XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATXIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT
Kerületi Kártya
Angyalzöld - Zöldfelületi Stratégia 13
Hírnök - A 13. kerület helyi lapja
Ügyfélelégedettségi felmérés
TV13 - Kerületi TV adó
2017. február 25. Géza, Vanda

Bemutatkozik a kerület NyomtatásNyomtatási nézet Továbbküldés ismerősnekTovábbküldés ismerősnek

A XIII. kerület kiépülése a magyar ipar és Budapest gyors fejlődésével esett egybe. Az elmúlt két évtizedben gyökeres átalakuláson ment keresztül Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó együttese, vállalkozások, intézmények egyaránt szívesen költöznek ma már nemcsak a Váci úti irodafolyosó példaértékű fejlődést produkáló területére, hanem más kerületi helyszínek szintúgy kedveltek. A XIII. kerület a főváros fejlődésének egyik motorja, s a lakásépítkezések terén is élen áll. A főváros negyedik legnépesebb kerülete, amelyet a kerületen belül továbbköltözők és a máshonnan érkezők egyaránt szívesen választanak lakóhelyül.

A XIII. kerület 11,33 négyzetkilométeres területén összesen 110 ezer lakos él, ezzel ez a városrész Budapesten a negyedik, az országban a tizenegyedik legnépesebb közigazgatási egység. Teljes egészében a pesti homoksíkságon terül el, felszínét a Duna tevékenysége alakította ki, a föld mélye bővízű hőforrásokat rejt.

Az elmúlt évtizedben a kerület gyökeresen átalakult, élettel teli, modern nagyvárosi külsőt és hangulatot öltött magára. A több mint egy évszázadon át meghatározó ipari tevékenység csaknem teljesen megszűnt, helyette intézmények sora költözött ide, kereskedelmi és szolgáltató cégek százai-ezrei tevékenykednek a XIII. kerületben. Jelentős gazdasági erővel rendelkező, részben multinacionális cégek települtek meg a városrészben, itt működik az ország 200 legnagyobb vállalatának a tizede, amelyek a budapesti GDP-nek nagyjából 10 százalékát teszi ki.

Ezzel párhuzamosan kicserélődött a lakosság, s noha sokan élnek itt több évtizedes családi hagyományokat őrizve, ugyanakkor előszeretettel költöznek a XIII. kerületbe a családosok, fiatalok máshonnan is. Büszkék lehetünk arra, hogy a kerületben élők költözési szándékuk megfogalmazását követően mindenek előtt a városrészen belül keresnek új otthont, s sokan döntenek úgy, új lakásuk vagy házuk is a XIII. kerületben lesz. A kerület arculatának, épített környezetének megújulása folytatódik, új házak, modern lakóparkok, korszerű irodaházak épülnek.

Testvérvárosi kapcsolatot tartunk fenn Bécs Floridsdorf, Varsó Ochota és  Kassa-Délváros kerületével, a romániai Szováta és a horvátországi Eszék városával.

A kerület idegenforgalmában kiemelkedő jelentőségű a Hélia és a Thermál Hotel, valamint a Szekszárdi úton felépült Park Inn Szálló.

Városrészek

Angyalföld

Német változata, az Engelsfeld már az 1830-as években kiadott térképeken is megtalálható. Eredetileg főleg munkások lakta övezet, amely iparosodott területként 1938-ban Budapest V. és VI. kerület külvárosi részeiből  a XIII. kerület legnagyobb részét alkotja. Az '50-es évek után sorra épültek itt lakótelepek.

A terület fejlődését nagyban segítette az észak-déli metró Váci út alatt futó vonala, s ez megkönnyíti a közlekedést és lendületet ad a fejlődésnek ma is. Az elmúlt két évtizedben a hagyományos ipari jelleg visszafejlődött, az utóbbi tíz évben lendületes lakásépítések jellemezték, a Duna-parton pedig luxuslakások sora épült.

Újlipótváros

A Szent István körút, a Dráva utca, a Duna-part és a Váci út által határolt terület. A Margit híd átadása előtt a nagykörút e szakaszát Fegyvergyár utcának nevezték. A Margit híd megépítésével egyre nagyobb szerepet kapott a Lipót (később Szent István) körút, majd felépült a Vígszínház. A Váci úton kisebb gépgyárak kaptak helyet, mezőgazdasági gépjavító üzemek létesültek. A Dózsa György utca sarkán felépült az Elektromos Művek telepe.

Az Újlipótváros területén a XIX. században számos malom működött, amelynek telepei a XX. század elejére a hazai malomipar visszaszorulásával megszűntek. Ekkoriban alakult át ez a környék gyökeresen, s téglaépítésű polgári lakások sora kapott helyet az Újlipótvárosban. Az egykori parkettagyár helyén megszületett a Szent István park. A Bessenyei utca környéke az 1970-es években épült be panelházakkal. A területre jellemző a Bauhaus stílus, a házak jellemzően három-ötemeletesek. Szinte minden tömbnek van belső kertje. A Duna partján álló Palatinus-házak a Világörökség részei. 1950 óta a XIII. kerület része, azt megelőzően az V. kerülethez tartozott.

Vizafogó

A Dráva utca, a Duna, a Meder utca és a Váci út által határolt terület. Az Elektromos pálya keleti oldalán 1977 és 1980 között épült fel a Vizafogó lakótelep, amelynek második üteme a teherpályaudvar 1987-es felszámolása után született meg. A Vizafogó fontos intézménye a Dagály Gyógyfürdő, amely eredetileg Szabadság strandként  1948-ban nyitotta meg kapuit.

Népsziget

A sziget a város fontos zöldterülete, az Északi összekötő vasúti hídtól délre eső terület a kerület hivatalos városrésze. Hossza másfél kilométer, ahol a legszélesebb, ott is alig 250 méter. A köznyelv később Szúnyog-sziget vagy Csigás-sziget néven ismerte. A múlt század elején közepét erdő borította, partját sűrű bozót. Eredetileg a Duna egyik szigete volt Pest és Rákospalota határán, amelyet 1858-ban Újpesthez kapcsoltak. A parton építették meg a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepét.

Göncz Árpád Városközpont

XIII. kerület Róbert Károly körút az Esztergomi úttól - a 25838/19 hrsz. közterület - Váci út - Petneházy utca - Teve utca - Róbert Károly körút - Váci út - Árboc utca - esztergomi út a Róbert Károly körútig.

A kerületi képviselő-testület kezdeményezésére az egykori köztársasági elnök Göncz Árpád nevét viseli az új városrész, hogy az államfő emlékét történelmi személyiségként őrizze. A javaslatot a fővárosi közgyűlés jóváhagyta. A kerület további szándéka a terület színvonalas közterületi megújítása, és az egykori köztársasági elnöknek méltó emlékhelyet állító képzőművészeti alkotás elhelyezése.

Margitsziget

A Margit-sziget közigazgatásilag 1950. január 1-től a XIII. kerülethez tartozott, az Országgyűlés 2013. július 20-tól közvetlenül a fővároshoz csatolta.