Április 12-én, a költészet napjának másnapján avatta fel a kerület legújabb emléktábláját Dr. Tóth József. A polgármester Gellért Oszkár költőnek, a Nyugat szerkesztőjének újlipótvárosi lakóhelyén emlékezett meg a legendás nyugatosról: a Radnóti Miklós utca 19/a falán olvasható mától, hogy csaknem két évtizeden át itt élt és alkotott Gellért Oszkár.
A húszéves jogászra 1902-ben Osvát Ernő figyelt fel, aki a Magyar Géniusz társszerkesztőjének hívta. Két évvel később már a nagy tekintélyű Pesti Hírlap harcosan kritikus hangú vezércikkírójaként lehetett olvasni műveit, 1904 és 1918 között több mint ezer cikket írt a lapba. Ezután 1908-ban a meginduló Nyugat egyik szerkesztője lett. Egymás után jelennek meg kötetei. Az I. világháború idején a Pesti Hírlap szerkesztőjeként, hadijelentések kommentátoraként dolgozott.
A Vörösmarty Akadémia állandó tagja lett 1918 decemberében, 1920 és 1940 között folyamatosan a Nyugat főmunkatársa. Nemcsak Babits, Kosztolányi tartotta Gellért munkásságát útmutatónak, a nehezen dicsérő Kassák és a Nyugat második nemzedéke is elismerte.
A háború közeledtével majd a fasizmus idején Gellért Oszkár elhallgatott, ekkor inkább szerkesztőként dolgozott, majd erről az állásról származása miatt le kellett mondania. Élete vége felé közeledve tragédiák sorát kellett átélnie.
„Nincsen költő – még Ady Endre sem -, aki annyira összeforrott volna a Nyugat-tal, mint Gellért. …együtt élt és lélekzett folyóiratunk életével, s mint okos testvér egy tudott lenni mindnyájunkkal, holott lelke oly külön világban lakozott, távol mindenkitől.” – írta róla Babits Mihály 1928-ban a Nyugatban.
Vissza