Témák A-Z

Horn Gyula egykori lakóhelyén, az Újpesti rakpart 11. számú ház falán leplezte le az emléktáblát és mondott avató beszédet dr. Tóth József országgyűlési képviselő, a XIII. kerület polgármestere. A polgármester párhuzamot vont a kerület és a volt miniszterelnök között feltűnően sok egybeesést találva. Egyenes, tiszta baloldali embernek említette, aki sosem felejtette el, hogy közülünk emelkedett ki, s mindig éreztette velünk, hogy sosem szakadt el tőlünk. Javasolta az ünneplőknek: büszkén emlékezzenek arra, hogy Horn Gyula lakótársunk és sokunknak példaképe lehetett.

Pünkösti Árpád újságíró, szociográfus, a Horn Gyuláról szóló életrajz szerzője az elhunyt miniszterelnök politikai munkásságát méltatta. Több anekdota között említette azt az 1985-ben, az Újpesti rakparton elhangzott beszélgetést, mely szerint Horn Gyula már akkor kijelentette, hogy Magyarország teljes biztonságát csak a NATO tudja szavatolni.

Az esős idő ellenére szép számú érdeklődő előtt került sor a Buda István által készített emléktábla megkoszorúzására. Elsőnek a család képviseletében Horn Gyula özvegye és leánya, a kerület képviseletében dr. Tóth József koszorúzott, majd Kovács László a Horn kormány egykori minisztere, az MSZP volt elnöke helyezte el a megemlékezés virágait. 

Horn Gyula nem rajongott a protokollért, nem voltak nagyúri allűrjei, mégis Európa, sőt a világ legnagyobb politikusainak a sorába tudott emelkedni. Angyalföldi gyermek- és ifjúkorából hozta magával fogékonyságát a hétköznapi realitások iránt, amely tulajdonságát döntési, sőt legfelsőbb kormányzati hatáskörében bölcsen ércvényesíteni tudta hazája és honfitársai javára. Nagyra értékelik szerepét Európa újraegyesítésében. Németországban díjat alapítottak a nevével, így ismerve el a német egység megteremtésében szerzett érdemeit. Írta róla a XIII. kerületi Hírnök kerületi díszpolgársága alkalmával készített interjúban.

Arra a kérdésre hogyan érintette, amikor a polgármester közölte vele az önkormányzati képviselő-testület döntését, így válaszolt:

„Az embert mindig különleges érzések kötik a szülőföldjéhez, márpedig nekem Angyalföld a szülőföldem. Amit itt gyerekként és munkásként megéltem, arra joggal elmondhatom, hogy egész pályafutásomat végigkísérte. Az itt megismert emberek és helyzetek meghatározó jelentőségűek lettek további életemre. … és szeretetem a fővárosnak e nem túl nagy, de számomra legalábbis jellegzetes terület iránt nem fog elhalványulni, erre megesküdhetek.” Majd így folytatta „Meggyőződésem, hogy én az országos teljesítményemért lehetek a kerület díszpolgára. És erre én vagyok a legbüszkébb, hiszen a szülőföldem civil lakossága tisztel meg vele. Jólesik tudnom, hogy eszerint ők is büszkék lehetnek rám.”

Horn Gyula Budapesten 1932. július 5-én született és ez év június 19-én hunyt el. Politikus, közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, külügyminiszter, 1994 és 1998 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt.

Elemi iskolába Angyalföldön járt, de az ötödik osztály után már munkát kellett vállalnia. 1948-ban a dolgozók esti iskoláján tett szakérettségi vizsgát. Felsőfokú tanulmányait a Szovjetunióban végezte, 1954-ben a Rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett diplomát.

1959-ben került a Külügyminisztériumba, majd Szófiában, Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. Ezután MSZMP KB Külügyi Osztályán dolgozott, 1983 és 1985 között, mint osztályvezető. Ezt követően visszatért a Külügyminisztériumba, ahol államtitkár, majd 1989-ben külügyminiszter lett. Külügyminisztersége idején került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.

Nemzetközi elismertségét a keletnémet menekültek előtti 1989. szeptemberi határnyitás során játszott szerepének is köszönheti. 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt a televízió nyilvánossága előtt jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki határzár („vasfüggöny”) maradványát. Ma 24 éve, hogy Horn Gyula jelentette be azt is, hogy a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó volt fogadni.

Külügyminiszterként előkészítette és 1990 márciusában aláírta a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. A rendszerváltás korának magyar politikusai közül, beleértve a polgári ellenzék képviselőit is, elsőként vetette fel Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás ügyét.

1990-től 2010-ig volt tagja az Országgyűlésnek. 1994. július 15-én a választásokon nagy többséggel győztes MSZP vezetőjeként az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, s e tisztséget 1998. július 6-ig látta el. Kormánya elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt.

Számtalan nemzetközi elismerés birtokosa, a Cölöpök és Azok a kilencvenes évek…című könyv szerzője. 2004. óta a XIII. kerület díszpolgára.

Kapcsolódó galéria:

Horn Gyula emléktábla