Témák A-Z

Özvegy Radnóti Miklósné hosszú évtizedeken át francia és orosz nyelvet, és versmondást tanított a művészi pályára készülő fiatal tehetségeknek. Több évtizedes oktatói munkásságáért és Radnóti Miklós hagyatékának gondozásáért 2009 decemberében a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át Sólyom László köztársasági elnök megbízásából Hiller István oktatási és kulturális minisztertől. Korára való tekintettel (97 éves volt ekkor) Hiller István Gyarmati Fanni lakásán adta át a kitüntetést.

1999-ben Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a kerület díszpolgárai közé választotta, 2005-ben Budapest Főváros díszpolgára lett.

Visszavonultan élt. Magánéletét következetesen óvta a nyilvánosságtól. Bár hosszú éveken át  nem vállalt közéleti szerepet, József Attila szobrának a Kossuth térről történő eltávolítása ellen felemelte a szavát, amihez sokan csatlakoztak. Egész életében féltő gonddal óvta és ápolta fiatalon elhurcolt férjének emlékét, akinek halálig tartó múzsája, ihletője volt. Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól a Két karodban című vers, az Erőltetett menet halhatatlan sora: “és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”. A munkaszolgálatba hurcolt költő számára Fanni jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, az élethez való köteléket. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.

-Az a tudat, hogy Radnóti özvegye él, hosszú évtizedek alatt önmagán túli jelentést kapott, Gyarmati Fanni a nyilvánosság előtti hallgatásával nemcsak férje emlékét tartotta ébren, hanem felhívta a figyelmet a fasizmus áldozataira és arra is, hogy a fasizmus bármikor visszatérhet – mondta Ferencz Győző irodalomtörténész az MTI-nek a szombaton elhunyt Gyarmati Fannira emlékezve.

Gyarmati Fanni 70 évvel élte túl férjét. Radnóti Miklós elhurcolása és meggyilkolása után új, önálló életet épített fel. Abban a korban szokatlan módon felnőtt fejjel végezte el az egyetemet: előbb középiskolai gyorsíró- majd orosztanár lett, később az akkori Színművészeti Főiskolán francia nyelvet tanított. Gyarmati Fanni emellett gondozta Radnóti Miklós költői hagyatékát, de a nyilvánosságtól teljesen elzárkózott.

Egyetlen interjút adott a Népszabadságnak 1962. január 21-én, abban azt mondta többi között, hogy “a fasizmus elnyelte az életünket”. Rádióban, tévében soha nem szólalt meg, mégis, “puszta létezésével érezhető volt súlyos jelenléte” – emelte ki Ferencz Győző, a Radnóti-filológia szakértője, az Osiris kiadónál megjelent kötetek szerkesztője, Gyarmati Fanni közeli ismerőse.

A RaM megnyitójára üzenetet küldött a megjelenteknek.

Tisztelt Ünneplők! Kedves Résztvevők!

Nagyon hálás vagyok, hogy ez az új kulturális intézmény Radnóti Miklós nevet kapta. Öröm számomra, hogy az épület falai között egy könyvtár is helyet kap.

Köszönöm az új művelődési központ névadójára tett javaslatot, támogató szavazatokat, a köztiszteletben álló személyekből alakult bizottság döntését. Biztosíthatom valamennyiüket, hogy a Radnóti Miklós név méltó az intézményhez, az intézmény méltó Miklós emlékéhez.

Kívánom, hogy szolgálja ez a létesítmény valamennyi kerületi lakos szórakozását, szellemi gyarapodását.

Budapest, 2011. április 14. 

Radnóti Miklósné dr.

a kerület díszpolgára

100. születésnapján köszöntötte Fifi nénit dr. Tóth József polgármester

Gyarmati Fannit, Radnóti Miklós özvegyét Budapest Főváros és a XIII. kerület díszpolgárát kerületünk és a főváros is saját halottjának tekinti. Emberségének, következetességének, a költő iránti szerelmének és hűségének emlékét őrizni fogjuk.