésre szánt anyagok vizsgálata.

(12) Az esetlegesen megvalósuló mélylétesítmények (mélygarázsok) környezetében hidrológiai észlelő helyeket kell telepíteni a hidrológiai hatásvizsgálat által meghatározott irányelvek betartásával.

(13) Minden F+2 szintes, illetve ennél magasabb 5,40 m-nél nagyobb födémfesztávú épület engedélyezési dokumentációjának kötelező tartozéka kell legyen a részletes talajmechanikai szakvélemény.

(14) Nyomástartó berendezések, gázüzemű jármű üzemanyag ellátó berendezések telepítése esetén különös gonddal és a vonatkozó jogszabályok szigorú betartásával kell eljárni.

Záró rendelkezések

10. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő építési és telekalakítási eljárásban is alkalmazni kell.

1Megjegyzés: a rendelet melléklete megtekinthető Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodájában. A rendeletet a 19/2002. (VII. 2.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet módosította.